A macskák képesek hallgatni a nevükre, csak nem igazán akarnak
A házi macskák szociális evolúciója viszont még mindig folyamatban van, úgyhogy a világ felkészülhet az engedelmeskedő macskákra.
etológia
Nem hét emberév egy kutyaév, hanem?
Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. Egy nagyszabású amerikai kutatás érdekes összefüggésekkel szolgált a kutyák várható élettartamáról. Aki ismerteti: Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa.
Amikor az ember úgy beszél, mint az állat
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Tombol az erőszakszex a tenger mélyén
A szexuális kényszerítés a szaporodási stratégia része lehet az Ausztrália nyugati partjainál élő palackorrú delfineknél. A populációban rendszeresen előfordul, hogy a hímekből álló bandák magányos nőstényeket erőszakolnak meg.
Az ember veszélyezteti a csimpánzok kultúráját
Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.
Kiderült az igazság a zebra csíkjairól
A zebrák mintázatának védelmi funkcióját a legtöbb eddigi elmélet sem vonta kétségbe, ám kiderült, hogy a csíkozottság nem a ragadozók vagy a hőség, hanem a vérszívók elleni küzdelem hatásos fegyvere.
Mit csinál az elefánt, amikor úgy tűnik, hogy gyászol?
Az emberihez hasonló gyászmunka az állatvilágban sem ismeretlen. Bár a jelenség pontos mechanizmusa még feltáratlan, az etológusok nem tartják antropomorfozációnak a gyászreakciót, amit az állatok halott társuk elvesztésekor tanúsítanak.
Ha boldog kutyát akarsz, hagyd szimatolni!
Amerikai és francia kutyaetológusok kísérleti úton bizonyították, hogy kiegyensúlyozottabbá és egészségesebbé válnak azok a hobbikutyák, amelyek időről-időre szabadon szimatolhatnak.
Miért vágnak bűnbánó képet a kutyák, ha rossz fát tettek a tűzre?
A bűnbánó kutyákról szóló cuki videók mintha sosem fogynának el, az etológusok viszont nem jutottak még dűlőre, hogy valódi bűntudat vagy csak az emberi viselkedés kiváltotta félelem rejtőzik az esdeklő kutyapofák mögött.
Hogyan bánj a kutyáddal?
Boldogabb-e a kutya, ha szabad? Mennyit álmodik? Mitől hízik el? Mikor ugat, és mikor nyüszít? Az ELTE etológusainak idei kutatási eredményei nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem a gazdáknak is számos tanulsággal szolgálnak.
Hányféleképpen lehet megállítani az öregedést?
Az öregedés lassítható: az egészségtudatos életmód jó hatása bizonyított, de egy rakás állatkísérlet is biztató eredményre jutott, a székletátültetéstől az epigenetikai átprogramozásig.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák képesek felismerni az emberi viselkedés céljait
Ha nem látják egy feladat értelmét, akkor vezényszóra hűen utánozzák az embereket, de ha célt is felfedeznek benne, a saját módszerükkel igyekeznek a feladatot végrehajtani.
A macskák többet értenek az emberi tekintetből, mint gondolnánk
Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban arra jutottak, hogy az ember-állat interakció az alapvetően nem társas fajként számontartott macskáknál is működik.
A sportos és képzett kutyáknál ritkábban és később jelentkezik az időskori elbutulás
Az érzékszervek működése a kor előrehaladtával a kutyáknál is romlik, egyes öregedő ebek pedig mintha elbutulnának. Az ELTE etológusai úttörő kutatása azt firtatja, létezik-e a kutyáknál is az időskori demencia.
Ha trauma éri őket, a kutyák elhíznak és megbetegszenek – csakúgy, mint az ember
A legújabb magyar kutatások olyan módszerekkel vizsgálják a kutyapopulációkat, mint a demográfusok az emberi társadalmakat. Az ELTE öregkutya- programjának legfrissebb eredményei szerint a társállatok életminősége és egészségi állapota a humán valóságot tükrözi.
Magyar kutatók: a nőstény kutyák sokkal jobban figyelnek társaikra, mint a hímek
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai szerint elképzelhető, hogy ezek a nemi különbségek már az ember és a kutya közös ősére is jellemzőek voltak.
A kis kutyák direkt magasabbra vizelnek, így hazudnak a méretükről
Egy kutya valószínűleg azt is megtudja egy vizeletmintából, hogy ki hagyta, hol él, és milyen egészségügyi állapotban van. A kis méretű kutyák azonban gyakran meghekkelik a rendszert.
Baj van: korábban halnak a kutyák, mint 10 éve
Meglepően keveset tudunk a kutyák öregedéséről. Annyi biztosnak látszik, hogy a nagy testű kutyák korábban halnak, a keverékek viszont tovább élnek. Mikortól számít öregnek egy kutya, és miért alakul ki a „kutya-alzheimer”? Az ELTE etológusai a válaszokat keresik, most segíthetsz nekik!
A kiskutyák hamarabb fogadnak szót egy idegen kutyának, mint a saját anyjuknak
Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a nyolchetes kutyakölykök ugyanúgy képesek az embertől tanulni, mint a nagykutyáktól, emellett arra is rájöttek, hogy jobban hallgatnak az idegen felnőtt példányokra, mint az anyjukra.
ELTE-kutatás: Boldogabbak lehetnek a kóborolni hagyott kutyák
Magyar etológusok az egzotikus bali kutyapopulációt vizsgálták, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben az ember közelében élő fajtársakkal. Kiderült, a szabadság elvesztése személyiségtorzulással jár.
Magyar kutatók: A kutyák is féltékenyek
A féltékenység nem antropomorfizáció, a kutyák viselkedési repertoárjában is megtalálható – derítették ki magyar és spanyol etológusok.
Magyar etológusok kutyákat vizsgáltak, és összefüggést találtak az elhízás és a depresszió között
Kutyákon vizsgálták a hízékonyságra hajlamosító faktorokat, köztük a lelki és szociokognitív eredőket az ELTE és Padovai Egyetem etológusai. Az ebek kivállóan modellezik az embereket e tekintetben is.
A nő, aki nevet adott a majmoknak
Jane Goodall a tizedik születésnapjára kapott egy albumot, ami végleg kijelölte útját. A világ leghíresebb primatológusa most 84 éves, és aktívabb, mint valaha.
Mit csinál a kutya, amikor otthon hagyják egyedül?
Hogyan érzékelik a kutyák az időt? Mi köze a szürke farkasnak a kutya-ember viszonyhoz? És biztos, hogy jó, ha szeparációs szorongás helyett egyszerűen végigaludják az egyedül töltött időt?
Magyar kutatók: A kutya ugyanúgy függővé tud válni, mint az ember
A Nature fiókfolyóiratában jelent meg az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói által jegyzett tanulmány, amely szerint a kutyák ugyanúgy rá tudnak kattanni a jutalomfalatokra, mint az emberek a káros szenvedélyekre.
Igazságot a tojóknak! Kampány indult a nőstény énekesmadarak dalainak gyűjtésére
Az Amerikai Ornitológiai Társaság március közepén arra hívta fel a világ madárkutatóit, hogy a jövőben a nőstények énekére koncentráljanak. A tojók ugyanis alulreprezentáltak a kutatásban, a madárdal-adatbázisokban alig akad tőlük felvétel. Így pedig csupán részben fejthető meg a madarak éneknyelvének etológiai és evolúciós szerepe.
Léteznek gyilkos szándékú mének, emberevő kancák, lesből támadó vérpónik? Miért bántja a ló az embert?
Évezredekkel ezelőtt megszelídítettük a lovat, növényevő zsákmányállat létére mégis elképzelhető, hogy az emberre támad.
Magyar kutatók: Kutyákról érdemes mintázni a robotokat
A robotok tervezésekor nem az ember viselkedéséből kell kiindulni – vélik az MTA-ELTE etológusai. Még publikálás előtt álló tanulmányuk szerint a kutya ideális a társrobotok viselkedésének modellezéséhez. A prototípusok első generációja már el is készült, a következő nemzedék idén várható.
Tényleg okosabb a kutya, mint a macska?
A tudományos bulvársajtó legnagyobb örömére amerikai kutatók pár napja közölték a kutya-macska elmebajnokság eredményét: a két faj agysejtjeinek számbeli eltérése alapján a kutya kétszer okosabb, mint a macska. Az etológusok szerint azonban a neuronok száma csak az egyik feltétele az intelligenciának.
Az erős személyiségű pontytól a búbánatos tehénig: az állati érzelem nem vicc, hanem bizonyított tudományos tény
A viselkedéskutatók szerint az emóciók szerves részei az egyébként is egyedi személyiségjegyekkel rendelkező állatok életének.
Áttörés a vérszagkutatásban: ugyanaz a molekula ingerli támadásra a ragadozót, mint amelyik menekülésre készteti a prédát
A friss vér fémes szaga kulcsszerepet játszik a vadász és a zsákmány állati evolúciójában – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, akik szerint az ember sokáig préda volt.
Önzetlenül segítenek egymáson a csimpánzok
A tudomány sokáig úgy tartotta, csak az ember képes mások nézőpontjába helyezkedni.
Van-e humoruk a majmoknak?
A kutatók megegyezni látszanak abban, hogy az emberszabású majom nem elég okos ahhoz, hogy értse a komplex vicceket, de szeretni azért szereti őket.