A madárrajok repülésének alapján világelsőként oldották meg a sűrű drónforgalom biztonságos önszerveződését az ELTE kutatói
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai 2009 óta foglalkoznak csoportos robotikával, rajban repülő drónokkal, ők alkották meg 2014-ben a világ első, legalább tíz egyedből álló önállóan repülő kvadrokopter flottáját. A kutatócsoport munkája most új mérföldkőhöz érkezett, ezúttal száz drón önvezető forgalmát publikálták a Swarm Intelligence folyóiratban.
A kutatócsoport „egy speciális, előre gondolkodó és minden pillanatban frissülő útvonaltervezőt ötvöztek a hagyományos bioinspirált rajrepülési modellek kölcsönhatásaival. Így az önvezető robotok optimálisan kerülik el a legtöbb közlekedési konfliktust, másrészt a mégis fennmaradókat a szomszédaikkal közvetlenül egyeztetve biztonságosan tudják kezelni” – olvasható az ELTE hétfői sajtóközleményében.
A teljesen önszerveződő, tehát központi irányítás nélküli modell hatékonyságát a kutatók először szimulációban tesztelték. Ennek során akár 5 ezer drón folyamatos nagy sebességű véletlen forgalmát is be tudták mutatni két dimenzióban, egyforma vagy különböző sebességű és/vagy prioritású egyedekkel, sőt réteges háromdimenziós eseteket is leképeztek. Ezután a modellt az ELTE Biológiai Fizika Tanszéken alapított – a nagyközönség számára a hazai drónshow-kkal hírnevet szerző – CollMot Kft. száztagú drónrajára programozták, és az önszerveződő drónforgalmat élőben is bemutatták.
Az alábbi videóban az eredmény mozgóképes összefoglalója látható:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A madarak röptét elemezve alkottak szuperhatékony drónrajt az ELTE kutatói
Vicsek Tamás és kutatócsoportja biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták a csoportos drónvezérlés megalkotásához. Olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokban egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, és csoportosan kerülik el az akadályokat, akár a madarak.
Óriási rajt hoztak létre magyar kutatók önvezérlő drónokból
A csoportos drónvezérlés megalkotásához biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az ELTE és az MTA kutatói.
Lenyűgöző high-tech előadás mutatja be a mai Budapestet a jövő szemszögéből
Nina Kov drónművész 50 perces időutazása, a Flying Data madárrajként repkedő autonóm drónok, száraz adatok és egy hús-vár táncos segítségével festi le a jelent a jövő nézőinek. Az előadás a hosszú hétvégén még megtekinthető a margitszigeti Kristályban.