20-30 éve elképzelhetetlennek tűnt, hogy mára az érintőképernyős telefonok jelentenek majd megoldást arra, hogy a látássérült emberek elboldoguljanak a mindennapokban. De hogyan alakítja át életüket a digitalizáció, és mik azok az eszközök, amik nélkülözhetetlenek a mindennapokban?
A Corvinus kutatása szerint az emberközpontúnak szánt MI még számos égető globális problémát figyelmen kívül hagy.
A jó promptolás ma még csak versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon, de holnap már elvárás lesz. Kecskeméten tavasztól 2 kredites ChatGPT-kurzus indul, az ELTE egyelőre az oktatóit tanítja AI-t tanítani.
A kísérlet résztvevői akkor keverték össze a generált és a valódi arcokat a legkönnyebben, ha fehér bőrű személlyel néztek szembe a képeken.
Hiába vizsgálnak évente több százezer embert mellkasi fájdalommal, mégis sokan halnak meg később szívinfarktusban, mert a kisebb szűkületeket nehéz kimutatni.
Az angol mellett pedig egyre nagyobb igény mutatkozik a hindi vagy a japán nyelv iránt a piacon.
A nagy nyelvi modellek egyik legfőbb korlátja, hogy a fejlesztők gyakorlatilag az egész internetet felhasználták már a tréningezésükre. Az Elon Musk-féle xAI magyar munkatársa szerdai budapesti előadásában elmondta: az önfejlesztő, maguktól tanulni képes modellekben látja a jövőt.
A ChatGPT-t fejlesztő vállalat szerint az ember és gép által generált tartalmakat megkülönböztetni képes eszköz mégsem olyan jó, mint remélték, ezért lemondanak a fejlesztésről.
Egyelőre csak az univerzum megértésére vonatkozó impozáns cél világos a vállalat honlapján közölt információk alapján.
Miközben hétpecsétes titok, hogy pontosan hogyan működik a ChatGPT vagy a Google Bard, a Meta és sok startup nyílt forráskódú nyelvi modelleket fejleszt, hogy senki ne sajátíthassa ki a gépi intelligenciát. Vajon a nyílt vagy a zárt AI-rendszereké a jövő?
Mit gondolnak a magyar egyetemi diákok, a fejlesztők, az újságírók és a marketingszöveg-írók az MI-ről? Miért nem jó kérdés, hogy elveszik-e a gépek a munkánkat? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetén izgalmas kutatások előzetes eredményeit mutatták be.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az Európai Bizottság javaslatát a mesterséges intelligencia szabályozására, de még 2-3 évig is eltarthat, amíg a tagországok törvénybe iktatják a benne foglaltakat.
Többezres adatbázist szűrtek le rövid idő alatt, ami gépi segítség nélkül lehetetlen lenne. A módszer más kutatási területeken is használható.
A problémákat tovább mélyítő, akár veszélyes tanácsokat adott néhány felhasználónak.
Az Európai Unió és Sundar Pichai állapodott meg egy olyan paktumról, amit még az egységes, kötelező szabályozás előtt közreadnának.