Átlátszóvá teszi a bőrt és az izomzatot egy népszerű ételszínezék
A Stanford Egyetem kutatói úttörő technikát fejlesztettek ki az E-102 kódjelű, tartrazin nevű mesterséges ételszínezék segítségével arra, hogy élő állatok bőrét, izmait és kötőszöveteit átmenetileg átlátszóvá tegyék.
A kutatók először egy egér hasára kenték a sárga színű ételfestéket, és így a bőrön keresztül láthatóvá vált az állat mája, a belei és a húgyhólyagja, míg amikor a fejbőrére applikálták a színezéket, az agyi erek fedték fel magukat. Az egér bőre a festék lemosása után visszanyerte eredeti színét, ami arra utal, hogy a módszer visszafordítható, átmeneti.
Bár emberen még tesztelték, ha működne, a felfedezésnek számos orvosi alkalmazása lehetne, például segíthetne betegségek diagnosztizálásában, daganatok noninvazív kimutatásában, vagy épp csak megtalálni a vénákat vérvételnél.
A Stanford kutatói H. G. Wells 1897-ben megjelent regényéből, A láthatatlan emberből merítettek ihletet, ugyanis valós tanulmányban is a könyvben leírtakhoz hasonló fénytörési elvekről van szó. A biológiai szövetek eltérő törésmutatójuk miatt szórják a fényt, és emiatt átlátszatlannak tűnnek, a kutatók elmélete szerint viszont egyes festékek megváltoztathatják a szövetek törésmutatóját, így a fény mélyebbre hatolhat. Kísérleteikben friss csirkemellet is tartrazinos oldatba mártottak, aminek hatására vörös fényre átlátszóvá vált.
Az Imperial College London szakértői szerint a módszer – különösen, ha embereken is működőképesnek bizonyul – óriási érdeklődésre számíthat az orvosi közösségben, és a modern képalkotó technikákkal együtt lehetőséget nyithat egy egér agyának teljes feltérképezése, vagy akár több centiméter vastag szövetréteg alatt rejtőző daganatok felismerésére is.
* * *
Minden eddiginél brutálisabb témával, a két és fél éve zajló ukrán háborúval, annak ukrán, orosz és globális hatásaival, valamint a béke esélyével foglalkozunk majd a szeptemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár kilencedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője. A jegyek 24 óra alatt fogytak el, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!