Mi várható a tudományban és az űrkutatásban 2026-ban?
Egyre több AI a kutatásban, személyre szabott génterápiák, rákteszt a vérből, Hold-és Mars küldetések, a tengermély vizsgálata, még profibb részecskegyorsítás, és persze Donald Trump.
részecskegyorsító
Európa maradhat a világ részecskefizikai kutatásainak központja, miután Kína jegelte saját 100 kilométeres gyorsítójának megépítését
Fabiola Gianotti, a CERN leköszönő vezetője szerint a kínai döntés lehetőséget teremt az LHC-t váltó, európai 91 kilométeres Jövőbeli Gyorsítógyűrű (FCC) megépítésére. Ha az FCC-t jóváhagyják, Kína csatlakozhat a projekthez.
Arannyá alakították az ólmot a CERN Nagy Hadronütköztetőjében
Valóra vált a középkor alkimistáinak álma – igaz, csak részecskék szintjén, és csak a másodperc töredékéig.
Mindent átformál a mesterséges intelligencia, de így milyen tudományos karrierről álmodhatnak a mai gimnazisták?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
2026-tól Mark Thomson lesz a CERN főigazgatója
A brit részecskefizikus 2018 óta a CERN Tanácsának tagja, de munkája az oktatásban is számottevő. Júliusban Magyarországon járt, akkor többek között a fejlesztési lehetőségekről beszélt a Qubitnak.
A sötét anyagot is észlelhetővé tenné a Nagy Hadronütköztetőbe tervezett AI-rendszer
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
Mark Thomson: Szerencsések vagyunk, hogy Európának vezető szerepe van a részecskefizikában, és ezt nem szabad feladni
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
A CERN-ben egy új, még nagyobb hadronütköztetőt terveznek, amivel felfedhetik az univerzum titkait
A svájci-francia vidék alatt elterülő 27 kilométer hosszúságú ütköztető után egy közel 100 kilométer kerületűt terveznek, amivel a fekete lyukak, az anyag és az antianyag természetét vizsgálnák.
Kulcsszerepet játszanak a magyar szakemberek a világ legnagyobb részecskegyorsítójának fejlesztésében
A CERN virtuális túráján kiderült, milyen fontos munkát végeznek a magyar kutatók és mérnökök. Az LHC a következő években hozzájárulhat a Higgs-bozon megértéséhez, és közelebb hozhatja a standard modellen túlmutató fizikát.
És mi van, ha egy robotpapagáj találkozik a Nagy Hadronütköztetővel?
A világ legnagyobb tudományos közössége, a CERN évek óta fogad művészeket, akik a fizikusokhoz hasonlóan az élet nagy kérdéseire keresik a választ. A CERN Arts projektről Monica Bello programigazgatóval és a magyar származású Helga Timkóval, a CERN gyorsítófizikusával beszélgettünk.
A kávéfőzőt még talán, a részecskegyorsítót már nem lesz miből üzemeltetni a magyar kutatóintézetekben
Letekert fűtéssel, konnektorból kihúzott telefonokkal. liftezés helyett lépcsőzéssel készülnek a télre a magyar tudományos intézetek. De mi lesz ott, ahol hatalmas energiaigényű berendezéseket használnak a kutatómunkához? Leáll a tudomány?
Ha nem lesz elég áram, leállíthatják a CERN részecskegyorsítóit
A francia-svájci határon található CERN az egyik legnagyobb áramfogyasztó Franciaországban. A szervezet elsődleges célja, hogy a Nagy Hadronütköztetőt ne kelljen lekapcsolnia, de ha áramkimaradásokkal fenyeget az energiaválság, a kutatók készek áldozatokat hozni.
Felfedeztek három új egzotikus részecskét a CERN nagy hadronütköztetőjének kísérletében
Az LHCb kísérletben három, korábban sosem észlelt szubatomi részecskét sikerült megfigyelni: a legelső tetrakvark-párt és egy újfajta pentakvarkot.
Boldog 10. születésnapot, Higgs-bozon!
A CERN kutatói 2012. július 4-én jelentették be a Higgs-bozon felfedezését, ami hatalmas mérföldkő a részecskefizikában. Most, tíz évvel később elmondható, hogy az LHC részecskegyorsító adatai szerint minden eddigi mérés egybevág a részecskefizika standard modelljével.
Magyar kutatók is jelentősen hozzájárultak a CERN áttörést jelentő, új fejlesztéséhez
Az ALICE óriásdetektor a Nagy Hadronütköztető nehézion-fizikai kutatásait segíti. A célja nem kevesebb, mint hogy a világegyetem születése utáni pillanatokban keletkezett anyag, a kvark-gluon plazma halmazállapot tulajdonságait kutassa.