A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Az ausztrál kutatók felfedezése újraírhatja a tankönyveket, amelyek még csak külső és belső magról számolnak be a Föld struktúrájának taglalásánál. Itt a legbelsőbb belső mag!
Mivel a haldokló szuperkontinensek ellaposodtak, a felszínükről nem jutott elég tápanyag az óceánokba. A legunalmasabb földtörténeti kor egymilliárd évvel hátráltatta a földi evolúciót.
A földrészek nemcsak a kőzetlemezek ütközései miatt távolodnak egymástól, hanem az alsó földköpenyből feláramló magma is szétfeszíti az óceán medrét alkotó lemezeket.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a Jeges-tenger alatti kontinentális szegély fagyos rétegei 60 milliárd tonna metánt és 560 milliárd tonna szén-dioxidként felszabaduló szerves szenet tárolnak.
A petrovit egyike annak a nagyjából 130 ásványtípusnak, amit a Kamcsatka-félszigeti Tolbacsik vulkán sziklás rétegeiben fedeztek föl, de nem sok ehhez foghatót ismerünk.
Afrika térképe jobban megváltozik az elkövetkező néhány tízmillió évben, mint korábban gondolták, Madagaszkár részei például egyszerűen eltávolodnak egymástól – derült ki GPS-adatokat feldolgozó számítógépes modellek segítségével.
Egy amerikai paleontológus térképre tette, hogy az egyes földtörténeti korszakokban melyik település pontosan hol helyezkedett el. Tökéletes időtöltés, ha kíváncsi, merre volt 250 millió évvel ezelőtt Chicago, Fokváros vagy Prága.
A fénylő foltjai miatt legendássá vált törpebolygóról küldött utolsó adatok arra utalnak, hogy a Ceres rideg külseje geológiailag aktív belsőt rejt: jégvulkánok lövellik a sós vizet a felszínre.
A tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodálatos kombinációja – így jellemezték a világhírű mértani alakzatot, a gömböcöt is felfedező Domokos Gábor és kutatótársai új elméletét, amelyben a filozófia is jelentős szerepet kap. A kockára töredezés ugyanis csak az ideális világban zavartalan.
Amerikai kutatók az Északi-sarkvidékről származó jégmagokat vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a Földközi-tenger térségének időjárási anomáliáit az alaszkai Okmok időszámítás előtt 43-ban bekövetkezett kitörése okozta.
A minden ismert krátert, rést és törésvonalt tartalmazó földtani térkép a tervek szerint 2024-ben induló amerikai Hold-missziók alapfelszerelése lesz.
Amerikai geológusok kőzetminták oxigénizotópjaiból következtettek arra, hogy a földi élet ma ismert kezdetekor szinte biztos nem voltak globális kiterjedésű szárazföldi területek, legfeljebb mikrokontinensek emelkedtek ki a világóceánból.
Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, azaz a sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
Atlantiszt el lehet felejteni, alattunk húzódik a valódi elsüllyedt földrész, amelynek maradványai több mint 30 országban fellelhetők. Egy új módszernek köszönhetően könnyen be is lehet azonosítani ezeket.
Mint minden más kőzetdarab, a Castleton Tower is zúg, pontosabban vibrál az őt elérő mozgásoktól. A geológusoknak nem volt más dolguk, mint rögzíteni és hallhatóvá tenni ezt a rezgést.
A Sjælland szigetének keleti partvidékén magasodó Stevns Klint sziklák nemcsak lélegzetelállítóak, hanem a földi élővilág történetét megváltoztató esemény nyomait is rejtik.
A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
A Deep Carbon Observatory egy tíz éven át húzódó kutatássorozat során próbált rájönni, hogy mit rejt a bolygónk mélye. A próbafúrások során egészen különös élőlényekre bukkantak: akad köztük olyan is, amely urániumon él.
Egy tízéves kutatás végén számos érdekesség kiderült a rejtélyes földmélyi élővilágról, amelynek tagjai forróságban, nagy nyomás alatt, fénytől elzárva tengetik életüket, megőrizve őskori állapotukat az egyre lassuló időben.
Az óceánok áramlása is befolyásolja a Föld mágneses terét – jelentették be az Európiai Földtudományi Unió bécsi kongresszusán.
Több kilométer hosszú repedés miatt omlott be nemrég egy autópálya Kenyában. A jelenség rávilágít arra, hogyan alakul Kelet-Afrika távoli jövője: még néhány tízmillió év, és beáramlik az óceán, Etiópia és Szomália egyes részeiből pedig sziget lesz.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.