Magyar kutatók derítették ki, miért cserélnek szerepet a madárszülők
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban – állítja az a rangos PNAS folyóiratban megjelent tanulmány, amelynek szerzőgárdája az Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, a Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézet munkatársaiból állt össze.
A kutatók azt az evolúciós dilemmát vizsgálták, miért vállalnak a hímek és nőstények különböző szerepeket a szaporodásban. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye szerint a tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy miért mutatnak egyes fajok fordított ivari szerepeket, vagyis hogy mi az oka annak, hogy a hímek teljes szülői feladatokat látnak el ahelyett, hogy minél több nőstényt termékenyítenének meg.
A kutatás során olyan partimadarakat, köztük lileféléket (Charadriidae) vizsgáltak, amelyek a természetben változatos ivari szerepeket mutatnak.
Az eredményekből kiderült, hogy a fordított ivari szerepek megjelenése leginkább a hímek felé eltolódott felnőttkori ivararánnyal és a magas szaporodási egyedsűrűséggel függ össze. Ezek jelentős eltérésnek és egyben újdonságnak is számítanak a korábbi teóriákhoz képest, amelyek szinte kizárólag az ökológiai tényezőkre, például a szülők és utódok számára elérhető táplálékra vagy a fészkek kelési sikerességére összpontosítottak.
Ezenfelül az ökológiai és szociális tényezők additív és interaktív hatásait is vizsgálták, ami az ivari szerepek evolúciós dinamikájának további részleteibe nyújt betekintést. A tanulmány részeként végzett filogenetikai útvonalelemzés elsőként támasztotta alá azt az elképzelést, hogy a felnőttkori ivararány - azaz a hímek és nőstények egymáshoz viszonyított száma - az ivari szerepek változatosságának okozója, nem pedig következménye.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: