A Chicxulub pora okozta a dinoszauruszok kihalását
10.31.
Egy friss kutatás szerint a kisbolygó becsapódása után 15 éven át tartó sötétség vette kezdetét.
kisbolygó
Útnak indul a fémekben gazdag Psyche kisbolygóhoz a NASA űrszondája, de nem bányászni megy
10.13.
A legértékesebbnek tartott égitest felderítésével megérthetjük, hogyan jöttek létre a Földhöz hasonló kőzetbolygók magjai, és milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszer keletkezésekor.
A NASA megmutatta az aszteroidamintákat, amiket az OSIRIS-REx hozott el a Bennuról
10.12.
Ezek a legmagasabb széntartalmú minták, amiket valaha sikeresen visszajuttattak a Földre, de agyagásványokba zárt víz is volt a csomagban.
Biztonságban Földet értek az OSIRIS-REx űrszonda kisbolygómintái
09.24.
Sok száz millió kilométernyi utazás után hazaértek a Bennuról gyűjtött minták, amelyek a Naprendszer keletkezésébe és talán a földi élet eredetébe is betekintést nyújtanak majd a kutatóknak.
Ma tér vissza a Földre az OSIRIS-REx, és olyan mintákat hoz magával, amelyek az élet eredetéről árulkodhatnak
09.24.
A több száz grammnyi aszteroidamintát szállító kapszula délután 5 körül landol Salt Lake City közelében. A küldetés vezetője a Qubitnek elmondta: víztartalmú ásványokra és szerves molekulákra is számítanak a minták között.
A héten már kapható a Queen gitárosának 3D-s asztrofizikai atlasza
07.24.
Sir Brian May asztrofizikusként aktívan közreműködött a Bennu kisbolygót feltérképező OSIRIS-REx küldetésben.
Az univerzum kincse, a Föld egyik legértékesebb nemesféme: az arany
Az arany értékét a tökéletessége adja: jó vezető, sokoldalú, korrózióálló és viszonylag ritka. A világűrben mégis lehet, hogy rengeteg van belőle, így a világgazdaság is beleremeghet, ha hirtelen beindul az aranyláz a Földhöz közel elhaladó kisbolygókon.
A földi élet egyik alapmolekulája is megtalálható a Ryugu-kisbolygóról hozott kőzetmintákban
03.22.
A japán Hajabusza-2 által gyűjtött anyagot vizsgáló kutatók szerint most már egyértelmű, hogy az aszteroidáknak meghatározó szerepe volt a prebiotikus evolúció beindításában.
Az élethez nélkülözhetetlen szerves molekulákat találtak a Ryugu kisbolygóról hozott mintákban
03.01.
A kisbolygó a Naprendszer születésénél is régebbről származhat, és a minták elemzése arra utal, hogy a kozmikus sugárzás ellenére is képes megtartani felszínén a szerves anyagokat.
Magyar üstökösvadász fedezte fel a francia légtérben hétfőn hajnalban felrobbant kisbolygót
02.13.
A Qubiten 2022-ben az Év emberének választott Sárneczky Krisztián már korábban is azonosított olyan objektumot, amely később belépett a Föld légkörébe.
Teherautó méretű aszteroida húz el a Föld felett péntek délután
01.26.
Jelzett a NASA becsapódásveszély-érzékelő rendszere: a 2023 BU nevű kisbolygó közelebb merészkedik a Földhöz, mint amilyen magasan több műhold kering. Mindenkit megnyugtattak: becsapódástól nem kell tartani.
Az év embere a Qubitnél: Sárneczky Krisztián, aki felfedezte 2022 első üstökösét
2022.12.30.
Sárneczky Krisztián 2022-ben megcsinálta azt, ami Magyarországról észlelő csillagásznak 36 éve nem sikerült: felfedezett egy új üstököst. A róla elnevezett C/2022 A1 (Sárneczky) 8299 évente kerüli meg a Napot.
Felrobbant egy óriáscsillag, és elvakította az összes műszerünket
2022.12.29.
Mit tanultunk az elképesztően fényes októberi gammakitörésből? Mikor jár újra űrhajós a Holdon? A DART szonda sikere után biztonságban vagyunk a kisbolygóktól? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Mostantól nyugodtabban aludhatunk, elkezdték építeni a Földre veszélyes kisbolygókat kereső NEO Surveyor űrtávcsövet
2022.12.23.
Miután a NASA DART szondájával szeptemberben bizonyította, hogy szükség esetén el tudna téríteni egy Földre veszélyes égitestet, már csak a több tízezer potenciálisan veszélyes földközeli objektum felfedezése maradt hátra. Ez lesz a 2028-ban induló infravörös űrtávcső feladata.
Évekkel csúszik a Vénusz felfedezése, mert túlterhelt a NASA legfontosabb kutatóintézete
2022.11.08.
A nemesfémekből is álló Pscyhe kisbolygóra induló szonda egy évet csúszik; mint kiderült, a JPL-nél kialakult fejetlenség miatt. A vizsgálóbizottság javaslatai szerint az intézetben vissza kell venni a tempóból, ezért a VERITAS szonda indítását 3 évvel elhalasztották – a Vénusz-kutatók legnagyobb bánatára.