Joe Biden és Donald Trump politikájában közös, hogy mindketten büntetővámokkal próbálták megfékezni Kína technológiai fejlődését. Az adatok azt mutatják, hogy Kína sikeresen alkalmazkodott az új helyzethez, de a számok mögött ennél jóval bonyolultabb kép rajzolódik ki.
Egyre közelebb járunk ahhoz, hogy a napenergia váljon az emberiség legfontosabb energiaforrásává. A Qubit podcast legújabb epizódjában Korsós Ferencet, a Semilab Zrt. kutatóját kérdeztük arról, hogy miként alakítják energiává a fényt a napelemek, és hogy hol vannak a technológia határai.
Kis szerverekből és még apróbb chipekből összeálló hatalmas komplexumokban zajlik minden folyamat, ami az internetet működteti, és a mesterséges intelligencia sokszorosára növeli ezek energiaigényét. Bemutatjuk, hogyan lehet elkerülni a katasztrófát.
Az idén az Apple és a Microsoft tőzsdei teljesítményét is túlszárnyaló Nvidia sztorija egyszerre nyújt tökéletes látleletet az AI-ipar kaotikus helyzetéről és egy ügyesen helyezkedő techcégben rejlő lehetőségekről.
Egyelőre nem tudni, mekkora a kár, de komoly fennakadás lehet a chipgyártáshoz nélkülözhetetlen kvarc kitermelésében.
A síkképernyős televíziók és a félvezetők gyártása megszaladt, valamit dübörög az alumínium ipar, ez növelte meg a két, évezredekig a légkörben maradó gáz mennyiségét.
A 21. század a hétköznapi eszközeinket működtető mikrochipekre épül, de valakinek a legmodernebb chipek gyártásához szükséges berendezéseket is le kell gyártania, és erre ma kizárólag egy holland cég képes.
Az elmúlt 70 év technológiai forradalmát és tudományos áttöréseit az egyre kisebb mikrochipeknek köszönhetjük, amelyek méretükkel mostanra a fizika határait feszegetik. A modern civilizáció építőkockáit előállító félvezetőipar ugyanakkor mára nagy bajban van.
Az USA kormányának október elején meghozott szankciói megnehezíthetik, hogy Kína szuperszámítógépeket építsen, és példátlan szinten vethetik vissza az ázsiai ország félvezetőiparát, ami a modern civilizáció alapját adó chipek gyártásához szükséges.
A mobilok tele vannak értékes alapanyagokkal, különböző félvezetőkkel és veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátorokkal.
A vállalatok kétségbeesetten próbálnak raktározni félvezetőkből és chipekből, de a készlethiány miatt a híguló szürkezónában is vásárolgatnak.
Nemcsak a festészetben, a radioaktív szennyeződések eltávolításában és a nehézfémmérgezések kezelésében is alkalmazható a 18. század elején véletlenül létrehozott pigment.
A nagy ipari konglomerátumnál azért döntöttek így, hogy a megrendeléstől számítva ne kelljen több mint fél évet várni az alkatrészek megérkezésére.
Ha az Apple, a világ legértékesebb technológiai cége is letolt gatyával néz szembe a chipgyártás Armageddonjával, mire számíthatnak azok, akik náluk kevésbé fontosak a beszállítóknak?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy meg kell szabadulni a Kínától és az ázsiai félvezetőipartól való függéstől, és újra kell gondolni az ellátási láncot – az európai autóipar például nem igazán bírna el még egy, a tavalyihoz hasonló csiphiányt.