Rejtélyes struktúrára bukkant a Google Mapsen egy kanadai férfi, ami szakértők szerint egy becsapódási kráter lehet

Rejtélyes, kör alakú struktúrára bukkant a Google Mapsen egy kanadai férfi, ami szakértők szerint jó eséllyel egy ősi becsapódási kráter lehet – írta meg hétfőn az IFLScience.

Joël Lapointe Québec Côte-Nord régiójába tervezett egy kempingtúrát, amikor egy különös, közel 15 kilométer átmérőjű képződményre lett figyelmes a Marsal-tó környékén. Lapointe ezután felvette a kapcsolatot Pierre Rochette-el, a franciaországi CEREGE kutatóintézet geofizikusával, hogy segítsen megfejteni, milyen struktúráról is lehet valójában szó.

A Lapointe által a Google Mapsen megpillantott formáció, ami szakértők szerint egy 15 kilométer átmérőjű becsapódási kráter lehet
photo_camera A Lapointe által a Google Mapsen megpillantott formáció, ami szakértők szerint egy 15 kilométer átmérőjű becsapódási kráter lehet Fotó: Google Maps

„A terület topográfiája erőteljesen egy becsapódásra utal” – mondta a kanadai CBC News-nak Rochette. A kutató és kollégái elkezdték alaposabban megvizsgálni a területet, ami után arra jutottak, hogy a tó által körülölelt, apró kiemelkedésekből álló gyűrűt korábban félreértelmezték.

A kőzetrétegeket ugyanis egy Marsal breccsának nevezett, vulkáni eredetű formációként kategorizálták, írták a kutatók a Meteoritikai Társaság 2024-es konferenciájára készített tanulmányukban, de szerintük inkább kráteraljzati olvadékkőre emlékeztetnek, és jó egyezést mutatnak az észak-kanadai Mistastin-kráterrel vagy az oroszországi Yanisyarvi-kráterrel.

A breccsa kőzetkibukkanások a feltételezett, 8 kilométer átmérőjű belső krátergyűrűn helyezkednek el
photo_camera A breccsa kőzetkibukkanások a feltételezett, 8 kilométer átmérőjű belső krátergyűrűn helyezkednek el Illusztráció: Rochette, P. et al. 2024

A Marsal-tó környékéről vett mintákban a kutatók szilikát-, magnetit, szulfid és cirkon ásványokat találtak, amik mind becsapódáskor keletkező megolvadt kőzetre lehetnek jellemzők. A terület viszont nem mutat kráterekre jellemző gravitációs anomáliát, amit a várttól eltérő sűrűségű kőzetrétegek jelenléte okozna. A francia kutatók szerint azonban az adatok nem elég nagy felbontásúak, hogy 10-15 kilométernél kisebb anomáliákat felfedjenek, így további terepi vizsgálatokra van szükség.

A végbement erózió alapján a szakemberek a potenciális kráter korát 38-450 millió évre becsülik. „A rendelkezésre álló kezdeti bizonyítékok szerint a Marsal-tó jó jelölt arra, hogy a 11. megerősített becsapódási struktúra legyen Québecben” – írták tanulmányukban. Néhány hónappal ezelőtt indiai geológusok azonosítottak egy 2 kilométer átmérőjű becsapódási krátert, amit az elmúlt 50 ezer év legnagyobb meteoritbecsapódása hozhatott létre.