
A Holdból szakadhatott ki az a kisbolygó, amihez szerdán szondát indít Kína
A Tienven–2 lesz az első kínai űrszonda, ami mintákat hoz majd vissza egy kisbolygóról. Ha ezzel végzett, továbbáll egy üstökös felé.
A Tienven–2 lesz az első kínai űrszonda, ami mintákat hoz majd vissza egy kisbolygóról. Ha ezzel végzett, továbbáll egy üstökös felé.
A híres Australopithecus fosszíliáról elnevezett szonda 12 évig tartó küldetésének célja a Naprendszer eredetének megértése.
A 2024 YR4 becsapódásának először 3 százalék esélyt adtak, majd néhány nappal később ezt módosították zéróra. Most a James Webb űrtávcső képet is készített róla, amiből kiderül az is, hogy mekkora, és az is, hogy milyen lehet az összetétele.
Legalábbis a becsapódásnak pár napja még 3 százalékos esélyt adó NASA legújabb megfigyelései szerint.
Ha az 55 méteres kisbolygó 2032-ben eltalálja a Földet, helyi szintű pusztítást okozhat. A következő hónapokban a James Webb űrtávcső vizsgálja majd, amiből kiderülhet, hogy esetleges becsapódásának milyen hatása lehet.
A NASA OSIRIS-REx kisbolygószondája által 2023-ban Földre juttatott törmelék az élethez nélkülözhetetlen molekulákban valaha látott leggazdagabb, kozmikus forrásból származó minta.
Az épület méretű, 2024 YR4 jelű égitest által jelentett kockázat kicsi, de elegendően nagy ahhoz, hogy most először életbe léptették a globális bolygóvédelmi eljárásokat, amik segítenek majd pontosítani a pályáját. Ha szükséges, egy ekkora kisbolygó eltéríthető lehet.
A bolygórendszerekből kirepülő kisbolygók és üstökösök égitestekkel teli áramlatokat hoznak létre a Tejútrendszerben. A Naprendszerünk csillagászok szerint egymillió ilyennel találkozhat a galaxisban megtett útján.
A hétfőn elindított európai űreszköz felméri majd, hogy pontosan miként hatott a NASA DART szondájának két évvel ezelőtti becsapódása a 151 méteres Dimorphos kisbolygóra.
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
Joël Lapointe kempingtúrát tervezett Québec Côte-Nord régiójába, amikor a műholdképen megpillantotta a különös, kör alakú képződményt. Francia geofizikusok szerint egy 38-450 millió éves kráterre találhatott rá.
Az apró, nagyjából 1 méter átmérőjű égitest magyar idő szerint szerdán 18:39-kor lépett be a Föld légkörébe, és nem okozott károkat. Az elégése során így is 0,2 kilotonnányi energia szabadult fel.
A Psyche kisbolyóról azt feltételezték, hogy ritka fém összetevői miatt valóságos űrbéli aranybánya. Azonban túl messze van ahhoz, hogy gazdaságosan kitermelhető legyen. Ami biztos, hogy sok érdekes információt rejt a kőzetbolygók kialakulásáról.
Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
Egyszer már kiszámolták, hogy az aszteroida nem csapódik be a Földbe, két csillagász most annak is utánanézett, hogy ez tényleg így van-e akkor is, ha az Apophis ütközik valamivel.