Várospusztító kisbolygó száguld el hétfőn a Föld mellett
A néhány napja felfedezett 2026 JH2 aszteroida hétfő este 91 ezer kilométerre halad majd el a Földtől. A 16-36 méteres kisbolygó becsapódása esetén képes lenne egy város romba döntésére.
A néhány napja felfedezett 2026 JH2 aszteroida hétfő este 91 ezer kilométerre halad majd el a Földtől. A 16-36 méteres kisbolygó becsapódása esetén képes lenne egy város romba döntésére.
Az Isteni színjáték Sátánja egy Földbe csapódó, egészen a bolygó magjáig hatoló égitestet takarhatott, ami tölcsérszerű mélyedést (Pokol) és a kivetett anyagból egy hegyet (Purgatórium) hozott létre – állítja a geomitológiát is kutató irodalmár, Timothy Burbery.
Az amerikai OSIRIS-REx űrszonda által visszahozott mintákból japán kutatók ribózt mutattak ki, ami az RNS egyik kulcsfontosságú alkotóeleme. Az eredmények támogathatják az RNS-világ hipotézist.
A 900 méter mélyen fekvő, 9 kilométer átmérőjű kráterről kiderült, hogy az eddig hittnél nagyobb aszteroida okozta, és a becsapódás egy több száz méteres cunamit is elindított.
Különös perspektívába helyezték a Földön előforduló ritka baleseteket és a bolygót fenyegető aszteroidák becsapódásának kockázatát.
A 2023 KQ14 a Neptunuszon túl található és sajátos pályán mozog.
4,3 százalék esélyt adnak arra, hogy a 2024 YR4 nevű kisbolygó eltalálja a Holdat, ami az emberekre nem jelent veszélyt, de a műholdak, az űrállomások és az ott tartózkodó űrhajósok bajban lehetnek.
A Tienven–2 lesz az első kínai űrszonda, ami mintákat hoz majd vissza egy kisbolygóról. Ha ezzel végzett, továbbáll egy üstökös felé.
A híres Australopithecus fosszíliáról elnevezett szonda 12 évig tartó küldetésének célja a Naprendszer eredetének megértése.
A 2024 YR4 becsapódásának először 3 százalék esélyt adtak, majd néhány nappal később ezt módosították zéróra. Most a James Webb űrtávcső képet is készített róla, amiből kiderül az is, hogy mekkora, és az is, hogy milyen lehet az összetétele.
Legalábbis a becsapódásnak pár napja még 3 százalékos esélyt adó NASA legújabb megfigyelései szerint.
Ha az 55 méteres kisbolygó 2032-ben eltalálja a Földet, helyi szintű pusztítást okozhat. A következő hónapokban a James Webb űrtávcső vizsgálja majd, amiből kiderülhet, hogy esetleges becsapódásának milyen hatása lehet.
A NASA OSIRIS-REx kisbolygószondája által 2023-ban Földre juttatott törmelék az élethez nélkülözhetetlen molekulákban valaha látott leggazdagabb, kozmikus forrásból származó minta.
Az épület méretű, 2024 YR4 jelű égitest által jelentett kockázat kicsi, de elegendően nagy ahhoz, hogy most először életbe léptették a globális bolygóvédelmi eljárásokat, amik segítenek majd pontosítani a pályáját. Ha szükséges, egy ekkora kisbolygó eltéríthető lehet.
A bolygórendszerekből kirepülő kisbolygók és üstökösök égitestekkel teli áramlatokat hoznak létre a Tejútrendszerben. A Naprendszerünk csillagászok szerint egymillió ilyennel találkozhat a galaxisban megtett útján.