Egerekben már megfordítja az elhízás folyamatát egy új kísérleti gyógyszer
Az első fázisú klinikai vizsgálaton hatásosnak bizonyult az a dél-koreai fejlesztésű készítmény, amely úgy csökkenti a túlsúlyt, hogy nem befolyásolja étvágyat.
Az első fázisú klinikai vizsgálaton hatásosnak bizonyult az a dél-koreai fejlesztésű készítmény, amely úgy csökkenti a túlsúlyt, hogy nem befolyásolja étvágyat.
A noninvazív adagolásnak köszönhetően azokon a pácienseken is tudnának segíteni, akiknek a gyógyszerek nem vagy csak alig használnak.
Ultrahangos impulzusokkal stimulálták a rágcsálók agyának adott régióit, így azok testhőmérséklete, szívverése és anyagcseréjük sebessége is csökkent. Amikor abbahagyták a jeladást, úgy ébredtek fel, mint ha mi sem történt volna.
A vérképző őssejtek egyszeri módosításával és átültetésével tovább maradtak aktívak és egészségesek az egerek. A mutáció a rákgyógyszerek által célzott PD-1 fehérje szintjét is csökkenti.
A mesterséges édesítőszer egy friss kutatás szerint veszélytelen: napi 10 szukralózos üdítőt vagy 30 csésze kávét kellene meginni, hogy átlépjük az egészséges szintet. Magas dózisban azonban tompította az egerek T-sejtes immunválaszát, ami akár emberi betegségek egyszerű és hatékony terápiáját is előrevetítheti.
Az így született egerek később saját utódokat is tudtak nemzeni. Ha sikerül emberekre átültetni a módszert, az lehetővé tenné a meddőség súlyos formáinak kezelését, valamint hogy azonos nemű pároknak is lehessenek biológiai gyermekei.
Az agy és a gyomor közötti kapcsolatot zavarja meg a túlzott kalóriabevitel, az asztrociták érzéketlenné válnak a test jelzéseire.
Egérkísérletekben kimutatták, hogy a Daxas márkanéven forgalmazott roflumilast gyógyszer vagy a fényérzékeny fehérjéket termelő neuronok stimulálása segít felidézni az alvásmegvonás következtében nehezen előhívható emlékeket.
Oda-vissza kipróbálták a módszert: a fiatal vér fiatalít, az öreg vér öregít. A kutatók a fiatal és idős egereket egy keringési rendszerre kötötték, hogy azonosítsák a szomatikus és őssejteket érintő mechanizmusokat.
A kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmazó étrend egészségügyi hasznát már egy ideje hangoztatják az orvoskutatók, de a diéta élethossznövelő hatását egyetlen hormon szabályozhatja – ezt találták most meg egerekben.
A kísérletben tartósan mozgásképtelen egerek kaptak emberi sejtekből létrehozott implantátumot, és 15-ből 12-en már újra járni tudnak. A kutatók szerint embereken is működhet a módszer, minél hamarabb szeretnék megkezdeni a klinikai vizsgálatokat.
De a megfelelő diétával kompenzálhatók a káros hatások is. Nagy megkönnyebbülés lesz ez minden űrkolonizáló egérnek és embernek.
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.
Áttörés lehet a dopamin és az agy kutatásában, amit amerikai kutatók egereken mutattak ki: az állatok képesek voltak jutalom fejében akarattal manipulálni a spontán dopaminlöketeiket.
Álmodnak-e az egerek az Alzheimer-kór gyógymódjáról? Egy japán kutatócsoport szerint az alvás REM fázisa nélkülözhetetlen az agyi salakanyag eltávolításához.