Az Alabamai Legfelsőbb Bíróság elé került az a régóta húzódó eljárás, amelynek nemrégiben nyilvánosságra került dokumentációja szerint a transzneműek, köztük magukat transzneműnek valló gyerekek egészségügyi ellátásáért síkra szálló, egészségügyi szakemberekből álló WPATH (World Professional Assosiation for Transgender Health) nonprofit szervezet tudományos kutatások befolyásolásával igyekezett érvényt szerezni a saját érdekeinek – írta június végén az Economist brit lap. A szervezet vezetői a Johns Hopkins Egyetem által az ő kérésükre 2017-2018-ban végzett metaanalízis számukra kedvezőtlen eredményeit igyekeztek felülírni. Miután ennek a kutatócsoport tagjai ellenálltak, megakadályozták az eredmények nyilvánosságra hozását.

A korábbi tanulmányok szisztematikus felülvizsgálatát, metaanalízisét végző kutatócsoport egyik tagja, John Ioannidis, a Stanford Egyetem kutatóorvosa a brit lapnak azt nyilatkozta, megengedhetetlennek tartja, hogy „a kutatást finanszírozó szponzorok beavatkozzanak a kutatási folyamatba vagy megvétózzák annak eredményét, mert az öncenzúrához vagy a szponzor számára kedvezőtlen bizonyítékok elhallgatásához vezethet”. A transzneműek egészségügyi ellátásában egyébként az egyetemi kórháza révén részt vállaló Johns Hopkins Egyetem kutatócsoportja 2018 márciusában egy akkor már hónapok óta húzódó huzavona után levélben hívta fel a WPATH képviselőinek a figyelmét, hogy „akadémiai intézetként a Hopkins, valamint ő mint az intézet egyik tudósa nem ír alá olyan szerződést, amely ilyen módszerekkel korlátozza a tudomány szabadságát, vagy olyan nyelvezetet használ, ami ellentétes a metaanalízis jelenleg elfogadott irányelveivel”.

Hatalmas lépés a nemváltás tiltása felé

Az alabamai bírósági ügynek különösen nagy jelentősége van azután, hogy áprilisban egy brit gyermekorvos, Hilary Cass jelentése nyomán a brit egészségügyi szolgálat, az NHS beszüntette a pubertásblokkoló gyógyszerek támogatását. Mint arról korábban a Qubiten írtunk, a Cass-jelentés miatt egyúttal minden tesztoszteron- és ösztrogéntartalmú gyógyszer vényre írásához „kiemelt óvatosságra” int, amennyiben az orvos a szóban forgó gyógyszereket a 18. életévét még be nem töltött páciensének írná fel. Ezzel a döntéssel – Európában a korábban megengedő államok közül immár ötödikként – a brit közegészségügy – még ha a tiltás a magánintézményekre nem is vonatkozik – hatalmas lépést tett a kiskorúak nemváltó kezelésének szigorítása (azaz leginkább a tiltása) felé. A brit gyerekorvos jelentésében összefoglalt vizsgálat szerint nem bizonyítható, hogy a pubertásblokkolók használata segítene az úgynevezett nemi diszfóriában szenvedő, vagyis a saját testükkel szembeni extrém mértékű diszkomfortot megélő gyerekeken. A jelentés egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a pubertásblokkolók által kiváltott negatív hatások felmérésére nem áll rendelkezésre elég bizonyíték. Cass szerint „a fiatalok túlnyomó többségének nem az orvosi beavatkozások segítenek a saját nemükkel szemben érzett negatív érzések megoldásában.” Ennek fényében az NHS a továbbiakban kizárólag a klinikai kutatásokra kiválasztott fiatalkorúak esetében engedélyezi a pubertásblokkolók használatát.

A Cass-jelentés hatására a WPATH egy ellennyilatkozatban azt állította, hogy a saját iránymutatása jobban megalapozott, mert „sokkal átfogóbb metaanalíziseken alapul”. A szakirodalmi adatok metaanalízise arra szolgál, hogy egy adott orvosi eljárás hatékonyságát és ellenjavallatát rendkívül aprólékos módon értékelje az összegyűlt szakirodalmi adatok alapján. Az alabamai tárgyalás tétje azért is igen nagy, mert részben a bizonyítékok és a szakértők hitelességéről is szól. A WPATH szakértői által gyakorolt nyomás hatására a Johns Hopkins Egyetem kutatócsoportja csak egyetlen tanulmányt publikált a transzneműek hormonkezeléseinek hatásairól. A bírósági tárgyalás nyilvánosságra hozott dokumentumai között felbukkant egy olyan írás is, amely biztonyítja, hogy a WPATH egyik szakértőjét bevonták „a tanulmány formai és tartalmi tervezésébe és végső jóváhagyási folyamatába”. Ez azért problémás, mert a tanulmányban viszont ennek épp az ellenkezőjét állították. Az egyetemi kutatócsoport megbízását követő hat évben nem született a felkérésből további publikáció, noha az egyetemi kutatócsoport hat további metaanalízis adataival számolt el a WPATH felé.

Utasítást adtak a kutatócsoportnak

Az Economist cikke szerint egy 2020 októberében írt levél szerint a WPATH vezetősége azt az utasítást adta a kutatócsoportnak, hogy az összegyűjtött információkat „aprólékosan meg kell vizsgálni, hogy csak olyan publikáció láthasson napvilágot, amely nem befolyásolja negatívan a transznemű emberek egészségügyi ellátását”. A levél egyik aláírója az Egészségügyi Világszervezet (WHO) transznemű orvosi irányelveit kidolgozó tanács tagjaként is dolgozik. A nyilvánosságra került bírósági dokumentumok között egy olyan is szerepel, amely szerint Rachel Levine transznemű amerikai gyerekorvos lobbizott sikeresen amellett, hogy a WPATH a 2022-es egészségügyi protokollja nyilvánosságra hozása után még aznap korrekcióban törölje a gyerekekre vonatkozó életkori megkötések jelentős részét. Az Economist cikke szerint a bírósági ügyben számos kérdés maradt megválaszolatlanul, ám a nyilvánosságra került dokumentumok azt biztos nem segítik elő, hogy a transzneműek egészségügyi ellátásának útját egyengető WPATH az evidencia alapú orvoslást szem előtt tartó szervezetként tűnjön fel.