Az utóbbi hetekben egyre többször szerepel a hírekben a szamárköhögés, amiről sokan azt gondolták, hogy letűnt korok betegsége a torokgyíkkal (diftéria) vagy a tuberkulózissal együtt. Ehhez képest Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) járványügyi főosztályának vezetője kedden az RTL Híradónak arról beszélt, hogy míg az elmúlt két évtizedben összesen 36 megbetegedést mutattak ki az országban laboratóriumi vizsgálattal, idén már 76 szamárköhögéses diagnózist igazoltak a vizsgálatok, és már lehet úgy fogalmazni, hogy a szamárköhögés „járványos terjedésű” Magyarországon.

Az NNGYK július 15-21. heti jelentésében arról számolt be, hogy idén összesen 185 esetet regisztráltak, és mára az összes megyéből jelentettek szamárköhögésszerű tüneteket.

Július közepén 32 szamárköhögésgyanús esetet jelentettek, amelyből 11-nél a mikrobiológiai vizsgálatok már alátámasztották a diagnózist, a többit pedig vizsgálják. Az esetek közül minden negyedik egy évnél fiatalabb gyerek. A betegség legsúlyosabb formáját a csecsemők kaphatják el. Ezért keltett felháborodást, amikor június közepén az Országos Kardiológiai Intézet (GOKVI) gyermekintenzív osztályán a fővárosi kormányhivatal szamárköhögéssel diagnosztizált munkatársa maszk nélkül tartott járványügyi ellenőrzést. A csecsemők az eset után megelőző antibiotikum-kezelést kaptak, és végül nem fertőződtek meg. Az NNGYK néhány nappal korábban viszont arról számolt be, hogy két kisbaba az ország két különböző pontján belehalt a cseppfertőzéssel terjedő kórba.

Csilek András infektológus szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke szerint pandémiáról nem lehet beszélni, viszont a szamárköhögés újbóli felbukkanása intő jel arra, hogy a betegség létezik, akár halálos is lehet és oda kell figyelni rá. „Az igazolt esetek száma nem túl sok ahhoz képest, hogy egy kis faluban télen több ennél az influenzás, vagy mondjuk évente beszélhetünk 25 ezer szalmonellás megbetegedésről Magyarországon” – mondta a Qubitnek Csilek, aki hozzátette: korábban is létezett Magyarországon szamárköhögés, csak egy világjárvány árnyékában érzékenyebbek vagyunk rá, minta covid előtti időkben.

Európa-szerte terjed

Nem csupán Magyarországon emelkedett meg a szamárköhögéses esetek száma: szerte Európában és az Egyesült Államokban is magasabb fertőzésszámokat jelentettek. Skóciában július közepén szintén életét vesztette egy egy év alatti gyermek a szamárköhögés miatt, és januártól júliusig több mint 5200 esetet diagnosztizáltak, miközben tavaly mindössze 73 megbetegedést jelentettek. Franciaországban idén január és május között majdnem 6000 esetet regisztráltak, júniusban pedig két csecsemő halt bele a betegségbe.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) május eleji jelentése szerint tavaly Európában több mint 25 ezer szamárköhögéses esetet regisztráltak, miután néhány évig, különösen a covidjárvány idején, nagyon korlátozottan volt jelen a betegség. Korábban 2016-ban (41 026 eset) és 2019-ben (34 468 eset) fordult elő hasonló esetszám. Idén január és március között már több mint 32 ezerre nőtt a betegek száma, akiknek legtöbbje gyermek és fiatal. Az ECDC szerint 17 európai országban a legnagyobb számban az egy év alatti csecsemők betegedtek meg, míg hat további országban leginkább a tizenévesek (10-19 év közöttiek) körében terjedt a szamárköhögés. A legtöbb haláleset ugyancsak 18 év alattiak körében történt: 11 gyerek és 8 idős vesztette életét a betegség miatt. Az ECDC ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezeket az adatokat óvatosan szabad csak figyelembe venni, mert az egyes országok egészségügyi rendszerei, laboratóriumi diagnosztikai módszerei, tesztelési technikái és vakcinálási rendjei eltérnek.

Miért terjed a betegség?

Az ECDC szerint 3-5 évente még a magas átoltottságú országokban is megjelenik a szamárköhögés-járvány, habár a 2023-2024-es esetszámok megugrása a központ szerint a koronavírusjárvány idején lecsökkent immunizációs számoknak is betudható. Emellett az ECDC szerint a covid idején a karanténintézkedések miatt nagyon alacsony volt a szamárköhögéses esetek száma, és ahhoz képest valóban ijesztőnek tűnhetnek az idei és a tavalyi megbetegedéses statisztikák.

Paul Hunter, a brit Kelet-Angliai Egyetem orvosprofesszora szintén azt mondta, hogy ezeket az adatokat érdemes óvatosan kezelni. Szerinte a regisztrált eseteknél többen lehetnek betegek, és azért is lehet magasabb esetszám a csecsemőknél, mert az esetükben sokkal nagyobb veszéllyel jár a szamárköhögés, ezért sokkal valószínűbb, hogy náluk diagnosztizálják a betegséget. Számos idősebb embernél szintén előfordulhatott a szamárköhögés, de valószínűleg nem diagnosztizálták, enyhébb lefolyásnál esetleg összetévesztették egy náthával, influenzával vagy más betegséggel.

Csilek szintén több tényezőt is említett a szamárköhögéses esetek felbukkanásának magyarázatára. Ezek közé tartozik a covid és az azt kísérő lezárások, amelyek felborították a betegségek ciklikusságát. Az infektológus emellett megemlítette az ukrajnai háború hatását és a Nyugat-Európában évekkel korábban végbement oltási liberalizációt, vagyis azt, hogy egyes országok bizonyos oltásokat kötelező helyett ajánlottá tettek. „Egy tényezőként a többi között akár az ukrajnai háború is hozzájárulhatott [az esetek számának növekedéséhez], hiszen a konfliktusos helyzetekben az oltások beadásának elmaradása jellemző. Ennek hatása úgy értendő, hogy amikor egy háborús helyzet miatt elindul egy menekültáradat, az közegészségügyi szempontból mindenképpen kockázatos” – mondta.

Más kutatók is figyelmeztettek arra, hogy közegészségügyi biztonsági kérdést is jelent az ukrajnai immunizáció alacsony szintje, és arra is, hogy megelőzhető betegségek térhetnek vissza nagyobb számban a szomszédos országban.

Mitől szamár?

A szamárköhögés (latin nevén pertussis) a covidnál tízszer fertőzőbb, a Bordetella pertussis vagy a B. parapertussis baktérium okozta betegség, amelynek a lefolyása három szakaszra osztható. Az elsőben megfázásos tünetek jelentkeznek enyhe köhögéssel, orrfújással, és 1-2 hétig is eltarthat. A másodikban már jellemző a rohamokban jelentkező köhögés, amelyek után a mély, hörgő, szamárbőgésre emlékeztető lélegzetvétel következik. Ez az állapot hetekig eltarthat. Súlyos esetekben a köhögőrohamok hányást idéznek elő, az erőlködéstől pedig el is lilulhat a beteg. A harmadik, akár 2-3 hetet is felölelő fázisban már enyhülnek a tünetek, de a köhögési rohamok itt is jellemzőek, bár egyre ritkábbak és egyre kevésbé kíméletlenek. A betegség cseppfertőzéssel terjed, és a tünetek jelentkezése utáni első héten a beteg akár 15 másik embert is megfertőzhet.

„A mai világban általában már nem alakul ki a klasszikus tünetegyüttes, amiről a betegség a nevét kapta, vagyis a húzó, rohamokban jelentkező köhögés, mert hamarabb elkezdik a kezelését. A betegség kezelhető, csak amíg eljutnak odáig, az sokáig tart, mivel a nagyon makacs, nem szűnő köhögést a tünetek megjelenésekor először lehet más betegségként is diagnosztizálni” – mondta az infektológus.

A terhes nők oltását ajánlják

A szamárköhögést antibiotikumos kezeléssel gyógyítják, megelőzésére viszont már két hónapos koruktól kötelezően oltják a csecsemőket Magyarországon. A csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban részesülnek a védőoltásban, majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen emlékeztető oltást kapnak. „Az oltásokra vonatkozó ökölszabály szerint durván tíz év lehet az egy-egy védőoltásból származó védettség megfakulási ideje, de nem gondolnám, hogy a húszéveseket kellene újraoltani. Negyven év fölött el lehet gondolkozni az újraoltáson, de most a legfontosabb, hogy a terhes nők oltakozzanak. Ha a csecsemők védve lesznek, akkor megszakad a fertőzési lánc és leesik az esetszám. Önmagában ezzel a lépéssel is rengeteget lehetne ezen a jelenségen segíteni” – mondta Csilek.

Mivel a babákat érintő fertőzés nagyon súlyos, akár életveszélyes is lehet, az NNGYK szintén mind a várandós nők, mind azon felnőttek számára emlékeztető oltást javasol, akik az újszülött gondozásában részt fognak venni. Terhesség során a harmadik trimeszterben ajánlott beadatni a védőoltást. Az NNGYK azt mondja, hogy a szamárköhögés elleni újraoltáshoz szükséges oltóanyag országos lefedettséggel hozzáférhető a patikák számára, és a vakcina elérhetőségét a hatóság folyamatosan monitorozza.

„Sok felnőtt ember hordozza a baktériumot kvázi tünetmentesen. Például egy dohányos köhöghet a cigarettától és a szamárköhögéstől is, ezért az utóbbit nem biztos, hogy észreveszi. Ezért nagyon hangsúlyozzuk, hogy a terhes anyákat oltani kellene, mert a csecsemőket nulla és két hónap között nem védi semmi. Általában ez a legszomorúbb, hogy a csecsemőket a saját családtagjaik fertőzhetik meg, például az újszülöttek látogatásakor és ez szerepet játszhat a fertőzés terjedésében ” – mondta Csilek.