Négy évre leállították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
A svájci és francia határon lévő Nagy Hadronütköztetőben olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyekkel az tízszer érzékenyebb lesz.
cern
Budapesten dönt az új részecskefizikai stratégiáról a CERN Tanács
Az Európai Részecskefizikai Laboratórium döntéshozó testülete május 22-én a Magyar Tudományos Akadémián a rejtélyes sötét energia és sötét anyag megtalálására hivatott projektről is tárgyal.
Mérföldkő a fizikában: először sikerült antianyagot szállítani
A nagyon nehezen előállítható, extrém kényes antianyag segíthet megérteni az univerzum legnagyobb rejtélyeit, de egyelőre az is nagy szám, hogy a CERN központjában 8 kilométeren át utaztatták.
Mi várható a tudományban és az űrkutatásban 2026-ban?
Egyre több AI a kutatásban, személyre szabott génterápiák, rákteszt a vérből, Hold-és Mars küldetések, a tengermély vizsgálata, még profibb részecskegyorsítás, és persze Donald Trump.
Európa maradhat a világ részecskefizikai kutatásainak központja, miután Kína jegelte saját 100 kilométeres gyorsítójának megépítését
Fabiola Gianotti, a CERN leköszönő vezetője szerint a kínai döntés lehetőséget teremt az LHC-t váltó, európai 91 kilométeres Jövőbeli Gyorsítógyűrű (FCC) megépítésére. Ha az FCC-t jóváhagyják, Kína csatlakozhat a projekthez.
Áttörés a fizikában: antianyag kvantumbitet állítottak elő a svájci CERN-ben
Most először sikerült elérni, hogy egy antiproton két kvantumspin-állapot között oszcilláljon.
Arannyá alakították az ólmot a CERN Nagy Hadronütköztetőjében
Valóra vált a középkor alkimistáinak álma – igaz, csak részecskék szintjén, és csak a másodperc töredékéig.
Több mint 70 magyar kutató is dolgozott azokon a kísérleteken, amelyek most tudományos Oscar-díjat kaptak
Fizikai Breakthrough-díjjal és a vele járó 3 millió dollárral jutalmazták a svájci CERN Nagy Hadronütköztetőjében végzett kísérleteket, amelyeken a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az ATOMKI, az ELTE, a Debreceni Egyetem és a MATE munkatársai is dolgoztak.
Mindent átformál a mesterséges intelligencia, de így milyen tudományos karrierről álmodhatnak a mai gimnazisták?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
2026-tól Mark Thomson lesz a CERN főigazgatója
A brit részecskefizikus 2018 óta a CERN Tanácsának tagja, de munkája az oktatásban is számottevő. Júliusban Magyarországon járt, akkor többek között a fejlesztési lehetőségekről beszélt a Qubitnak.
A sötét anyagot is észlelhetővé tenné a Nagy Hadronütköztetőbe tervezett AI-rendszer
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
Mark Thomson: Szerencsések vagyunk, hogy Európának vezető szerepe van a részecskefizikában, és ezt nem szabad feladni
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
A CERN-ben egy új, még nagyobb hadronütköztetőt terveznek, amivel felfedhetik az univerzum titkait
A svájci-francia vidék alatt elterülő 27 kilométer hosszúságú ütköztető után egy közel 100 kilométer kerületűt terveznek, amivel a fekete lyukak, az anyag és az antianyag természetét vizsgálnák.
Áttörés a Nagy Hadronütköztetőben: először észlelték a Higgs-bozon ritka bomlását
Az isteni részecske egy Z-bozonra és egy fotonra bomlott a CERN mérföldkövet jelentő kísérlete során, ami betekintést nyújthat a részecskefizika standard modelljén túlmutató világba.
Kulcsszerepet játszanak a magyar szakemberek a világ legnagyobb részecskegyorsítójának fejlesztésében
A CERN virtuális túráján kiderült, milyen fontos munkát végeznek a magyar kutatók és mérnökök. Az LHC a következő években hozzájárulhat a Higgs-bozon megértéséhez, és közelebb hozhatja a standard modellen túlmutató fizikát.