A részecskegyorsító működése felújítás miatt szünetelt, de már nagyon várták, hogy visszatérjen: ha sikerülne reprodukálnia egy tavalyi kísérlet eredményeit, akkor az egy ötödik fizikai kölcsönhatás létezését is bizonyíthatná.
Sehogyan sem illeszkedik a világegyetem működésének leírására használt, általánosan elfogadott fizikai elméletbe az a tíz éven át folytatott mérés, amely szerint a W-bozon nevű szubatomi részecske tömege sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Az eredmény felkavarhatja a fizikai kutatások világát.
Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.
A Nobel-díjas magyar fizikus csaknem 90 éves elméletére újszerű kísérleti módszerrel először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni, ráadásul két független kutatócsoportnak. Mi készteti arra az elektronokat, hogy mozdulatlanná merevedve rácsba rendeződjenek?
E egyenlő emcénégyzet – mondta Albert Einstein 1905-ben. Gyorsítsunk nehéz ionokat, hogy az így létrejövő virtuális fotonok anyagot és antianyagot hozzanak létre – mondták New York-i fizikusok 115 évvel később. A kettő ugyanaz.
A könnyű neutrínók tanulmányozását segíti, ha tiszta víz és jég van a teleszkóp környezetében, ezért került a fél köbkilométeres, gömb alakú modulokból álló eszköz a világ legmélyebb tavának mélyére.
Az Odderon létezését 1973-ban vetették fel először, a részecske felfedezésére, mérési adatokból történő biztonságos kimutatására azonban 2021-ig kellett várni. Innovatív magyar módszer vezetett a bizonyítás sikeréhez.
Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.
Brian Cox előbb volt billentyűs, mint a részecskefizika doktora, de már általános iskolában Carl Sagant olvasott a kötelezők helyett. Miután a BBC első számú tudományos dokumentaristájává vált, ma már stadionokat tölt meg univerzum-turnéjával, és többször hívják a tévébe és podcastokba, mint Neil deGrasse Tysont.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjében zajló kísérletek új eredménye elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon nemcsak az olyan első generációs elemi részecskékkel tud kölcsönhatásba lépni, mint a proton vagy az elektron, de az elemi részecskék második generációjának tagjai is tőle nyerik a tömegüket.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a december 12-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Nem tudják, mi az, és azt sem, hogy miből lett. A sötétséget próbálja oszlatni a sötét anyag keletkezéséről alkotott új elmélet.
A részecskefizikusok a következő egy évben dönthetik el, hogy javasolják-e az európai nukleáris kutatási szervezetnek az óriási gyorsítógyűrű megépítését. Nem minden kutató lelkesedik a bizonytalan kimenetelű projektért.
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Kilométeres mélységben fekvő sötétanyag-kutatóközpont, kristálygömbbe foglalt részecskedetektor és dartstáblának látszó atommag-ütköztető fotóját is díjazták a versenyen.
Miből állt az univerzum, amikor még protonok és neutronok sem voltak? Kincses Dániel, az ELTE kísérleti részecskefizikusa a szeptemberi Budapest Science Meetup-on mesélte el, milyen furfangos módszerekkel nyomoz az ősanyag után.