Egy új elmélet szerint a felesleges fehérje tette lehetővé a farkas háziasítását
Az ősi kutyák nem hulladékot, hanem színhúst ettek, amit az ősi emberek szándékosan osztottak meg velük, derül ki a legújabb kutatási eredményekből.
etológia
Kubinyi Enikő: Kutyákon az emberi demencia is jól modellezhető
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A hollók szellemi képességei megközelítik a csimpánzokéit
Német kutatók szerint az általuk vizsgált példányok átlagban jobban teljesítettek azokon a teszteken, amelyek az összeadás és a számértés képességét firtatták, mint azokon, amelyek a térbeli memóriát mérték fel – erre az itt a piros, hol a piros játékban mutatott „gyengébb” eredményeik alapján jutottak.
A hím csimpánzok felnőtten is a mama kedvencei maradnak
Az anyai kurkászás, simogatás, kéz- és vállveregetés még a legharcedzettebb hímeket is megnyugtatja, sőt a túlélési esélyeiket is növeli.
Más állatok trágyájával védekeznek támadóik ellen a vietnámi méhek
A begyűjtött és a fészek bejáratában módszeresen elhelyezett fekália a kutatók szerint eszközhasználatként definiálható. Ilyesmit vadon élő méhek esetében korábban még sosem figyeltek meg.
A farkasok hódvadászattal szabályozzák a vizes élőhelyek ökoszisztémáját
Amerikai és kanadai kutatók terepi megfigyeléssel és a ragadozók műholdas nyomkövetésével tanulmányozták a ragadozó-zsákmány viszonyrendszert.
A madarak éneke folyamatosan változik egész életükben
Az egyedi madárének a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat tartalmaz. A jelenség hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak, derítették ki magyar kutatók.
A kutyák elmeolvasásban a 14 hónapos embergyerekek szintjén vannak
Az ELTE etológusai szerint az ebek ugyan észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, de mégis saját kedvencüket viszik oda hozzá.
A kutyák személyiségvonásai is átalakulnak a korral, de a lényeg változatlan marad
A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.
A majmok viccelődése az emberi humor evolúciós előfutára
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.
Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket
A kutatók a 11 éves Ebisu nevű nősténnyel demonstrálták, hogy a macskák sem kutyábbak az ebeknél.
Az emberhez szokott vadállatok elfelejtenek védekezni a ragadozók ellen
Amerikai, francia, izraeli és magyar kutatók 102 tartósabban emberközelbe került állatfaj ragadozókkal szembeni túlélési reakcióit vizsgálták a domesztikált, a fogságban tartott, illetve a városi vadvilághoz tartozók körében.
A tollaikkal keltett hangokkal is kommunikálnak egymással a trópusi villásfarkú tirannuszok
Amerikai, argentin és brazil ornitológusok szerint a hímek által repülés közben produkált különleges hanghatás evolúciós kulcsszerepet játszik a dél-amerikai madárfaj alfajainak különválásában.
Valóban örökölhető az alkoholizmus?
Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.
Magyar kutatók: A kutyák bélbaktériumai hatással vannak memóriájukra és öregedésükre is
Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.
A kutyák agya hasonlóan dolgozza fel a beszédet, mint az embereké
Magyar kutatók jelentős párhuzamot fedeztek fel a kutyák és az ember beszédfeldolgozási mechanizmusai között.
A törpemalacok még nem kutyák, de már majdnem
A sertések kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutatnak, viszont a kutyáknál kitartóbbak amikor feladat van. Az ELTE etológusainak úttörő kutatása szerint mindez a faj önálló problémamegoldásra való hajlamát mutatja.
Megcáfolták a makacs tévhitet, miszerint 1 kutyaév = 7 emberév
Amerikai etológusok kidolgozták az epigenetikai kutyakor-órát, legalábbis golden retrieverre. A csodaképlet: emberi életkor = 16 ln (kutyaéletkor) + 31.
A nyugati verébsármányok egyedi dala lett a sláger egész Kanadában
Ornitológusok a madarak énekfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy az 1950-es évektől az ezredfordulóig alig változtak a regionális dialektusok, ám az elmúlt két évtizedben a keleti partvidéktől eltekintve szinte a teljes kanadai populáció átállt a nyugati stílusra.
A kutyák tudatában vannak és emlékeznek is arra, hogy mit csináltak
Tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE etológiai tanszékének Scientific Reportsban publikált kutatásából.
A világjárvány kedvez az állatok megfigyelésének
A vadállatok vadonbeli mozgását és viselkedését kutató etológusok és ökológusok szerint az új koronavírus kiváltotta pandémia soha vissza nem térő alkalom arra, hogy részletesen elemezni lehessen az emberi tevékenység és az állatvilág viszonyrendszerét.
Hosszú távú hatása lehet a karanténnak az óvodás gyerekek lelki életére
A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.
Vadállatot láttál a városban? Most feljelentheted!
Egyetemközi összefogással indult az Earth Project nevű brit kezdeményezés, amely a karantén idején megjelenő városi vadakról szóló beszámolókat gyűjti szerte a világból.
Az ember miatt agresszív és gyomorfekélyes a mai lovak többsége
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.
Önmagukat háziasítják a városi rókák
Az urbanizált környezethez alkalmazkodó ragadozók kutyaszerűbbek, mint vidéki társaik, állítják a Glasgow-i Egyetem kutatói.
A röptében szaporodó sarlósfecskétől a szexmániás erszényesmenyétig – pompás gyerekkönyv jelent meg az állatok szerelmi életéről
Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.
Az emlősöknél minden korcsoportban hosszabb életre számíthatnak a nőstények, bizonyították magyar kutatók
Egy magyar tudósok részvételével folytatott nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8 százalékos élettartam-különbséggel a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik, a nőstény oroszlánok például átlag másfélszer annyi ideig élnek, mint a hímek.
A pubertásban a kutyák is hasonlóan lázadnak, mint a serdülőkorú emberek
A kötődési problémákkal küzdő kutyák korábban serdülnek, de az engedetlenség minden pubertás ebre jellemző, derült ki egy friss brit etológiai kutatássorozatból.
Robotoknak fejlesztettek az érzelmek kifejezésére alkalmas hangokat magyar kutatók
Az ELTE kutatói a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatók.
A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
Ahogy terjed a járvány az emberek között, úgy jelennek meg a vadállatok a világ városaiban
Minden vadállat kerüli az emberrel való találkozást, de ha tartósan csökken az interakciók száma, még a félénkebb őz, szarvas és sün is felbátorodik, nem beszélve az olyan kifejezetten vakmerő fajokról, mint a vaddisznó, a vörös róka vagy a dolmányos varjú.
Magyar kutatók: A kutyák a hangjuk alapján is azonosítják az embereket
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
A városi sirályok figyelik az embereket, és így döntik el, hogy mi ehető, és mi nem
A madarak meglehetős magabiztossággal döntik el, hogy az emberi javak közül mi ehető és mi nem, ráadásul láthatóan úgy, hogy nem próba szerencse alapon választják ki az adott holmi fogyaszthatóságát.
A lovak úgy olvassák az emberi érzelmeket, mint a kutyák
Egy német kutatás egyértelműen bizonyította, ami a lovasok számára már régóta ismert: a lovak képesek az emberi érzelmeket értelmezni. Nemek közötti különbségeket is találtak.
A farkaskölykök is képesek apportírozni
Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.
A kutyák tudják magukról, hogy mekkorák
Magyar etológiai kutatás bizonyította, hogy bár a kutyák a tükörben nem ismerik fel magukat, saját méretükkel tisztában vannak, és meglepően fejlett a testtudatuk.
A kutyák érzelemfeldolgozása úgy változik az öregedéssel, ahogy az emberé
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Magyar ornitológusok fejtették meg a kakukk fészekválasztási titkát
Hogyan találják meg a kakukkok az ideális fészekrakó gazdafajt? A Scientific Reportsban publikáló debreceni ornitológusok szerint ebben sokkal nagyobb szerepet játszik a nevelőszülő riasztóhangja, mint eddig hitték.
Mire tanít a kutyák játékosságának genetikai vizsgálata?
Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.
Kínai etológusok: A teknősembriók „döntenek”, hogy nősténnyé vagy hímmé fejlődjenek
A tojáson kívüli hőmérséklet alapvetően befolyásolja a teknősembriók nemi szelekcióját. A Kínai Tudományos Akadémia etológusai szerint egyes fajoknál az embriók a tojáson belüli mozgással szavatolják, hogy a hőmérséklet változásai ellenére megfelelő legyen az ivararány.
ELTE-s kutatók: Az emberközelben nevelt törpemalacoknál megjelenik a kutyákra jellemző viselkedés
Egyre többen tartanak kistestű sertéseket háziállatként. Most az MTA-ELTE Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológiai tanszékének kutatói kísérletsorozatban vizsgálták, hogy a malactulajok vajon úgy érezhetik-e, mintha kutyát tartanának. Azért nem egészen.
Kiderült, miért tűnik minden kutya olyan szomorúnak
A kutatók most jöttek rá, hogy a kutyáknál a 33 ezer éves háziasítás során kialakult egy olyan izompár, ami megemeli a szemöldök belső csücskét, amitől nagyobbnak és szomorúbbnak tűnik a kutya szeme.
A pesti varjak nem üzentek hadat az embernek, csak a fiókáikat védik
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Stresszelsz? Akkor a kutyád is!
Stresszes ember kutyájának lenni nem jó, neurotikuséknál viszont jó dolga van az állatnak. Ez az első eset, hogy két különböző fajnál mutatták ki a stressz-szint szinkronizációját.
Elpusztult a Gorillák a ködben utolsó szereplője is
Az 1985-ben Ruandában meggyilkolt amerikai etológus, Dian Fossey egyik kedvenc nőstény hegyi gorillája 42 éves volt.
Kubinyi Enikő: A kutyák egymással szemben dominánsak, ember ellen csak a neveletlenek lázadnak
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.
A macskák képesek hallgatni a nevükre, csak nem igazán akarnak
A házi macskák szociális evolúciója viszont még mindig folyamatban van, úgyhogy a világ felkészülhet az engedelmeskedő macskákra.
Nem hét emberév egy kutyaév, hanem?
Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. Egy nagyszabású amerikai kutatás érdekes összefüggésekkel szolgált a kutyák várható élettartamáról. Aki ismerteti: Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa.