220 éves térképvázlatot szinkronizáltak pontossá magyar kutatók
Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és Kiss Eszter, a németországi Szövetségi Térképészeti és Földmérési Hivatal munkatársa június közepén publikálta annak a kartográfiai kutatásnak az eredményét, amely során egy 1797-es, a Habsburg katonai felmérés által befejezett dél-németországi térképművet vetettek össze mai térképekkel. A projektnek köszönhetően számos történelmi és környezeti változás vált követhetővé.
Az ELTE közleménye szerint „ritka, hogy a klasszikus levéltári munka matematikai analízissel párosulva hoz sikert”. Az alábbi képen látható térképrészlet egy olyan dokumentumból származik, amelyet a kutatók az osztrák Állami Levéltár Hadilevéltárában találtak meg. „Feltételezésük szerint a vázlat szolgált a térképmű elkészítésének alapjául; a téglalapok a leendő térképszelvények helyét mutatják be, a rajzoláshoz használható néhány jellegzetes tereppont feltüntetésével. A téglalapok hálózata mellett egy azokhoz képest 5 fokkal elforgatott koordináta-rendszer is látszik, amely egyértelműen a Cassini-féle elnevezéseket használja” – olvasható.
Kiderült, hogy a terület első felmérését „Jean-François Cassini végezte el a Duna és a Rajna mentén, és ennek pontjait (amelyek a Google Books adatbázisában ma is elérhetőek) ugyanúgy „hozott anyagként” használták, mint más, korabeli térképvázlatokat”.
Timár és Kiss kutatása szerint „a térkép a napóleoni háborúk árnyékában készült, ráadásul igen gyorsan, hiszen senki nem tudhatta, mikor jutnak ismét szóhoz a fegyverek. Emiatt tényleges terepi felmérésre csak ott volt mód, ahol semmilyen korábbi terepi információ nem állt rendelkezésre. A térképkészítés inkább abból állt, hogy a már meglévő, különböző célú atlaszokat, térképeket és vázlatokat rajzolták át egységes rendszerbe, egységes jelkulccsal”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: