Kutatók egy új modell segítségével olyan régiókat azonosítottak a földköpeny alsó rétegeiben, ahol a szeizmikus hullámok nem úgy viselkednek, ahogy kellene.
Egy nemzetközi kutatócsoport grönlandi jégmintákban talált bizonyékot arra, hogy a Kuril-szigeteken kitört tűzhányó felelt a reformkor „nukleáris teléért”. A terület vulkáni aktivitását ma nem követik nyomon.
Először sikerült földi laboratóriumban rekonstruálni a Mars déli sarkvidékén tavasszal kialakuló, pókszerű geológiai képződményeket.
Joël Lapointe kempingtúrát tervezett Québec Côte-Nord régiójába, amikor a műholdképen megpillantotta a különös, kör alakú képződményt. Francia geofizikusok szerint egy 38-450 millió éves kráterre találhatott rá.
Legalábbis ami a lemeztektonikát illeti. A földrészek hipnotikus táncában olyan szuperkontinensek is felfedik magukat, mint Gondwana, Pangea vagy Rodinia.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
A gigantikus oltárkövet a neolitikus emberek több mint 750 kilométeres távolságból szállíthatták a helyszínre, derítette ki egy friss kutatás. Az utat valószínűleg tengeren tették meg.
A Glen Canyonban található, turisták körében népszerű sziklaformáció múlt héten omlott össze. A szakemberek ezért részben a Powell-tó vízszintjének ingadozását okolják, amihez az elmúlt években a globális felmelegedés is hozzájárult.
Egy víz alatti hegy tetején több egykori szigetet is azonosítottak spanyol kutatók, akik szerint a sűrűvé és nehézzé szilárdult láva miatt került víz alá a Los Atlantes névre keresztelt vulkanikus képződmény.
Május végén a marsjáró kerekei széttörtek egy követ, aminek belsejéből kénkristályok kerültek elő. A kő arról árulkodhat, hogy a Curiosity által vizsgált terület története komplexebb, mint a kutatók feltételezték.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
Nagy kincsre leltek a NASA Magellan szondájának 1990-es évekbeli adatait újravizsgáló olasz kutatók: két, nagy területű, akkoriban keletkezett lávafolyásra. Ezek alapján a Vénuszon olyan gyakoriak lehetnek a vulkánkitörések, mint a Földön.
Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
Kiderült, hogy a 100 méter magas Lala Lallia nevű, 12-13 ezer éves homokból álló marokkói formáció csak az elmúlt 900 évben nőtt meg.
Egy tudományos bizottság a héten nagy többséggel elvetette, hogy az emberi tevékenység Földre gyakorolt hatását új geológiai kor jelölje. A testület elnöke és alelnöke azóta a szerintük szabálysértő szavazás megsemmisítését kéri.