A matematika történetének legjelentősebb pillanatának nevezték, amikor az OpenAI modellje több mint 700 új tanulmánnyal állt elő egy nap alatt. A Google és a Meta újra felrázta a nagy AI-versenyt, míg a francia Mistral Kínával szállt harcba a nyílt modellek terepén. Itt az AI Híradó.
Kétszáz európai kutató férhet hozzá a cég legerősebb AI-eszközeihez az AlphaFold 3-tól a genomikai és időjárás-előrejelző modellekig, amihez 3 millió dollárnyi felhőhasználati kreditet is hozzácsapnak. A cél Európa felzárkóztatása az AI tudományos alkalmazásában.
Vécépapírba csomagolt lehallgatóeszközt találtak a ChatGPT-t fejlesztő vállalat központjának egyik tárgyalójában, egy tévébe rejtve. A gyanúsítottat végül maga a cég mesterséges intelligenciája segített lebuktatni.
Hiába rögzíti az alaptanterv, hogy mit kell tudnia egy diáknak, ha a gyakorlásnál egy algoritmus határoz arról, hogy kap-e magyarázatot, vagy csak kész megoldást. Ahogy terjed az AI a tanulásban, egyre inkább ezek a láthatatlan döntések alakítják a diákok tudását.
Már három Claude-modell is jobb a legerősebb GPT-nél, de az ágensek harcát most épp Mark Zuckerbergék rázták fel. Az AI Híradó új adásában az amerikai szuperintelligencia-paktum és a Meta újjászületése mellett az is szóba kerül, hogy miért vizsgálódik a kínai internethatóság az ország legnagyobb AI-cégeinél.
Óriásit fejlődött elődjéhez képest a francia Mistral új modellje, amelynek olyan terepen kell helytállnia, ahol egyszer már a Meta is elbukott. A nyílt súlyú, tehát letölthető és babrálható AI-modellek piacát Kína uralja, de a Le Chonk legalább a harmadik helyre behozza az EU-t az AI-versenyben.
A cég egyik vezetője ezt valószínűtlennek tartotta, amikor megkérdezték az ausztrál parlamentben, de megígérte, hogy utánanéz. Végül a Guardian derítette ki, hogy a biztonsági csapat részben AI-jal generáltatta a levelet.
A cég kiadatlan AI-modellje a legnehezebb matematikai problémákat vizsgálta, és mindössze három órányi ChatGPT-gondolkodásnak megfelelő számítási kapacitás kellett neki egy-egy eredményhez. A matematikusok továbbra is megosztottak.
Miközben a mozikba még csak most jönnek a Facebook 2021-es és az OpenAI 2023-as botrányairól készült filmek, az online tartalomkészítők valós időben dolgozzák fel az ember és a technológia kapcsolatát. Az ahh.gpt egyperces videókban mesél az AI-ról, hol az Office-ra, hol a Black Mirrorra hajazva.
Bár az elnök „szinte alkotmánynak” nevezi, egy alig egyoldalas, nem kötelező erejű megállapodást sikerült aláírni a Fehér Házban kedden tartott AI-csúcson. Az eseményen így az volt a legérdekesebb, hogy ki karolja fel Trump legújabb nyelvi leleményét: Elon Musk már szuperintelligenciázik, Dario Amodei kitart az AI mellett.
Az OpenAI egy AI-ágense júniusban feltörte az ausztrál kormány rendszereit, a cég pedig csaknem három hónappal később, egy naponta egyszer ellenőrzött nyilvános e-mail-címre küldött rövid levélben szólt erről a hatóságoknak.
Ha a gépek átveszik a saját fejlesztésüket, az eddig évekig tartó technológiai fejlődés akár hetek alatt végbemehet. Turing-díjas tudósok, illetve az OpenAI és az Anthropic vezető kutatói szerint a kormányoknak most kell lépniük, amíg még nem késő.
Már nemcsak az AI kritikusai, hanem maguk a cégvezérek és kutatók kérik a fejlesztések lassítását, miután egymást érik az esetek, amikor AI-ágensek valódi rendszereket törnek fel. De tényleg indokolt az egzisztenciális pánik, vagy csak marketing az egész? Az AI Híradó új részében alaposan utánajártunk.
A Pentagon 30 millió dollárt szánna a Polygraph+ nevű programra, amit a minisztériumi munkatársak átvilágítására és belső fenyegetések felderítésére használnának. A szakértők szerint egy ilyen eszköz a két, külön-külön is problémás technológia legrosszabb oldalait ötvözné.
Júliusban hatályba lépett a világ első szabályozása az ember és a mesterséges intelligencia közötti érzelmi kötődésről. A nagy kínai techcégek inkább kivezették a virtuális partnereket, mint hogy megfeleljenek a szigorú szabályoknak – volt, aki két év beszélgetés után még csak el sem tudott búcsúzni AI-társától.