Úgy tartja, hogy Európának vezető szerepe van a részecskefizikában, ebből pedig nem szabad lejjebb adni – ezt támasztják alá Mark Thomson javaslatai és a várakozásai. A brit részecskefizikus 2018 óta a CERN Tanácsának tagja, 2026-tól pedig ő tölti majd be a főigazgatói tisztséget, miután a szervezet tanácsa őt választotta meg november 6-án a posztra.

Az Oxfordi Egyetemen a részecskefizikából szerzett doktori címének megszerzése óta Thomson jelentős szerepet játszott a neutrínófizika és a jövőbeli ütköztetőkkel kapcsolatos kutatások előmozdításában. Jelenleg az Egyesült Királyságban a Science and Technology Facilities Council (STFC) ügyvezető elnöke és a Cambridge-i Egyetem kísérleti részecskefizika professzora. Pályafutása nagy részét a CERN-nek szentelte, ahol az 1990-es években a CERN nagy elektron-pozitron ütköztetőjében végzett OPAL kísérlet részeként kezdetben hozzájárult a W- és Z-bozonok precíziós méréseihez. A CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) az ATLAS-kollaboráció tagja volt.

Thomsont a jelenlegi főigazgató, Fabiola Gianotti is méltatta: kiváló szakembernek tartja, akit jó vezetőként ismert meg az elmúlt években. A frissen megválasztott leendő főigazgató a sajtóközleményben úgy fogalmazott, „a CERN izgalmas jövője olyan úttörő kutatásokat és felfedezéseket ígér, amelyek formálják a fizikáról alkotott elképzeléseinket, és ezáltal a fiatal tudósok jövő generációit is inspirálják. Megtiszteltetés számomra, hogy a CERN főigazgatója lehetek, és elkötelezett vagyok a szervezet tudományos küldetésének folytatása, a társadalom egészének javát szolgáló technológiák továbbfejlesztése mellett, miközben egyesítem a nemzeteket a tudománynak az emberiség javát szolgáló fejlesztése iránti közös elkötelezettségben.”

A szakember megbizatása 5 évre szól majd.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: