Jelzett a NASA becsapódásveszély-érzékelő rendszere: a 2023 BU nevű kisbolygó közelebb merészkedik a Földhöz, mint amilyen magasan több műhold kering. Mindenkit megnyugtattak: becsapódástól nem kell tartani.
Sárneczky Krisztián 2022-ben megcsinálta azt, ami Magyarországról észlelő csillagásznak 36 éve nem sikerült: felfedezett egy új üstököst. A róla elnevezett C/2022 A1 (Sárneczky) 8299 évente kerüli meg a Napot.
Mit tanultunk az elképesztően fényes októberi gammakitörésből? Mikor jár újra űrhajós a Holdon? A DART szonda sikere után biztonságban vagyunk a kisbolygóktól? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Miután a NASA DART szondájával szeptemberben bizonyította, hogy szükség esetén el tudna téríteni egy Földre veszélyes égitestet, már csak a több tízezer potenciálisan veszélyes földközeli objektum felfedezése maradt hátra. Ez lesz a 2028-ban induló infravörös űrtávcső feladata.
A nemesfémekből is álló Pscyhe kisbolygóra induló szonda egy évet csúszik; mint kiderült, a JPL-nél kialakult fejetlenség miatt. A vizsgálóbizottság javaslatai szerint az intézetben vissza kell venni a tempóból, ezért a VERITAS szonda indítását 3 évvel elhalasztották – a Vénusz-kutatók legnagyobb bánatára.
A még februárban, kétnapos sokszereplős virtuális gyakorlat a két napos gyakorlat volt a 2018-ban életbe lépett Nemzeti Földközeli Objektum Felkészülési Stratégia és Cselekvési Terv első stressztesztje.
A Psyche nevű aszteroidáról azt feltételezik, hogy a Naprendszer egyik korai bolygójának visszamardt magja, és bár főként nikkelből és vasból áll, arany és platina is bőven van rajta. Bányászat helyett egyelőre vizsgálódni indul a szonda, amely 2029-ben érkezhet meg az égitesthez.
Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Milyen felfedezéseket tett a Marson a Curiosity az elmúlt 10 évben? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Az amerikai űrhivatal megerősítette, hogy a DART bolygóvédelmi űrszonda elérte célját.
A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.
Először figyelte meg egy időben ugyanazt a célpontot a NASA két nagy űrteleszkópja, és a közös vizsgálat a különböző műszerek összjátéka miatt teljesebb képet adhat a DART misszió hatásáról.
A bolygóvédelmi teszt sikeres ütközését a NASA szondáját követő olasz műhold kamerái is rögzítették.
A történelmi kísérlet célja az volt, hogy kiderüljön: el lehet-e téríteni pályájáról egy a Földre veszélyes égitestet. Az ütközés sikeres volt, az eredményre még néhány napot várni kell.
A felfedezés segíthet a földi élet eredetének megfejtésében: azt az elméletet erősíti meg, miszerint az élet bizonyos feltételei, például a víz, nem bolygónkon alakultak ki, hanem az űrből származnak.
8,5 kilométer átmérőjű struktúra fekszik 900 méterrel a tenger alatt a nyugat-afrikai Guinea partvidéke közelében. Könnyen elképzelhető, hogy egy kisbolygó becsapódása hozta létre.
A NASA DART szondája idén szeptemberben ütközik bele egy kisbolygóba, hogy tesztelje, el lehet-e téríteni egy a Földre veszélyes objektumot, Kína néhány év múlva követi az amerikai példát. A két nagyhatalom a Hold közelében is kerülgeti egymást.
A Hiawatha-gleccser alatt húzódó, városnyi nagyságú, kráterre emlékeztető struktúrát 2018-ban azonosították először, és most kiderült, hogy valóban egy becsapódás hozta létre, de sokkal-sokkal régebben, mint azt a kutatók eddig gondolták.
Szenzációs amerikai lelőhely rögzíti azt a napot, amikor 66 millió éve egy hatalmas kisbolygó eltalálta a Földet. A területen talált halcsontokból kiderült, hogy a kataklizma tavasszal érte az északi féltekét, ami tovább fokozta a végül a fajok 76 százalékát eltörlő becsapódás utóhatásait.
Rég nem közelítette meg ennyire a Földet ilyen nagy aszteroida, amely becsapódása esetén egy egész kontinensnyi területet tudna elpusztítani. A csillagászok folyamatosan monitorozzák a potenciálisan veszélyes kisbolygókat, és úgy tűnik, a következő 100 évben nem kell katasztrófára számítani.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
A napsugárzás töltésével lebegni képes roverekkel durva terepeket is fel lehetne térképezni, így a repülő csészealjra emlékeztető eszközök akár a 700 trillió dollárnyi nemesfémet rejtő Psyche kisbolygót is gond nélkül felfedezhetik.
A japán Hajabusza–2 űrszonda egy éve 5,4 grammnyi törmelékkel tért vissza a kisbolygóról, és a minták kezdeti vizsgálati eredményei a Naprendszer, a bolygók és a földi élethez szükséges anyagok keletkezéséről árulkodnak.
A napszéllel kilökődő hidrogénionok behatolnak a kisbolygókba, ott vízként raktározódnak, majd meteoritok formájában csapódnak be a különböző égitestekbe – e folyamat hozhatta létre a Föld óceánjait, és ezért lehet vizet kinyerni a Hold felszínét borító regolitból.
A NASA DART űrszondája egy a Földre nem veszélyes kisbolygóba csapódik majd, hogy kipróbálja, hogyan tudnánk éles helyzetben eltéríteni egy a bolygót fenyegető égitestet.
A NASA szondája elsőként vizsgálja meg a Jupiter pályáján keringő trójai kisbolygókat, amelyek a Naprendszer kialakulásáról és korai átrendeződéseiről, a bolygók keletkezéséről árulkodhatnak. Két hatalmas napelemtáblája még a Naptól 850 millió kilométerre is elegendő energiával látja el.
Az űrszonda sikeresen visszajuttatta a Ryugu felszíne alól 2019-ben gyűjtött mintákat. Ezek segíthetnek megérteni a földi víz és szerves anyagok eredetét és a Naprendszer keletkezésének folyamatát.
A káosz egyiptomi istenéről Apophisnak nevezett kisbolygó 2029-ben szabad szemmel látható lesz, de nem csapódik a Földbe. A Jarkovszkij-hatás miatt 2068-ban már nem lehet kizárni az ütközés lehetőségét, de addig még ki lehet találni valamit.
Bő másfél év múlva küldetés indul a mesés kinccsel kecsegtető 16 Psyche felderítésére, de a Hubble űrteleszkóp vizsgálatai máris kiderítettek néhány újdonságot a szokatlanul fémes égitestről.
Az OSIRIS-REx sikeresen landolt a Bennun, fújt egy kis nitrogént a felszínre, és elkapta a felreppenő port és kőzeteket. Az űrszonda legkorábban 2023 végén térhet vissza a Földre, de az aranyat érő minták a földi élet keletkezéséről is sokat elárulhatnak.
Az űrszonda 2023-ban hozza vissza a Földre a Bennuról gyűjtött értékes mintákat. Nem ez az első mintavétel egy kisbolygó felszínéről, de ez hozhatja a legizgalmasabb eredményeket.
A kisbolygó 12,3 kilométeres másodpercenkénti sebességgel vágtatott el mellettünk, de csak akkor sikerült észrevenni, amikor már távolodott. Veszélyt akkor sem jelentett volna, ha pályája keresztezi a Földét.
OIyan eredményeket hozott a Kuiper-öv távoli objektuma, az Arrokoth vizsgálata, amelyek akár a kozmológiai elméleteket is átírhatják. Kiderült, hogy a bolygókeletkezés békés kozmikus folyamat lehetett, és a szerves anyagok is rendkívül ősiek a Naprendszerben.
A csillagászok 1802 óta tudnak a sajátos mozgású égitestről, de csak az utóbbi években sikerült részletes képeket készíteni a felszínéről. A Pallas kisbolygó felszíne elég viharvert: olyan sok mindennel ütközött, hogy a csillagászok szerint leginkább egy golflabdára hasonlít a felszíne.
A NASA szondát ütköztet a kisbolygóba, az európai űrügynökség pedig egy másikkal elemzi annak hatásait. A közös misszió célja, hogy kiderítsék, ki lehet-e téríteni az útjából egy Föld felé tartó aszteroidát.
Az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatására történő óceáni elsavasodásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Két új kutatás segít megvilágítani, hogyan pusztult ki a növények és állatok háromnegyede, majd hogyan állt helyre a Föld élővilága a kataklizma után.
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
A Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche arany-, platina- és nikkelkészletének értéke a Föld teljes gazdaságának nyolcmilliószorosára rúghat. A NASA nemsokára szondát küld az aszteroidára, hogy felmérje a terepet.
Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.
Az 1999 KW4 nevű égitest 5 millió kilométeres közelségbe került a Földhöz, a Very Large Telescope pedig akcióba lépett.
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
Amerikai kutatók egy aszteroidáról származó, kilenc éve hazahozott pormintát vizsgálták, és máris arról beszélnek, hogy a Föld vizeinek közel felét az S típusú kisbolygók adhatták.
Csak néhány napja érkezett meg a Bennuhoz az OSIRIS-REx, de máris jelentős felfedezést tett. Ha minden jól megy, 2023-ban hazahozza a mintákat a Földre.
Az apró égitest egy másik csillagtól érkezett, nem sokat tudunk róla, és amit igen, az is zavarbaejtő. A mesterséges eredetet felvető harvardi csillagászok is ebből indulnak ki, de kicsi az esélye, hogy igazuk lenne.
Bár mindössze 1 a 2700-hoz az esély az ütközésre, a NASA rakétával lőné azt a kisbolygót, amely 2135. szeptember 25-én közel kerülhet a Földhöz.