A művészet mindig reflektál a társadalmi és technikai változásokra, és nincs is csattanósabb reakció a most zajló folyamatokra, mint ha nagyobb teret adunk a robotművészeknek – nyilatkozta Aidan Meller, az Ai-Da névre keresztelt robot fejlesztője a CNN-nek. A nagyobb tér alatt itt Meller azt érti, hogy Ai-Da egyik képe a Sotheby’s aukciósház árverésén keresi majd a gazdáját, a szakértők a festményért 120-180 ezer dolláros bevételt várnak.

A (többé-kevésbé) humanoid robot nyelvi modelljét klasszikus alkotásokkal tanították, és Meller szándéka szerint hasonló fordulatot hozhat a művészetben, mint Marcel Duchamp piszoárja, csak ebben az esetben nem a műalkotás fogalmának újragondolására készteti a befogadót, hanem a művészére. Sőt, nem csak a művész státuszát érdemes újragondolni: a feltalálója szerint már magának az embernek a fogalma is változik, ezt pedig jól szemlélteti a festőrobot (vagy robotfestő).

link Forrás

Figyelem, robot!

Ai-Da most árverésre bocsátott műve Alan Turing portréja, a Sotheby’s pedig kriptovalutát is elfogad fizetségként – egyik ötlet sem véletlen, az ötletgazda ezzel is a világ változásaira akarja felhívni a figyelmet. Turing a triptichonon az „AI isteneként" jelenik meg.

Ezek a változások nem mindenkinek tetszenek: bár Ai-Da amellett érvel, hogy ő maga annak ellenére, hogy nem ember és nem él, kreatív, mások szerint kreatívnak csak embert lehet nevezni. Ehhez Ai-Da (illetve az algoritmus) Margaret Boden kreativitás-definícióját használja: a festményei egyediek, váratlanok és valamilyen kulturális értékkel rendelkeznek.

Valószínű, hogy Ai-Da önmagában nem fogja eldönteni, hogy művészet-e, amit robotok alkotnak, Meller szerint viszont mindenképpen elősegíti a párbeszédet, a várható bevételről nem is beszélve. Az egyébként galériatulajdonos ötletgazda még tovább fogja fejleszteni a robotot, az árverés bevételéből rá eső részt kifejezetten Ai-Da képzésére fordítja majd.