Arannyá alakították az ólmot a CERN Nagy Hadronütköztetőjében
Valóra vált a középkor alkimistáinak álma – igaz, csak részecskék szintjén, és csak a másodperc töredékéig.
cern
Több mint 70 magyar kutató is dolgozott azokon a kísérleteken, amelyek most tudományos Oscar-díjat kaptak
Fizikai Breakthrough-díjjal és a vele járó 3 millió dollárral jutalmazták a svájci CERN Nagy Hadronütköztetőjében végzett kísérleteket, amelyeken a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az ATOMKI, az ELTE, a Debreceni Egyetem és a MATE munkatársai is dolgoztak.
Mindent átformál a mesterséges intelligencia, de így milyen tudományos karrierről álmodhatnak a mai gimnazisták?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
2026-tól Mark Thomson lesz a CERN főigazgatója
A brit részecskefizikus 2018 óta a CERN Tanácsának tagja, de munkája az oktatásban is számottevő. Júliusban Magyarországon járt, akkor többek között a fejlesztési lehetőségekről beszélt a Qubitnak.
A sötét anyagot is észlelhetővé tenné a Nagy Hadronütköztetőbe tervezett AI-rendszer
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
Mark Thomson: Szerencsések vagyunk, hogy Európának vezető szerepe van a részecskefizikában, és ezt nem szabad feladni
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
A CERN-ben egy új, még nagyobb hadronütköztetőt terveznek, amivel felfedhetik az univerzum titkait
A svájci-francia vidék alatt elterülő 27 kilométer hosszúságú ütköztető után egy közel 100 kilométer kerületűt terveznek, amivel a fekete lyukak, az anyag és az antianyag természetét vizsgálnák.
Áttörés a Nagy Hadronütköztetőben: először észlelték a Higgs-bozon ritka bomlását
Az isteni részecske egy Z-bozonra és egy fotonra bomlott a CERN mérföldkövet jelentő kísérlete során, ami betekintést nyújthat a részecskefizika standard modelljén túlmutató világba.
Kulcsszerepet játszanak a magyar szakemberek a világ legnagyobb részecskegyorsítójának fejlesztésében
A CERN virtuális túráján kiderült, milyen fontos munkát végeznek a magyar kutatók és mérnökök. Az LHC a következő években hozzájárulhat a Higgs-bozon megértéséhez, és közelebb hozhatja a standard modellen túlmutató fizikát.
És mi van, ha egy robotpapagáj találkozik a Nagy Hadronütköztetővel?
A világ legnagyobb tudományos közössége, a CERN évek óta fogad művészeket, akik a fizikusokhoz hasonlóan az élet nagy kérdéseire keresik a választ. A CERN Arts projektről Monica Bello programigazgatóval és a magyar származású Helga Timkóval, a CERN gyorsítófizikusával beszélgettünk.
Ha nem lesz elég áram, leállíthatják a CERN részecskegyorsítóit
A francia-svájci határon található CERN az egyik legnagyobb áramfogyasztó Franciaországban. A szervezet elsődleges célja, hogy a Nagy Hadronütköztetőt ne kelljen lekapcsolnia, de ha áramkimaradásokkal fenyeget az energiaválság, a kutatók készek áldozatokat hozni.
Felfedeztek három új egzotikus részecskét a CERN nagy hadronütköztetőjének kísérletében
Az LHCb kísérletben három, korábban sosem észlelt szubatomi részecskét sikerült megfigyelni: a legelső tetrakvark-párt és egy újfajta pentakvarkot.
Boldog 10. születésnapot, Higgs-bozon!
A CERN kutatói 2012. július 4-én jelentették be a Higgs-bozon felfedezését, ami hatalmas mérföldkő a részecskefizikában. Most, tíz évvel később elmondható, hogy az LHC részecskegyorsító adatai szerint minden eddigi mérés egybevág a részecskefizika standard modelljével.
Három év után újraindul a Nagy Hadronütköztető, hogy bizonyítsa az ötödik alapvető erő létezését
A részecskegyorsító működése felújítás miatt szünetelt, de már nagyon várták, hogy visszatérjen: ha sikerülne reprodukálnia egy tavalyi kísérlet eredményeit, akkor az egy ötödik fizikai kölcsönhatás létezését is bizonyíthatná.
Genezis: a fizika randevúja a filozófiával és a teremtéssel
Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.