Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – állítja egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás, amely online kérdőíves felmérés és fókuszcsoportos beszélgetések segítségével vizsgálta a TikTok-videók 13-25 év közötti korosztályra gyakorolt hatásait.

Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja és az Oktatási Innováció Tanszék vezetője kollégáival, Kenyeres Attila Zoltánnal és Turós Mátyással a 2024 tavaszán lefolytatott kutatásban a fiatalok médiatudatosságát vizsgálták. A felmérés során a válaszadóknak egy 11 fokú Likert-skálán kellett jelölniük, hogy egy-egy eléjük tárt, TikTokon terjedő videó állításait mennyire tartják igaznak vagy hamisnak, és arra is választ kellett adniuk arra, hogy naponta hány órát töltenek a platformon és mennyire érzik magukat függőnek tőle.

A kutatás azt találta, hogy a válaszadók az összes közösségi média oldal és alkalmazás közül a YouTube használatáról mondanának le a legnehezebben, és a Facebookéról legkönnyebben, miközben a TikTokot, amelyet adataik szerint kétszer annyi nő használja, mint férfi, nem érzik nélkülözhetetlennek. Ennek ellenére a felmérésben résztvevők közül a legtöbben napi 2 óránál is hosszabb időt töltenek a platformon. A szakemberek azt találták, hogy a fiatalok minél kevesebb időt töltenek a TikTokon, annál jobb az álhírfelismerési képességük, ami összefügg még szüleik iskolai végzettségével is.

A hamis állításokat tartalmazó tudományos és politikai tematikájú videók felismerésében nem volt jelentős különbség, ami arra utalhat, hogy a félrevezető információk felismerése inkább a posztoló profiljának ismertségétől, hitelességétől, valamint a fiatalok előzetes ismereteitől függhet. Az NMHH közleménye szerint a legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.

A szakemberek júniusban kiadott tanulmányukban azt írják, hogy a TikTok algoritmusa támogathatja a különböző összeesküvés-elméletek virális terjedését a platformon, és egyes kutatások szerint a Top20 keresési találatban bemutatott videóknak egyötöde félretájékoztatja a felhasználókat a legfontosabb hírekről. Az app megítélése a kutatók szerint a megkérdezettek körében is ellentmondásos, és sok fiatal aggodalmát fejezte ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség miatt.

Az Egyesült Államok szenátusa idén áprilisban kétpárti egyetértésben elfogadta és Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében betilthatják a kínai ByteDance tulajdonában lévő közösségi média platformot az országban, ha a cég kilenc hónapon belül nem adja el azt egy, az amerikai kormányzat által elfogadható vevőnek. Korábban a New York-i Egyetem professzora, Scott Galloway a TikTokot tökéletes propagandaeszköznek nevezte, amit Kína tetszés szerint manipulálhat.