Hol állt Atlantisz? Térképre lehet-e vinni az Iliászt? Mi a helyzet a sárkányfosszíliákkal? Hivatalosan 1968 óta létezik a geomitológia, amely a mítoszok tudományos, leginkább földrajzi hátterével foglalkozik, a művelői között pedig ugyanúgy akadnak geológusok, mint irodalmárok vagy antropológusok. Mi értelme ennek?
A 9,1-es földrengést okozó törés egy puha és csúszós agyagrétegben ment végbe. Ez segít megmagyarázni, hogy a rengés miért viselkedett annyira másként, mint a kutatók a modellek alapján várták volna.
A különleges dániai lelőhelyen tett felfedezés alapján az ikonikus puhatestűek még egy ideig eléldegéltek a földtörténeti újidőben. Már csak azt kell megfejteni, hogy miért tűntek el nem sokkal később.
Az angol nyelvű szakirodalomban fairy circle néven tárgyalt, vegetációs anomáliával járó felszíni depressziók a természetes hidrogén megjelenési formái.
Az ásványvíz gyakran több ezer évet tölt a föld mélyében, mielőtt felszínre kerülne, hogy aztán ellenőrzött körülmények között palackozzák, és eljusson a fogyasztókhoz. De mi különbözteti meg az ásványvizet a sima csapvíztől?
Az Esztergom melletti, tíz emelet mély barlangot az azt először tudományos igénnyel bejáró Jakucs László egy élet felfedezésének nevezte, nem sokkal később viszont az itt látható különleges gipszmennyországot elkezdték elhordani. A nagyteremhez ma egy 9 méter hosszú létrán kell lemászni, de megéri.
A 900 méter mélyen fekvő, 9 kilométer átmérőjű kráterről kiderült, hogy az eddig hittnél nagyobb aszteroida okozta, és a becsapódás egy több száz méteres cunamit is elindított.
Észak-nyugati irányba mozdult a világ legnagyobb szigete, húsz év alatt, évente két centit. Eközben pedig az alakja is változott. De miért?
A GRACE projekt műholdjai észlelték a gravitációs tér változását, de a kutatók csak most jöttek rá, mi állhatott a jelenség hátterében.
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
Az Oslói Egyetem geológusai a korábbiaknál meggyőzőbb teóriával álltak elő.
Ez az egyetlen vulkán a világon, amely rendszeresen kék színű lánggal ég, köszönhetően a nagy mennyiségű kéngáznak, amely reakcióba lép az oxigénnel.
Az 1300 tonnás mészkőszikla a parttól 200 méterre, egy domb tetején áll. Egy friss kutatásból kiderült, hogy mikor és hogy került oda.
Amerikai kutatók egy hidrotermális kürtőt vizsgáltak a Csendes-óceánban, amikor egy április végi merülésen az óceánba ömlő friss lávára lettek figyelmesek. Minderről kutató tengeralattjárójukkal videófelvételt is készítettek.
Egy friss kutatás három geotermikusan aktív régiót talált a bolygón, amik szén-dioxid-kibocsátás nélkül kitermelhető héliumkészleteket rejthetnek. A hélium elengedhetetlen a szupravezető mágnesek hűtéséhez, nélküle sem részecskegyorsítók, sem az MRI-k nem működnének.