Szenzációs videó az egymást kommunikációs céllal dobáló ausztrál polipokról
A korábban csak az emberszabású majmoknál megfigyelt viselkedés arra utal, hogy a meglepően intelligens tengeri állatok társas élete mennyire fejlett és összetett lehet.
etológia
Videóajánló: Hogyan fejtsük meg, miért ugat a kutya?
Viselkedésbiológia Nektek-Veletek: elindult az ELTE etológusainak tudománynépszerűsítő YouTube-sorozata.
A macskák felismerik a gazdájuk hangját, de az ismeretlen emberi hangra nem reagálnak
Egy francia kutatás szerint a környezetüket legendásan semmibe vevő háziállatokat nem a képességeik hiánya miatt nem érdeklik az emberek. Gazdáik hangját hallva igyekeznek keresni a szemkontaktust, de többet mozgatják a fejüket és a fülüket is.
Páratlan felvételeken, ahogy kardszárnyú delfinek levadásznak egy fehér cápát és felfalják a máját
Dél-afrikai kutatóknak a világon először sikerült filmre venni az összehangolt csoportos akciót.
A Yoda mestert idéző celebeszi Gursky-koboldmakik virtuóz duettjeit akár Mozart is írhatta volna
Indonéz és amerikai kutatók szerint az operairodalom kettőseit idéző páros éneklés fiziológiai és neurológiai értelemben annyira megterhelő, hogy félreérthetetlenül bizonyítja az egyed kivételes fittségét és rátermettségét.
Félig vad zebrapintyek, kutyaagybank és az állati viselkedés alapján programozott társrobot az ELTE világhírű etológiai tanszékén
A Magyarország határain túl is elismert tanszék olyan tudományos műhely, ahol a kutyás tanulmányokkal párhuzamosan egy sor, önmagán jócskán túlmutató kutatás zajlik, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de aztán kiderül, hogy mégis. Kotlásvizsgálat, hanglabor és kutya-fMRI az ELTE egyik legmenőbb tanszékén.
Megvan a kutyák barátságos viselkedéséért felelős génmutáció
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
Az ázsiai elefántok ugyanúgy gyászolnak, mint afrikai rokonaik és a főemlősök
Indiai kutatók egyedi módon vizsgálták az elefántok érzelmi életét: publikus YouTube-videók százait nézték végig, hogy kategorizálhassák halálra adott reakcióikat. A kutatók azért választották ezt a rendhagyó módszert, mert ezek az állatok erdőlakók, megfigyelésük ezért különösen nehéz.
Kutyákon is megfigyelhető az öregkori kognitív hanyatlás, és ez segíthet az emberi demenciát kezelő gyógyszer fejlesztésében
Az ELTE etológia tanszékének kutatói legújabb tanulmányukban az örökítőanyag aktivitásának változását vizsgálták családi kutyákban. Eredményeik szerint a génkifejeződésben az öregedés során inkább mennyiségi, mint minőségi változások zajlanak.
A rettegés nemzedékeken átívelő negatív hatását bizonyították amerikai biológusok
Kanadai énekes verébsármányok megfigyelése és a velük folytatott kísérletek eredményei azt mutatják, hogy már a ragadozók hangjai által kiváltott tartós félelem is jelentősen rontja a felnőtt madarak, és az ilyen körülmények között nevelkedő fiókák élet- és szaporodási esélyeit is. A populáció egészét érintő negatív tendencia három generáció alatt sem javul.
Videóajánló: Így neveld a vadászsólymodat
A nemzetközi természetvédelemben és a solymászvilágban egyaránt ismert Martin Tyner amerikai ornitológus úgy vadászik a ragadozó madárral, hogy hivatásos természetvédő is egyben.
A pókmajmok nem a bódulat, hanem a cukor miatt kedvelik a szeszesre erjedt gyümölcsöket
Amerikai kutatóknak a természetben is sikerült igazolni az emberi alkoholizmus evolúciós hátterét magyarázó részeg majom elméletet.
Az orangutánok egymás között gyakran használnak szlenget
Az emberszabásúak cuppantó hangjait elemző kutatók azt állítják, hogy a figyelemfelhívásra és riasztásra szolgáló szignálok csoporton belüli szerepe és terjedése meglepő hasonlóságot mutat az emberi közösségek nyelvhasználatával.
Videóajánló: Konrad Lorenz, az első etológus, aki a természetben vizsgálta az állati viselkedést
A magatartásbiológiát és az összehasonlító viselkedéskutatásokat etológia néven nagykorúsító osztrák tudós figyelmét a kezdetektől csak az állatok kötötték le: szülei altenbergi kastélyának parkjából már kisgyerekként állatkertet csinált.
A barátságtalan idős kutyák magasabb rangúak, a kedvesebb ebek hátrébb sorolódnak
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a társállatként tartott kutyák otthoni hierarchia viszonyait vizsgálták. Eredményeiket az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban megjelenő tanulmányukban részletesen is ismertetik.
Etológiai szenzáció: a kutyák agya különbséget tesz az emberi nyelvek között
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
Nem, ez nem vicc: a kutyák is lehetnek kényszerbetegek
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Hangjuk alapján azonosítják borjaikat az elefántfókák tehenei
A mindössze egy hónapig tartó, de a túlélés szempontjából létfontosságú szoptatás jelentős evolúciós költséggel jár, ezért az anyaállat létérdeke, hogy csak saját borját táplálja, állapították meg a University of California tengerbiológusai.
Mihez kezdenének a kutyák, ha eltűnne a Földről az ember?
Az ember legjobb barátja már elég messze van vadon élő kollégájától, a farkastól, de vajon mi történne, ha kipusztulna az emberiség, és nemcsak a kóbor kutyáknak, hanem az egész fajnak egyedül kellene boldogulnia? Társadalmat építenének, visszatérnének a farkasléthez? Tudnák tartani a lépést az elszaporodó vadállatokkal, vagy egyszerűen kipusztulnának?
Bármilyen jól hangzik a gondolatolvasó Morzsi, a tudomány nem igazolja a kutyák telepátiás képességeit
Amikor a gazda befordul az autóval az utcába, megesik, hogy a kutya kiváló hallásával az embernél hamarabb észleli az ismerős motor zúgását. A kutyák érzékszerveken túli észlelésére, azaz telepatikus képességeire viszont nincs bizonyíték, oszlatja el a hiedelmet Kubinyi Enikő kutyakutató.
A gyilkos kostól a felbőszült tehénig: ha rosszul kezelik, a legbékésebb haszonállat is képes fenevaddá változni
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
A macskák pusztán hangok alapján is fel tudják térképezni környezetüket
Eddig nem vizsgálta senki, hogy az intelligensnek tartott majmok és kutyák mellett a házimacskák is készítenek-e mentális térképet környezetükről. Japán kutatók pótolták a hiányt, eredményeikről a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányukban számolnak be.
Magyarázd meg a madárnak, hogy fészkeljen a védett területen, miközben ő ragaszkodik a rizsföldekhez
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák az embercsecsemőkhöz hasonlóan különítik el a szavakat
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák éber állapotában végzett EEG- és fMRI-vizsgálatával kimutatták, hogy nemcsak az ember, hanem egy másik emlősfaj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
Ha a cápák csak a látásukra hagyatkozva vadásznának, sokkal több szörföst támadnának meg
Angol, ausztrál és dél-afrikai kutatók fókák mozgását hasonlították össze a tengerben úszó, illetve a szörfdeszkán hasmánt evező emberekével, a cápák szemszögéből.
Megdöbbentően emberi a madagaszkári énekes lemurok ritmusérzéke
A Current Biology folyóiratban megjelent, 12 év kutatásait összegző tanulmány szerint a félmajmok az emberi zenével összehasonlítható ritmuskategóriákat használnak, amennyiben vokalizációjukat hangokból és csendekből álló, tudatosan variált időbeli mintázatok jellemzik.
Használják az érintőképernyőt, de nem értik a valódi és a virtuális közötti különbséget az új-zélandi papagájok
Az Auckland-i Egyetem pszichológusai úgy találták, hogy a kea néven ismert madarak e téren a 19 hónapos embergyerekekhez hasonlóan teljesítenek.
Magyar kutatók: úgy kötődik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
Megdobálják a nőstény polipok a zaklató hímeket
A feldühödött polipok nemcsak a halakat ütik, hanem egymást is megdobálják, néha pedig csak úgy levezetik a feszültséget a hajigálással. Egy ausztrál kutatásban sikerült elkülöníteni a fejlábúak szándékos dobálózását a takarító mozdulatoktól.
A valódi Pikachu jaktrágyán éli túl a tibeti telet
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a feketeajkú pocoknyulak azért fogyasztják a tibeti haszonállatok ürülékét, mert az elegendő mennyiségű emésztetlen növényi részt és vizet tartalmaz ahhoz, hogy más táplálék híján is átvészeljék a zord évszakot.
Állatjóléti problémát okoznak a kelet-európai bevándorló kóbor kutyák Dániában
A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy valóban van-e különbség a Dániában nevelkedett és a sanyarú előéletű import kutyák között.
Állatok is képesek nevetni egy új elemzés szerint
Nagyon sok a közös vonás az emberi nevetés, illetve több tucat állatfajnál a játékos viselkedését kísérő hangok között. Két amerikai kutató elemezte az állati játékhoz kapcsolódó hangadás jellegzetességeit.
A tömpe orrú kutyákkal könnyebb szemezni
Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.
Név szerint ismerik egymást az együttműködő delfinbandák tagjai
Egy friss kutatási eredmény szerint a csoportösszetartozás kulcsa a delfinek füttyneve. A palackorrúaknál minden egyes egyednek saját neve van, az az egyedi szignál, amelyen anyjuk „szólította” őket születésüktől kezdve.
Külföldi egyetemek magyar kutatói derítették ki, mi magyarázza a széki lile tojók „szívtelenségét”
Az amerikai széki lile tojók időnként az apára hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel kezdjenek új életet. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy ez a leglogikusabb, amit tehetnek.
Magyar kutatók az öntudat újabb elemét igazolták kutyáknál
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.
A lovaknak az emberszabású majmokhoz mérhető az öntudata
Olasz kutatók az etológiában tükörteszt néven ismert kísérlettel vizsgálták, hogy a derék növényevők rendelkeznek-e a vizuális önfelismerés képességével. A lovak átmentek a teszten.
A hosszú távú memóriáért felelős gén a vándorsólymok vándorlásának kulcsa
Az éveken át tartó műholdas nyomkövetés, a pollenalapú klímarekonstrukció és az egyedei genomszekvenálás eredményeit a Nature-ben publikálta egy kínai, brit és orosz tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport.
A mobilozás alapvetően megváltoztatta, ahogy a 2010 után született gyerekek befogadják a világot
Egy magyar kutatás szerint a sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt, azaz hajlamosabbak a hagyományos emberi stratégiától eltérve a nagy kép helyett a részletekre koncentrálni. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 10 évben született, digitális eszközök között nevelkedő gyerekeknél már ez az általános, és ez hosszú távon megváltoztathatja a világot.
Magyar kutatók verebeken bizonyították, hogy a csoporton belüli sokféleség jót tesz az egyedek egészségének
Vannak jámbor, félénk, és vannak bátor, sőt agresszív verebek is. Egy új kutatás szerint az a csoport, amelyikben minden személyiségtípus képviselője jelen van, jobban érzi magát és egészségesebb, mint a homogén összetételű verébcsapat.
Egy új elmélet szerint a felesleges fehérje tette lehetővé a farkas háziasítását
Az ősi kutyák nem hulladékot, hanem színhúst ettek, amit az ősi emberek szándékosan osztottak meg velük, derül ki a legújabb kutatási eredményekből.
Kubinyi Enikő: Kutyákon az emberi demencia is jól modellezhető
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A hollók szellemi képességei megközelítik a csimpánzokéit
Német kutatók szerint az általuk vizsgált példányok átlagban jobban teljesítettek azokon a teszteken, amelyek az összeadás és a számértés képességét firtatták, mint azokon, amelyek a térbeli memóriát mérték fel – erre az itt a piros, hol a piros játékban mutatott „gyengébb” eredményeik alapján jutottak.
A hím csimpánzok felnőtten is a mama kedvencei maradnak
Az anyai kurkászás, simogatás, kéz- és vállveregetés még a legharcedzettebb hímeket is megnyugtatja, sőt a túlélési esélyeiket is növeli.
Más állatok trágyájával védekeznek támadóik ellen a vietnámi méhek
A begyűjtött és a fészek bejáratában módszeresen elhelyezett fekália a kutatók szerint eszközhasználatként definiálható. Ilyesmit vadon élő méhek esetében korábban még sosem figyeltek meg.
A farkasok hódvadászattal szabályozzák a vizes élőhelyek ökoszisztémáját
Amerikai és kanadai kutatók terepi megfigyeléssel és a ragadozók műholdas nyomkövetésével tanulmányozták a ragadozó-zsákmány viszonyrendszert.
A madarak éneke folyamatosan változik egész életükben
Az egyedi madárének a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat tartalmaz. A jelenség hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak, derítették ki magyar kutatók.
A kutyák elmeolvasásban a 14 hónapos embergyerekek szintjén vannak
Az ELTE etológusai szerint az ebek ugyan észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, de mégis saját kedvencüket viszik oda hozzá.
A kutyák személyiségvonásai is átalakulnak a korral, de a lényeg változatlan marad
A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.
A majmok viccelődése az emberi humor evolúciós előfutára
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.