Megcáfolták a makacs tévhitet, miszerint 1 kutyaév = 7 emberév
Amerikai etológusok kidolgozták az epigenetikai kutyakor-órát, legalábbis golden retrieverre. A csodaképlet: emberi életkor = 16 ln (kutyaéletkor) + 31.
etológia
A nyugati verébsármányok egyedi dala lett a sláger egész Kanadában
Ornitológusok a madarak énekfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy az 1950-es évektől az ezredfordulóig alig változtak a regionális dialektusok, ám az elmúlt két évtizedben a keleti partvidéktől eltekintve szinte a teljes kanadai populáció átállt a nyugati stílusra.
A kutyák tudatában vannak és emlékeznek is arra, hogy mit csináltak
Tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE etológiai tanszékének Scientific Reportsban publikált kutatásából.
A világjárvány kedvez az állatok megfigyelésének
A vadállatok vadonbeli mozgását és viselkedését kutató etológusok és ökológusok szerint az új koronavírus kiváltotta pandémia soha vissza nem térő alkalom arra, hogy részletesen elemezni lehessen az emberi tevékenység és az állatvilág viszonyrendszerét.
Hosszú távú hatása lehet a karanténnak az óvodás gyerekek lelki életére
A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.
Vadállatot láttál a városban? Most feljelentheted!
Egyetemközi összefogással indult az Earth Project nevű brit kezdeményezés, amely a karantén idején megjelenő városi vadakról szóló beszámolókat gyűjti szerte a világból.
Az ember miatt agresszív és gyomorfekélyes a mai lovak többsége
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.
Önmagukat háziasítják a városi rókák
Az urbanizált környezethez alkalmazkodó ragadozók kutyaszerűbbek, mint vidéki társaik, állítják a Glasgow-i Egyetem kutatói.
A röptében szaporodó sarlósfecskétől a szexmániás erszényesmenyétig – pompás gyerekkönyv jelent meg az állatok szerelmi életéről
Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.
Az emlősöknél minden korcsoportban hosszabb életre számíthatnak a nőstények, bizonyították magyar kutatók
Egy magyar tudósok részvételével folytatott nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8 százalékos élettartam-különbséggel a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik, a nőstény oroszlánok például átlag másfélszer annyi ideig élnek, mint a hímek.
A pubertásban a kutyák is hasonlóan lázadnak, mint a serdülőkorú emberek
A kötődési problémákkal küzdő kutyák korábban serdülnek, de az engedetlenség minden pubertás ebre jellemző, derült ki egy friss brit etológiai kutatássorozatból.
Robotoknak fejlesztettek az érzelmek kifejezésére alkalmas hangokat magyar kutatók
Az ELTE kutatói a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatók.
A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
Ahogy terjed a járvány az emberek között, úgy jelennek meg a vadállatok a világ városaiban
Minden vadállat kerüli az emberrel való találkozást, de ha tartósan csökken az interakciók száma, még a félénkebb őz, szarvas és sün is felbátorodik, nem beszélve az olyan kifejezetten vakmerő fajokról, mint a vaddisznó, a vörös róka vagy a dolmányos varjú.
Magyar kutatók: A kutyák a hangjuk alapján is azonosítják az embereket
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
A városi sirályok figyelik az embereket, és így döntik el, hogy mi ehető, és mi nem
A madarak meglehetős magabiztossággal döntik el, hogy az emberi javak közül mi ehető és mi nem, ráadásul láthatóan úgy, hogy nem próba szerencse alapon választják ki az adott holmi fogyaszthatóságát.
A lovak úgy olvassák az emberi érzelmeket, mint a kutyák
Egy német kutatás egyértelműen bizonyította, ami a lovasok számára már régóta ismert: a lovak képesek az emberi érzelmeket értelmezni. Nemek közötti különbségeket is találtak.
A farkaskölykök is képesek apportírozni
Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.
A kutyák tudják magukról, hogy mekkorák
Magyar etológiai kutatás bizonyította, hogy bár a kutyák a tükörben nem ismerik fel magukat, saját méretükkel tisztában vannak, és meglepően fejlett a testtudatuk.
A kutyák érzelemfeldolgozása úgy változik az öregedéssel, ahogy az emberé
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Magyar ornitológusok fejtették meg a kakukk fészekválasztási titkát
Hogyan találják meg a kakukkok az ideális fészekrakó gazdafajt? A Scientific Reportsban publikáló debreceni ornitológusok szerint ebben sokkal nagyobb szerepet játszik a nevelőszülő riasztóhangja, mint eddig hitték.
Mire tanít a kutyák játékosságának genetikai vizsgálata?
Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.
Kínai etológusok: A teknősembriók „döntenek”, hogy nősténnyé vagy hímmé fejlődjenek
A tojáson kívüli hőmérséklet alapvetően befolyásolja a teknősembriók nemi szelekcióját. A Kínai Tudományos Akadémia etológusai szerint egyes fajoknál az embriók a tojáson belüli mozgással szavatolják, hogy a hőmérséklet változásai ellenére megfelelő legyen az ivararány.
ELTE-s kutatók: Az emberközelben nevelt törpemalacoknál megjelenik a kutyákra jellemző viselkedés
Egyre többen tartanak kistestű sertéseket háziállatként. Most az MTA-ELTE Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológiai tanszékének kutatói kísérletsorozatban vizsgálták, hogy a malactulajok vajon úgy érezhetik-e, mintha kutyát tartanának. Azért nem egészen.
Kiderült, miért tűnik minden kutya olyan szomorúnak
A kutatók most jöttek rá, hogy a kutyáknál a 33 ezer éves háziasítás során kialakult egy olyan izompár, ami megemeli a szemöldök belső csücskét, amitől nagyobbnak és szomorúbbnak tűnik a kutya szeme.
A pesti varjak nem üzentek hadat az embernek, csak a fiókáikat védik
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Stresszelsz? Akkor a kutyád is!
Stresszes ember kutyájának lenni nem jó, neurotikuséknál viszont jó dolga van az állatnak. Ez az első eset, hogy két különböző fajnál mutatták ki a stressz-szint szinkronizációját.
Elpusztult a Gorillák a ködben utolsó szereplője is
Az 1985-ben Ruandában meggyilkolt amerikai etológus, Dian Fossey egyik kedvenc nőstény hegyi gorillája 42 éves volt.
Kubinyi Enikő: A kutyák egymással szemben dominánsak, ember ellen csak a neveletlenek lázadnak
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.
A macskák képesek hallgatni a nevükre, csak nem igazán akarnak
A házi macskák szociális evolúciója viszont még mindig folyamatban van, úgyhogy a világ felkészülhet az engedelmeskedő macskákra.
Nem hét emberév egy kutyaév, hanem?
Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. Egy nagyszabású amerikai kutatás érdekes összefüggésekkel szolgált a kutyák várható élettartamáról. Aki ismerteti: Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa.
Amikor az ember úgy beszél, mint az állat
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Tombol az erőszakszex a tenger mélyén
A szexuális kényszerítés a szaporodási stratégia része lehet az Ausztrália nyugati partjainál élő palackorrú delfineknél. A populációban rendszeresen előfordul, hogy a hímekből álló bandák magányos nőstényeket erőszakolnak meg.
Az ember veszélyezteti a csimpánzok kultúráját
Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.
Kiderült az igazság a zebra csíkjairól
A zebrák mintázatának védelmi funkcióját a legtöbb eddigi elmélet sem vonta kétségbe, ám kiderült, hogy a csíkozottság nem a ragadozók vagy a hőség, hanem a vérszívók elleni küzdelem hatásos fegyvere.
Mit csinál az elefánt, amikor úgy tűnik, hogy gyászol?
Az emberihez hasonló gyászmunka az állatvilágban sem ismeretlen. Bár a jelenség pontos mechanizmusa még feltáratlan, az etológusok nem tartják antropomorfozációnak a gyászreakciót, amit az állatok halott társuk elvesztésekor tanúsítanak.
Ha boldog kutyát akarsz, hagyd szimatolni!
Amerikai és francia kutyaetológusok kísérleti úton bizonyították, hogy kiegyensúlyozottabbá és egészségesebbé válnak azok a hobbikutyák, amelyek időről-időre szabadon szimatolhatnak.
Miért vágnak bűnbánó képet a kutyák, ha rossz fát tettek a tűzre?
A bűnbánó kutyákról szóló cuki videók mintha sosem fogynának el, az etológusok viszont nem jutottak még dűlőre, hogy valódi bűntudat vagy csak az emberi viselkedés kiváltotta félelem rejtőzik az esdeklő kutyapofák mögött.
Hogyan bánj a kutyáddal?
Boldogabb-e a kutya, ha szabad? Mennyit álmodik? Mitől hízik el? Mikor ugat, és mikor nyüszít? Az ELTE etológusainak idei kutatási eredményei nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem a gazdáknak is számos tanulsággal szolgálnak.
Hányféleképpen lehet megállítani az öregedést?
Az öregedés lassítható: az egészségtudatos életmód jó hatása bizonyított, de egy rakás állatkísérlet is biztató eredményre jutott, a székletátültetéstől az epigenetikai átprogramozásig.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák képesek felismerni az emberi viselkedés céljait
Ha nem látják egy feladat értelmét, akkor vezényszóra hűen utánozzák az embereket, de ha célt is felfedeznek benne, a saját módszerükkel igyekeznek a feladatot végrehajtani.
A macskák többet értenek az emberi tekintetből, mint gondolnánk
Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban arra jutottak, hogy az ember-állat interakció az alapvetően nem társas fajként számontartott macskáknál is működik.
A sportos és képzett kutyáknál ritkábban és később jelentkezik az időskori elbutulás
Az érzékszervek működése a kor előrehaladtával a kutyáknál is romlik, egyes öregedő ebek pedig mintha elbutulnának. Az ELTE etológusai úttörő kutatása azt firtatja, létezik-e a kutyáknál is az időskori demencia.
Ha trauma éri őket, a kutyák elhíznak és megbetegszenek – csakúgy, mint az ember
A legújabb magyar kutatások olyan módszerekkel vizsgálják a kutyapopulációkat, mint a demográfusok az emberi társadalmakat. Az ELTE öregkutya- programjának legfrissebb eredményei szerint a társállatok életminősége és egészségi állapota a humán valóságot tükrözi.
Magyar kutatók: a nőstény kutyák sokkal jobban figyelnek társaikra, mint a hímek
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai szerint elképzelhető, hogy ezek a nemi különbségek már az ember és a kutya közös ősére is jellemzőek voltak.
A kis kutyák direkt magasabbra vizelnek, így hazudnak a méretükről
Egy kutya valószínűleg azt is megtudja egy vizeletmintából, hogy ki hagyta, hol él, és milyen egészségügyi állapotban van. A kis méretű kutyák azonban gyakran meghekkelik a rendszert.
Baj van: korábban halnak a kutyák, mint 10 éve
Meglepően keveset tudunk a kutyák öregedéséről. Annyi biztosnak látszik, hogy a nagy testű kutyák korábban halnak, a keverékek viszont tovább élnek. Mikortól számít öregnek egy kutya, és miért alakul ki a „kutya-alzheimer”? Az ELTE etológusai a válaszokat keresik, most segíthetsz nekik!
A kiskutyák hamarabb fogadnak szót egy idegen kutyának, mint a saját anyjuknak
Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a nyolchetes kutyakölykök ugyanúgy képesek az embertől tanulni, mint a nagykutyáktól, emellett arra is rájöttek, hogy jobban hallgatnak az idegen felnőtt példányokra, mint az anyjukra.
ELTE-kutatás: Boldogabbak lehetnek a kóborolni hagyott kutyák
Magyar etológusok az egzotikus bali kutyapopulációt vizsgálták, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben az ember közelében élő fajtársakkal. Kiderült, a szabadság elvesztése személyiségtorzulással jár.