etológia

Hosszú távú hatása lehet a karanténnak az óvodás gyerekek lelki életére

A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.

Az ember miatt agresszív és gyomorfekélyes a mai lovak többsége

Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.

Az emlősöknél minden korcsoportban hosszabb életre számíthatnak a nőstények, bizonyították magyar kutatók

Egy magyar tudósok részvételével folytatott nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8 százalékos élettartam-különbséggel a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik, a nőstény oroszlánok például átlag másfélszer annyi ideig élnek, mint a hímek.

A farkaskölykök is képesek apportírozni

Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.

A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe

Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.

Nem hét emberév egy kutyaév, hanem?

Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. Egy nagyszabású amerikai kutatás érdekes összefüggésekkel szolgált a kutyák várható élettartamáról. Aki ismerteti: Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa.

Amikor az ember úgy beszél, mint az állat

A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.

Tombol az erőszakszex a tenger mélyén

A szexuális kényszerítés a szaporodási stratégia része lehet az Ausztrália nyugati partjainál élő palackorrú delfineknél. A populációban rendszeresen előfordul, hogy a hímekből álló bandák magányos nőstényeket erőszakolnak meg.

Az ember veszélyezteti a csimpánzok kultúráját

Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.

Hogyan bánj a kutyáddal?

Boldogabb-e a kutya, ha szabad? Mennyit álmodik? Mitől hízik el? Mikor ugat, és mikor nyüszít? Az ELTE etológusainak idei kutatási eredményei nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem a gazdáknak is számos tanulsággal szolgálnak.

Baj van: korábban halnak a kutyák, mint 10 éve

Meglepően keveset tudunk a kutyák öregedéséről. Annyi biztosnak látszik, hogy a nagy testű kutyák korábban halnak, a keverékek viszont tovább élnek. Mikortól számít öregnek egy kutya, és miért alakul ki a „kutya-alzheimer”? Az ELTE etológusai a válaszokat keresik, most segíthetsz nekik!