Az isteni részecske egy Z-bozonra és egy fotonra bomlott a CERN mérföldkövet jelentő kísérlete során, ami betekintést nyújthat a részecskefizika standard modelljén túlmutató világba.
A CERN virtuális túráján kiderült, milyen fontos munkát végeznek a magyar kutatók és mérnökök. Az LHC a következő években hozzájárulhat a Higgs-bozon megértéséhez, és közelebb hozhatja a standard modellen túlmutató fizikát.
A világ legnagyobb tudományos közössége, a CERN évek óta fogad művészeket, akik a fizikusokhoz hasonlóan az élet nagy kérdéseire keresik a választ. A CERN Arts projektről Monica Bello programigazgatóval és a magyar származású Helga Timkóval, a CERN gyorsítófizikusával beszélgettünk.
A francia-svájci határon található CERN az egyik legnagyobb áramfogyasztó Franciaországban. A szervezet elsődleges célja, hogy a Nagy Hadronütköztetőt ne kelljen lekapcsolnia, de ha áramkimaradásokkal fenyeget az energiaválság, a kutatók készek áldozatokat hozni.
Az LHCb kísérletben három, korábban sosem észlelt szubatomi részecskét sikerült megfigyelni: a legelső tetrakvark-párt és egy újfajta pentakvarkot.
A CERN kutatói 2012. július 4-én jelentették be a Higgs-bozon felfedezését, ami hatalmas mérföldkő a részecskefizikában. Most, tíz évvel később elmondható, hogy az LHC részecskegyorsító adatai szerint minden eddigi mérés egybevág a részecskefizika standard modelljével.
A részecskegyorsító működése felújítás miatt szünetelt, de már nagyon várták, hogy visszatérjen: ha sikerülne reprodukálnia egy tavalyi kísérlet eredményeit, akkor az egy ötödik fizikai kölcsönhatás létezését is bizonyíthatná.
Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.
Az Odderon létezését 1973-ban vetették fel először, a részecske felfedezésére, mérési adatokból történő biztonságos kimutatására azonban 2021-ig kellett várni. Innovatív magyar módszer vezetett a bizonyítás sikeréhez.
Az ALICE óriásdetektor a Nagy Hadronütköztető nehézion-fizikai kutatásait segíti. A célja nem kevesebb, mint hogy a világegyetem születése utáni pillanatokban keletkezett anyag, a kvark-gluon plazma halmazállapot tulajdonságait kutassa.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjében zajló kísérletek új eredménye elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon nemcsak az olyan első generációs elemi részecskékkel tud kölcsönhatásba lépni, mint a proton vagy az elektron, de az elemi részecskék második generációjának tagjai is tőle nyerik a tömegüket.
A részecskefizikusok a következő egy évben dönthetik el, hogy javasolják-e az európai nukleáris kutatási szervezetnek az óriási gyorsítógyűrű megépítését. Nem minden kutató lelkesedik a bizonytalan kimenetelű projektért.
A CERN új részecskegyorsítót épít, ami négyszer akkora és tízszer olyan erős lesz, mint a Nagy Hadronütköztető, és Elon Musk olcsón vállalná a kivitelézését.
Kedden mutatják be hivatalosan azt a kétperces zenei kompozíciót, amely az Opportunity szonda ötezredik marsi hajnalát megjelenítő fotó úgynevezett adatszonifikációjával készült.