Szenzációs leletre bukkantak a régészek Izraelben, a Koponya-barlangban, ahonnan már eddig is számos értékes emlék került elő: a hely nevét adó koponyákon kívül gyöngyöket, fegyvereket, edényeket és szöveges emlékeket is találtak már itt.

A barlangban két feltárást végeztek: az elsőt 1960-ban, a másodikat 2016-ban, a kettő között pedig műkincstolvajok fosztogatták a helyszínt. A hivatalos feltárásokon az előbb említett tárgyak mellett 430 textilmaradványt találtak, ezek közül az egyiket csak most vetették alá alaposabb vizsgálatoknak.

A régészeknek a textília élénkvörös színe tűnt fel. A lelet nagy teljesítményű folyadékkromatográfiai vizsgálatából kiderült az is, hogy minek köszönheti a karmazsinszínt: karmazsintetűnek. A textília korát a régészek 3800 évre becsülik, ami azt is jelenti, hogy ez a legkorábbi olyan ismert lelet, aminek a megfestéséhez rovarokat használtak.

Messziről jött

A kutatók még a rovarok pontos faját is meg tudták állapítani, és itt kezd el még érdekesebbé válni a történet. A festéket a Kermes vermilio nevű festéktetűből nyerték ki, ami azt is jelenti, hogy a kelmének hosszú utat kellett megtennie Izraelig, ez a faj ugyanis a mediterráneum középső és keleti részén honos karmazsintölgyön élősködik.

Az valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy hogyan jutott ilyen messzire a textil, de Na’ama Sukenik, az Izraeli Régészeti Hivatal kutatója szerint ez egy újabb bizonyíték a bronzkori Izrael kiváló kereskedelmi kapcsolataira. A piros textília eleve értékesnek számított: az alapanyagul szolgáló karmazsinfestéket az évnek csak egy hónapjában lehet kinyerni a rovarokból, emiatt a színt az előkelőséggel és a szentséggel azonosították.

Meg is kérték az árát: a karmazsin iszonyatosan drága volt, igaz, nem annyira, mint a türoszi bíbor, amit még egyes császárok sem engedhettek meg maguknak.