Ahogy egy tyúk esélytelen az emberrel szemben, úgy mi is tehetetlenek lennénk egy nálunk fejlettebb intelligenciával szemben. A 13. Qubit Live kerekasztalán ezért merült fel, hogy a legjobb, amit tehetünk, ha elérjük, hogy az AI megőrzésre méltónak tartson minket.
A cég szerint példátlan eset történt: a mesterséges intelligencia magától, emberi utasítás nélkül tört ki a zárt tesztkörnyezetből, hogy elérje a célját. Az OpenAI figyelmeztet, hogy ilyen esetek egyre gyakrabban előfordulhatnak.
A mesterséges intelligenciába fektető cégek évente nagyjából ezermilliárd dollárt költenek, és ennek kb. 60 százaléka néhány chipgyártó tiszta nyereségeként csapódik le. A Concorde Értékpapír Zrt. stratégái a 13. Qubit Live-on arról is beszéltek, hogy meddig tartható fenn ez az állapot.
A HUN-REN és az Óbudai Egyetem platformja, az ADP olyan AI-ágenseket nyújt a magyar kutatóknak, amik adatot elemeznek, szakirodalmat fésülnek át, sőt akár laborműszereket is vezérelnek. Szertics Gergely és Eigner György elmesélte, mire jó a platform, hogyan lehet megkerülni az AI hallucinációit, és miért fontos az AI-szuverenitás.
A hasonlóság megtévesztő: az adatalapon tanuló modellek olyan hibákat vétenek, amilyeneket egy ember sosem tenne, és ezeket a lassabb, lépésenkénti „gondolkodás” is legfeljebb elfedni tudja. Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész előadása a 13. Qubit Live-on videó és podcast formájában is elérhető.
Miért fog ki a legfejlettebb AI-modelleken egy sakkfeladat, amelyhez minden szükséges tudás a birtokukban van? Kocsis Levente matematikus a keresés fejlődésén át mutatta meg a mai AI-rendszerek korlátait a 13. Qubit Live-on. Az előadás videó és podcast formájában is elérhető.
Nem az a kérdés, hogy mire képes a mesterséges intelligencia, hanem hogy mi hogyan döntünk a használatáról. Pintér Róbert szociológus-politológus előadása a 13. Qubit Live-on videó és podcast formájában is elérhető.
Az amerikai kormány már eldöntheti, mikor és milyen AI-modell jelenhet meg, míg az ágensekre helyeződő fókusz Kínának kedvez – több fronton is új korszakba lépett az AI-ipar. Kihasználtuk a szűk időablakot, és leteszteltük a betiltott, majd kegyelmet kapott Claude Fable–5-öt: budapesti időutazós kalandjátékot is fejlesztettünk vele, mielőtt végleg fizetőssé válik.
Kutatók amerikai, kínai és európai nyelvi modellek fogalmazó és összefoglaló funkcióit tesztelték, és azok akkor is valamilyen ideológiai irányba húzták a felhasználók szövegeit, amikor kifejezetten az eredeti jelentés megőrzésére utasították őket. A jelenséget egyelőre semmilyen uniós szabályozás sem orvosolja.
A kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár 13 évesen kezdett érdeklődni a mesterséges intelligencia iránt, és egy évvel később már tanulmányokat írt. Az egyiket, amely az AI-biztonság kérdésére keres matematikai választ, július végén az AGI–26 konferencián adhatja elő személyesen, a Google és az MIT kutatóinak társaságában.
Miközben a Microsoft lassan szabadul a ChatGPT fogságából, az Apple a modernkori vetélytársával, a Google-lel szövetkezik: az új Siri AI már a Geminire épül. Közben a legerősebb Claude-ot nemzetbiztonsági okokból törölni kellett, Kína víz alatti adatközpontokat épít, a Pokémon Go pedig a drónháborúkban tűnik fel.
Mikor jön el az embert minden szinten túlszárnyaló AGI? Lufi vagy nem lufi a mesterséges intelligencia? A hétfői Qubit Live-on hazai szakértőkkel jártunk utána, hol vannak a mai AI-modellek határai, melyik területen váltja ki a gép elsőként a tudósokat, és mi köze a pörköltnek a sakkhoz és a chatbotok gondolkodásához.
Az OpenAI-t etikai aggályok miatt elhagyó kutatók által alapított Anthropic a biztonságos AI ígéretével indult, de a Claude chatbot sikeréhez egy azóta elítélt kriptocsaló milliárdjai is kellettek. Mi a titka Dario Amodei cégének? Mit csinálnak másképp, mint a Google vagy az OpenAI?
A fiatalok növekvő mentális válsága miatt a ChatGPT és más chatbotok gyorsan a lelki segélynyújtás digitális alternatíváivá váltak. Bár a 12–21 évesek többsége elégedett az így kapott válaszokkal, a szakemberek szerint az AI sokszor csak hízelgéssel és egyetértéssel téveszti meg a segítségre szorulókat.
A döntés értelmében a fejlesztőknek 30 napos betekintést kell biztosítaniuk legújabb AI-rendszereikbe, mielőtt azokat a nagyközönség számára elérhetővé tennék.