A tesztkészlet 75 Kaggle-tesztből áll, és a célja az, hogy képet kapjanak az általános mesterséges intelligencia fejlett képességeiről.
Életünk minden mozzanatára emlékeznek, így szinte jobban ismernek minket, mint mi saját magunkat. Kinek ne lenne szüksége ilyen gépi segítőkre?
A generatív mesterséges intelligencia fenekestül forgathatja fel a kreatív szakmák képviselőinek életét. De vajon hogyan vélekednek erről maguk az érintettek, a szövegírók, az újságírók és a copywriterek, és miért bírnak ezek a jövőképek meghatározó jelentőséggel?
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
A szabad szemmel nehezen kivehető alakzatok felismerésében brillírozik az AI – így például már fegyverrel hadonászó orkákról is vannak geoglifák.
Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia egyik atyja és legnagyobb kritikusa szerint elképzelhető, hogy a robotok megtanulnak hazudni és manipulálni az embereket, és ha ez így lesz, ki tudnak bújni majd a szabályok alól is. De tud egyáltalán hazudni egy robot?
Az OpenAI o1 nevű új modell fizikából, kémiából és biológiából már egy PhD-hallgató szintjén teljesít, de a matekolimpián is 83 százalékot érne el az eddigi legfejlettebb modell 13 százalékához képest.
Nem Magyarországon, hanem egy londoni magániskolában, ahol a középiskolai vizsgájára készül egy csoport diák a forradalmi módszerek bevetésével.
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
A Google DeepMind egykori alkalmazottai által alapított startup már 16 millió dollárt gyűjtött össze a célra. A cél az, hogy a mellékszereplők realisztikusabban viselkedhessenek, ez viszont megdobhatja majd a játékok árát is.
Az jóslatok szerint az élvonalbeli modellek létrehozásának költsége már jövőre átlépi a 100 millió, 2027-ben az egymilliárd dollárt. A technológia a független intézetek, egyetemek és a legtöbb kormány számára elérhetetlenné válik, és a mesterséges intelligencia jövője egy maréknyi magáncég kezébe kerül.
Az EndoRobotics eljárása állítólag elsőként ötvözi a mesterséges intelligenciával okosított képalkotási módszereket a lenyelhető kapszulán alapuló endoszkópos technológiával.
A díj alapítói olyan pályaműveket várnak, amik előkészítik vagy meg is valósítják az emberek és az állatok közötti vokális vagy akár kémiai kommunikációt.
Az izgalmas díjakkal járó versenyre egyszerű kártya- vagy komplex stratégiai játékkal is lehet jelentkezni, a lényeg, hogy az MI tematikájára épüljön. A legjobb generatív illusztrációért különdíj jár!
A Microsoft a szupergyors új laptopjaival a MacBook babérjaira tör, miközben már az agyunkra sem lesz szükség a Windows használata közben: a Recall minden kattintást és képernyőképet megjegyez, a Paint pedig helyettünk rajzol.