A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
A mindössze egy hónapig tartó, de a túlélés szempontjából létfontosságú szoptatás jelentős evolúciós költséggel jár, ezért az anyaállat létérdeke, hogy csak saját borját táplálja, állapították meg a University of California tengerbiológusai.
Az ember legjobb barátja már elég messze van vadon élő kollégájától, a farkastól, de vajon mi történne, ha kipusztulna az emberiség, és nemcsak a kóbor kutyáknak, hanem az egész fajnak egyedül kellene boldogulnia? Társadalmat építenének, visszatérnének a farkasléthez? Tudnák tartani a lépést az elszaporodó vadállatokkal, vagy egyszerűen kipusztulnának?
Amikor a gazda befordul az autóval az utcába, megesik, hogy a kutya kiváló hallásával az embernél hamarabb észleli az ismerős motor zúgását. A kutyák érzékszerveken túli észlelésére, azaz telepatikus képességeire viszont nincs bizonyíték, oszlatja el a hiedelmet Kubinyi Enikő kutyakutató.
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
Eddig nem vizsgálta senki, hogy az intelligensnek tartott majmok és kutyák mellett a házimacskák is készítenek-e mentális térképet környezetükről. Japán kutatók pótolták a hiányt, eredményeikről a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányukban számolnak be.
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák éber állapotában végzett EEG- és fMRI-vizsgálatával kimutatták, hogy nemcsak az ember, hanem egy másik emlősfaj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
Angol, ausztrál és dél-afrikai kutatók fókák mozgását hasonlították össze a tengerben úszó, illetve a szörfdeszkán hasmánt evező emberekével, a cápák szemszögéből.
A Current Biology folyóiratban megjelent, 12 év kutatásait összegző tanulmány szerint a félmajmok az emberi zenével összehasonlítható ritmuskategóriákat használnak, amennyiben vokalizációjukat hangokból és csendekből álló, tudatosan variált időbeli mintázatok jellemzik.
Az Auckland-i Egyetem pszichológusai úgy találták, hogy a kea néven ismert madarak e téren a 19 hónapos embergyerekekhez hasonlóan teljesítenek.
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
A feldühödött polipok nemcsak a halakat ütik, hanem egymást is megdobálják, néha pedig csak úgy levezetik a feszültséget a hajigálással. Egy ausztrál kutatásban sikerült elkülöníteni a fejlábúak szándékos dobálózását a takarító mozdulatoktól.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a feketeajkú pocoknyulak azért fogyasztják a tibeti haszonállatok ürülékét, mert az elegendő mennyiségű emésztetlen növényi részt és vizet tartalmaz ahhoz, hogy más táplálék híján is átvészeljék a zord évszakot.
A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy valóban van-e különbség a Dániában nevelkedett és a sanyarú előéletű import kutyák között.
Nagyon sok a közös vonás az emberi nevetés, illetve több tucat állatfajnál a játékos viselkedését kísérő hangok között. Két amerikai kutató elemezte az állati játékhoz kapcsolódó hangadás jellegzetességeit.
Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.
Egy friss kutatási eredmény szerint a csoportösszetartozás kulcsa a delfinek füttyneve. A palackorrúaknál minden egyes egyednek saját neve van, az az egyedi szignál, amelyen anyjuk „szólította” őket születésüktől kezdve.
Az amerikai széki lile tojók időnként az apára hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel kezdjenek új életet. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy ez a leglogikusabb, amit tehetnek.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.
Olasz kutatók az etológiában tükörteszt néven ismert kísérlettel vizsgálták, hogy a derék növényevők rendelkeznek-e a vizuális önfelismerés képességével. A lovak átmentek a teszten.
Az éveken át tartó műholdas nyomkövetés, a pollenalapú klímarekonstrukció és az egyedei genomszekvenálás eredményeit a Nature-ben publikálta egy kínai, brit és orosz tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport.
Egy magyar kutatás szerint a sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt, azaz hajlamosabbak a hagyományos emberi stratégiától eltérve a nagy kép helyett a részletekre koncentrálni. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 10 évben született, digitális eszközök között nevelkedő gyerekeknél már ez az általános, és ez hosszú távon megváltoztathatja a világot.
Vannak jámbor, félénk, és vannak bátor, sőt agresszív verebek is. Egy új kutatás szerint az a csoport, amelyikben minden személyiségtípus képviselője jelen van, jobban érzi magát és egészségesebb, mint a homogén összetételű verébcsapat.
Az ősi kutyák nem hulladékot, hanem színhúst ettek, amit az ősi emberek szándékosan osztottak meg velük, derül ki a legújabb kutatási eredményekből.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
Német kutatók szerint az általuk vizsgált példányok átlagban jobban teljesítettek azokon a teszteken, amelyek az összeadás és a számértés képességét firtatták, mint azokon, amelyek a térbeli memóriát mérték fel – erre az itt a piros, hol a piros játékban mutatott „gyengébb” eredményeik alapján jutottak.
Az anyai kurkászás, simogatás, kéz- és vállveregetés még a legharcedzettebb hímeket is megnyugtatja, sőt a túlélési esélyeiket is növeli.
A begyűjtött és a fészek bejáratában módszeresen elhelyezett fekália a kutatók szerint eszközhasználatként definiálható. Ilyesmit vadon élő méhek esetében korábban még sosem figyeltek meg.
Amerikai és kanadai kutatók terepi megfigyeléssel és a ragadozók műholdas nyomkövetésével tanulmányozták a ragadozó-zsákmány viszonyrendszert.
Az egyedi madárének a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat tartalmaz. A jelenség hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak, derítették ki magyar kutatók.
Az ELTE etológusai szerint az ebek ugyan észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, de mégis saját kedvencüket viszik oda hozzá.
A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
A kutatók a 11 éves Ebisu nevű nősténnyel demonstrálták, hogy a macskák sem kutyábbak az ebeknél.
Amerikai, francia, izraeli és magyar kutatók 102 tartósabban emberközelbe került állatfaj ragadozókkal szembeni túlélési reakcióit vizsgálták a domesztikált, a fogságban tartott, illetve a városi vadvilághoz tartozók körében.
Amerikai, argentin és brazil ornitológusok szerint a hímek által repülés közben produkált különleges hanghatás evolúciós kulcsszerepet játszik a dél-amerikai madárfaj alfajainak különválásában.
Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.
Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.
Magyar kutatók jelentős párhuzamot fedeztek fel a kutyák és az ember beszédfeldolgozási mechanizmusai között.
A sertések kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutatnak, viszont a kutyáknál kitartóbbak amikor feladat van. Az ELTE etológusainak úttörő kutatása szerint mindez a faj önálló problémamegoldásra való hajlamát mutatja.
Amerikai etológusok kidolgozták az epigenetikai kutyakor-órát, legalábbis golden retrieverre. A csodaképlet: emberi életkor = 16 ln (kutyaéletkor) + 31.
Ornitológusok a madarak énekfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy az 1950-es évektől az ezredfordulóig alig változtak a regionális dialektusok, ám az elmúlt két évtizedben a keleti partvidéktől eltekintve szinte a teljes kanadai populáció átállt a nyugati stílusra.
Tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE etológiai tanszékének Scientific Reportsban publikált kutatásából.
A vadállatok vadonbeli mozgását és viselkedését kutató etológusok és ökológusok szerint az új koronavírus kiváltotta pandémia soha vissza nem térő alkalom arra, hogy részletesen elemezni lehessen az emberi tevékenység és az állatvilág viszonyrendszerét.
A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.
Egyetemközi összefogással indult az Earth Project nevű brit kezdeményezés, amely a karantén idején megjelenő városi vadakról szóló beszámolókat gyűjti szerte a világból.
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.