![A kutyák megérzik, ha egy ember rosszul érzi magát, és ettől ők is rosszul érzik magukat](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nywvmpf8Kr21Roxss.jpeg)
A kutyák megérzik, ha egy ember rosszul érzi magát, és ettől ők is rosszul érzik magukat
Egy kísérletben megfigyelték, hogy a stresszes ember szagát érző kutyák pesszimistábban közelítették meg a potenciálisan jutalomfalatot tartalmazó tálat.
Egy kísérletben megfigyelték, hogy a stresszes ember szagát érző kutyák pesszimistábban közelítették meg a potenciálisan jutalomfalatot tartalmazó tálat.
A 152 kutya- és 9 macskafajta, továbbá 12 vadon élő rokonfaj koponyájáról készített 431 CT-felvételt tartalmazó adatbázist bárki szabadon használhatja kutatási és oktatási célokra.
Etológusok azt találták, a családi törpemalac-ember viszonyban nem jelenik meg az a kötődés, amit a családi kutya-ember kapcsolatban ismerünk. Az erről szóló tanulmányt magyar kutatók is jegyzik.
Olasz etológusok először dokumentálták a ragadozók legegyértelműbbnek gondolt „arckifejezésének” árnyalatait, megfejtve ezzel azok egymástól merőben eltérő jelentéseit.
Az Oxfordi Egyetem primatológusai a Budongo rezervátum területén élő populáció két családjának megfigyelése során jutottak erre a következtetésre.
A Quetzalli, Niich és Waay néven lajstromozott orkák a mexikói Cabo Pulmo Nemzeti Park területén szoktak rá a ragadozó halakra.
A gyász emberi szemmel szélsőségesnek vélhető formáját korábban a vadon élő populációknál is megfigyelték.
Amerikai anatómusok az afrikai hiénakutyáknál azonosították a vizuális kommunikációért felelős szemkörüli izomcsoportokat.
Amerikai kutatók hosszú évekig vizsgálták a zöld verébpapagájok venezuelai populációjában rendszeresen előforduló, de az állatvilágban rendkívül ritka viselkedést.
A világ legnagyobb farkasprogramjának kidolgozói azt remélték, hogy a ragadozók újraindítják azt a láncreakciót, amely révén a növekvő biodiverzitás szavatolja az ökoszisztémák természetes egyensúlyát. Mint kiderült, az élő rendszerek jóval bonyolultabbak ennél.
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
Az arapapagájoknál és a keselyűknél már megfigyelték, hogy erős érzelmi felindulás hatására elpirulnak, a Tours-i Egyetem egy friss kutatásából kiderült, hogy ha indulatba jönnek, pirosabb lesz a taréjuk. A felfedezés a tyúk-ember kapcsolatokban is forradalmi változásokat hozhat.
A terepi megfigyelések összehasonlító elemzése szerint 2,8-szer többször kerítenek sort agresszív inzultusra.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
A 129 családi kutya bevonásával 60 hónapon át folytatott kutatás közelebb vihet a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okainak feltárásához.