Kínának köszönhetően nagyon megugrott kétféle, durva üvegházhatású gáz kibocsátása

A világ tetrafluor-metán és hexafluor-etán kibocsátásának 64-66 százaléka Kínától származik, állítja az Massachusetts Institute of Technology (MIT) új tanulmánya. E két erős üvegházhatású gáz kibocsátása 78 százalékkal nőtt az évtizedben – részletezi a Guardian.

A perfluor-szénhidrogéneket a síkképernyős televíziók és a félvezetők gyártási folyamataiban, illetve az alumínium olvasztás melléktermékeként használják. Sokkal hatékonyabban kötik meg a hőt a légkörben, mint a szén-dioxid, és több ezer évig megmaradhatnak a Föld légkörében, ellentétben a CO2-vel, amely legfeljebb kétszáz évig marad meg.

Az MIT kutatócsoportja két konkrét perfluor-szénhidrogén, a tetrafluor-metán és a hexafluor-etán kibocsátását vizsgálta, a légköri élettartamuk 50 ezer, illetve 10 ezer év.

Kína kilenc városában 2011 és 2021 között végzett légköri megfigyelések elemzésével állapították meg, hogy mindkét gáz kibocsátása 78 százalékkal nőtt Kínában, és ez 2020-ra a két gázfajta globális kibocsátásának 64-66 százalékát tette ki. Miközben azonban a fluorkarbonok kibocsátási szintje riasztó mértékben növekszik, az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának háromnegyedét még mindig a CO2 teszi ki.

A kibocsátás elsősorban Kína nyugati régióinak kevésbé lakott ipari zónáiból származik, és feltehetően a perfluor-szénhidrogének alumíniumiparban betöltött szerepének köszönhető. Kína a világ legnagyobb alumíniumtermelője és -exportőre, az ország termelése tavaly rekordot jelentő 41,5 millió tonnát ért el.

A jelenlegi kibocsátási szint veszélyeztetheti Kína szén-dioxid-semlegességi célját és a globális klímavédelmet. Az ország célja, hogy miközben 2030-ra éri el a szén-dioxid-kibocsátási csúcsot, és 2060-ra karbonsemlegessé váljon.