A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
A Deep Carbon Observatory egy tíz éven át húzódó kutatássorozat során próbált rájönni, hogy mit rejt a bolygónk mélye. A próbafúrások során egészen különös élőlényekre bukkantak: akad köztük olyan is, amely urániumon él.
Egy tízéves kutatás végén számos érdekesség kiderült a rejtélyes földmélyi élővilágról, amelynek tagjai forróságban, nagy nyomás alatt, fénytől elzárva tengetik életüket, megőrizve őskori állapotukat az egyre lassuló időben.
Az óceánok áramlása is befolyásolja a Föld mágneses terét – jelentették be az Európiai Földtudományi Unió bécsi kongresszusán.
Több kilométer hosszú repedés miatt omlott be nemrég egy autópálya Kenyában. A jelenség rávilágít arra, hogyan alakul Kelet-Afrika távoli jövője: még néhány tízmillió év, és beáramlik az óceán, Etiópia és Szomália egyes részeiből pedig sziget lesz.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.