A fitt hímek epigenetikailag is örökíthetik edzettségüket
Legalábbis az egereknél.
Legalábbis az egereknél.
Jobban túlélnek az emberi bél-, máj- és agysejtek az egerekben, ha nem közvetlenül az embrióba juttatják, hanem laborban organoidokká növesztik, és a magzatvízhez adják őket.
A rapamycinnak és a trametinibbnek köszönhetően az egerek 27-35 százalékkal tovább éltek. Embereknél hasonlóra nem érdemes számítani, de az egészséges élettartam meghosszabbítását segíthetik.
A sajtban található mirisztamid nevű zsírsav az egerek esetében javította az emlékezőképességet, a fogyasztása után megemelkedő BDNF-szint alapján pedig a kutatók úgy gondolják, hogy a kognitív hanyatlás ellen is hasznos lehet.
A Standford Egyetem kutatói egy egér belső szerveibe láttak bele, miután az állatok bőrére kenték a sárga élelmiszerfestéket.
Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
Egy friss svájci kutatás szerint az arany nanorészecskékből és tejsavóból készült gél az egereknél már bevált, és némi fejlesztés után az embereknél is bevethető lehet majd.
Az első fázisú klinikai vizsgálaton hatásosnak bizonyult az a dél-koreai fejlesztésű készítmény, amely úgy csökkenti a túlsúlyt, hogy nem befolyásolja étvágyat.
A noninvazív adagolásnak köszönhetően azokon a pácienseken is tudnának segíteni, akiknek a gyógyszerek nem vagy csak alig használnak.
Ultrahangos impulzusokkal stimulálták a rágcsálók agyának adott régióit, így azok testhőmérséklete, szívverése és anyagcseréjük sebessége is csökkent. Amikor abbahagyták a jeladást, úgy ébredtek fel, mint ha mi sem történt volna.
A vérképző őssejtek egyszeri módosításával és átültetésével tovább maradtak aktívak és egészségesek az egerek. A mutáció a rákgyógyszerek által célzott PD-1 fehérje szintjét is csökkenti.
A mesterséges édesítőszer egy friss kutatás szerint veszélytelen: napi 10 szukralózos üdítőt vagy 30 csésze kávét kellene meginni, hogy átlépjük az egészséges szintet. Magas dózisban azonban tompította az egerek T-sejtes immunválaszát, ami akár emberi betegségek egyszerű és hatékony terápiáját is előrevetítheti.
Az így született egerek később saját utódokat is tudtak nemzeni. Ha sikerül emberekre átültetni a módszert, az lehetővé tenné a meddőség súlyos formáinak kezelését, valamint hogy azonos nemű pároknak is lehessenek biológiai gyermekei.
Az agy és a gyomor közötti kapcsolatot zavarja meg a túlzott kalóriabevitel, az asztrociták érzéketlenné válnak a test jelzéseire.