A süket szúnyogok nem párzanak

A Kaliforniai Egyetem egy friss kutatásában a szúnyogok párzási szokásait vizsgálták. Azt eddig is tudták, hogy az egyiptomi csípőszúnyogok (Aedes aegypti) hímjei nagyban a hallásukra hagyatkoznak a párosodáskor, de a mostani kutatásból kiderült, hogy a hallás a párzás alapvető feltétele. A kutatók kiiktatták a trpVa nevű fehérjét, ami a hallóidegek aktiválásához szükséges, és megvizsgálták, hogy hogyan reagálnak erre az állatok.

A csípőszűnyogok megsüketített hímjei egyáltalán nem érdeklődtek a nőstények iránt, míg az trpVa-null nőstények továbbra is párosodtak, igaz, kevésbé érdeklődtek a génmódosítatlan hímek iránt, mint a hétköznapi társaik. Ebből kiderült az is, hogy a hímek teljes egészében a hallásukra hagyatkoznak párzáskor – a korábbiakban a kutatók nem tudták, hogy ezen kívül nem hagyatkoznak-e vizuális jelekre is.

Kevesebb szúnyog, kevesebb betegség

Ez már önmagában is érdekes, de a felfedezésnek gyakorlati haszna is lehet: az Aedes aegypti által terjesztett betegségek évente körülbelül 400 millió embert fertőznek meg, ezért minden olyan módszer, amivel vissza lehet szorítani a fertőzött területeken a számukat, epidemiológiai szempontból is fontos lehet.

A szúnyogok számítanak a leghalálosabb állatoknak a világon, egyebek mellett ezek a rovarok terjesztik a maláriát, a dengue-lázat, a nyugat-nílusi és a sárgalázat is – miközben a tápláléklánc nélkülözhetetlen részének számítanak, és a beporzásban is fontos szerepet játszanak. Joerg Albert, az Oldenburgi Egyetem szúnyogszakértője szerint a felfedezés sokat ígérőnek tűnik, de óvatosan kell vele bánni.

A tanulmányban gyakorlati javaslatot is tesznek a felfedzés hasznosítására: a kutatók által javasolt módszer lényege nem a hímek megsüketítése, hanem éppen a hallásuk felerősítése. Ha ezt a beavatkozást steril hímeken végeznék el, és olyan területeken engednék szabadon őket, ahol gyérítésre van szükség, jelentősen vissza lehetne szorítani a szúnyogpopuláció méretét, ezzel pedig az általuk terjesztett betegségek terjedését is lassítani lehetne.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója.

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!