Az ókorban az ismert, részleges világ leképezése, a felfedezők korában a hajózási útvonalak leolvashatósága volt a fő szempont, de a térképeket csak jelentős torzításokkal tudták megrajzolni. Az elmúlt évszázadokban a matematikai vívmányok alakították a világtérképeket, és kiderült, hogy a gömb alakú Földet csak kompromisszumokkal lehet sík felületre vetíteni. Aztán a kartográfiában is megjelent a társadalmi igazságérzet.
Engel Pál húsz évvel ezelőtt CD-ROM-on kiadott adatbázisa számos 21. századi extrával egészült ki. Ráadásul bárki számára elérhető.
Az 1500 és 1823 között készült térképek és látképek III. György gyűjteményéből származnak. Az első, 18 ezer képből álló adagot már digitalizálták és fel is tették a netre. Később jön még egy nagyjából 12 ezres csomag.
A nemzeti könyvtári küldetést szem előtt tartva a kultúrkincseket jó minőségben és szabad licenc alatt publikálja az OSZK, vagyis a térképek a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetők, letölthetők és felhasználhatók.
Átfogó kartográfiai sokszínűségével emelkedett versenytársai fölé a Magyarország természeti környezetét bemutató atlasz.
A hozzáférhető legrészletesebb térképészeti adatbázisok alapján rajzolta újra a Föld kontinenseinek érrendszerét a Birminghamben élő magyar kartográfus.