Sokszor megkönnyítené a háziállatokkal történő kommunikációt, ha az állatok szavakkal is képesek lennének kifejezni magukat, de nincs ekkora szerencséje a gazdiknak. Az állatokkal való csevegés gondolata viszont régóta vonzza a kutatókat és a laikusokat is, van, aki mindenféle segédeszköz nélkül is úgy véli, hogy képes kommunikálni a kedvencével, mások ennél óvatosabban fogalmaznak.

Mindenesetre a Tel-Avivi Egyetem és a Jeremy Coller Alapítvány úgy látja, a következő évek nagy áttörése lehet egy olyan eszköz, ami képes az emberek és az állatok közötti kétirányú kommunikációt létrehozni. A Coller Dolittle Challenge létrehozói olyannyira optimisták, hogy július 31-ig várják az első pályázatokat, amelyek közül a legjobb fejlesztéseket felkarolják és évente akár 100 ezer dollárral támogatják, írja a Guardian.

Ha pedig valaki rögtön bemutatja azt a kommunikációs eszközt, amivel Morzsi elmesélheti a házőrzésből, labdázásból és macskakergetésből álló napját a gazdinak, miközben várja, hogy elkészüljön a vacsorája, akkor akár 10 millió dolláros befektetést ajánlhatnak fel neki.

Az óriási pénzdíj vonzó ugyan, de nem véletlenül ilyen nagyvonalúak a díj alapítói. A kétirányú kommunikációt megvalósítani képes eszköz ugyanis egyelőre szinte elérhetetlennek látszik, legalábbis kétséges, hogy bárki csak úgy előrántaná a zsebéből. Pedig nem példanélküli az, hogy megfejtik az állatok kommunikációját, a Guardian egy több mint 7 éves kutatást idéz, ami a denevérek egymás közötti üzeneteit dekódolja, de próbálkoztak már sertések vagy a tyúkok érzelmeinek megfejtésével is.

A pályázat célja viszont az, hogy kvázi társalgási helyzetek lehetőségét teremtse meg az emberek és az állatok között, ehhez pedig a kiíró szervezetek a mesterséges intelligencia bevonását javasolják. A kutatók úgy vélik, hogy az algoritmusoknak nagy szerep juthat ezen a területen is.

A díj alapítói egyelőre arra számítanak, hogy kisebb, de ambíciózus fejlesztéseket támogathatnak majd a pénzalapból, de 2-3 év elteltével már körvonalazódhat a végleges megoldás is. Addig viszont maradnak az anekdoták és a tudományosan kevéssé bizonyított elméletek arról, hogy ki hogyan érti meg a kutyáját vagy érteti meg magát a házikedvenceivel.