
Gigászi vulkáni torony áll a tengerfenéken Guatemala partjainál
A 2400 méter mélységből 1600 méterre felmagasodó magányos hegyet az amerikai Schmidt Ocean Institute expedíciója fedezte fel.
A 2400 méter mélységből 1600 méterre felmagasodó magányos hegyet az amerikai Schmidt Ocean Institute expedíciója fedezte fel.
A Bristoli Egyetem kutatóinak számítógépes szimulációja az antropocén klímaváltozás hosszabb távú eredményeit modellezte.
A terület karbonátos kőzetei megőrizhették egyes mikrobák nyomait, és a bolygó több milliárd évvel ezelőtti éghajlatáról is árulkodhatnak.
A reggeli és a délutáni panorámáról készített felvételeket a marsjáró a Gale-kráterben.
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
A globális olvadékréteg felfedezése segíthet eldönteni egy, a tektonikus lemezek mozgásával kapcsolatos, régóta folyó vitát.
8,5 kilométer átmérőjű struktúra fekszik 900 méterrel a tenger alatt a nyugat-afrikai Guinea partvidéke közelében. Könnyen elképzelhető, hogy egy kisbolygó becsapódása hozta létre.
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
Sejtes élőlényekre és algákra utaló nyomokat fedeztek fel egy ősi formáció sókristályaiba zárt buborékokban. Ez a földönkívüli élet kutatását is elősegítheti, hiszen nemrég a Marson is találtak olyan kőzeteket, amelyek hasonló vízbuborékokat tartalmazhatnak.
Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.
Bár korábban a csehországi mészkőhegységekre tették a Szombathy József által 1908-ban megtalált szobrocska eredetét, új kutatási módszerek bevetésével kiderült, hogy az egyik leghíresebb termékenység-szobor Észak-Olaszországból származhat.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Az ausztrál kutatók felfedezése újraírhatja a tankönyveket, amelyek még csak külső és belső magról számolnak be a Föld struktúrájának taglalásánál. Itt a legbelsőbb belső mag!