Csalódnunk kell a törpemalacokban: nem kötődnek gazdájukhoz úgy, mint a kutyák

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói emberi környezetben intenzíven szocializált malacokat vizsgáltak, hogy a kutyákhoz hasonlóan kialakul-e náluk is olyasféle kötődés a gazdájuk felé, mint amilyen a gyerek-anya kapcsolatokra jellemző. Bár a kedvencként tartott törpemalacok is biztosan szeretik a gazdájukat, a kutyával ellentétben nem kötődnek hozzá – részletezi a tanszék közleménye. A kutatók tanulmánya júliusban jelent meg a Scientific Reports-ban.

A családi kutyák gazdához való kötődését régóta különlegesnek és egyedülállónak tartjuk: etológiai szempontból a kutyák és gazdáik függőségen alapuló szociális kapcsolata funkcióját tekintve hasonló az anya és kisgyermeke közötti kapcsolathoz. „Eddig nem volt világos, hogy más fajok esetében is megfigyelhető-e ez a jelenség” - magyarázza Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa. “A kutyákhoz hasonlóan a törpemalacok is csoportosan élő és rendkívül szociális állatok, és ha társállatként tartják őket, a kutyákhoz hasonló szerepet töltenek be az emberi családokban. Ezért jó modellfajok a családi kutyákkal való közvetlen összehasonlításhoz.”

Ahhoz, hogy egy társas kapcsolatot „kötődésnek” nevezhessünk, meg kell felelnie néhány objektív kritériumnak, például új környezet felfedezésekor, vagy veszély esetén a kötődő egyednek a gondozót kell „biztonságos menedékként” használnia. A kötődés nem az egyedek közti szeretetet jelenti, hanem egy biztonságot adó, függési kapcsolatot foglal magában.

A kutatók az úgynevezett „Idegen Helyzet Teszt” segítségével hasonlították össze a fiatal családi törpemalacok és kutyák viselkedését a gazdájuk és egy idegen jelenlétében, illetve szeparációban. Számos előző kutatás eredményét megerősítve, a kutyák ebben a vizsgálatban is kötődési kritériumoknak megfelelően viselkedtek, míg a törpemalacok az ismeretlen helyen nem a gazdánál keresték a biztonságot.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás és az emberrel való korai érintkezés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a társállatokban megjelenjen a humán-analóg kötődési rendszer” – magyarázza Gábor Anna, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa, a tanulmány első szerzője. „Épp a kutyák háziasítási folyamatának egyedi jellege, az együttműködésre és az embertől való függőségre irányuló szelekció lehet a kulcstulajdonság az emberhez való kötődés kialakulásában.”