Ismeretlen betegség szed áldozatokat a Kongói Demokratikus Köztársaságban

Egyre többen fertőződnek meg a Kongói Demokratikus Köztársaság Kwango tartományában egy ismeretlen betegséggel, ami a Reuters szerint eddig már 143 áldozatot szedett, és ami a tartomány egészségügyi minisztere, Apollinaire Yumba szerint leginkább a fiatalokat támadja. A térségben az egyik helyi vezető, Cephorien Manzanza szerint kevés a gyógyszer, egy ottani epidemiológus szerint a fertőzöttek között sok a nő és a gyerek.

A WHO egyik szóvivője szerint az Egészségügyi Világszervezet egy csoportja a helyi hatóságokkal közösen már vizsgálódik az ügyben. A helyzetet tovább súlyosbítja az országban terjedő majomhimlő, a szervezet adatai szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg 47 ezer fertőzött lehet, a betegség pedig idén már 1000 halálos áldozatot is követelt.

Yumba arra figyelmeztette a helyieket, hogy kerüljék a kapcsolatot a holttestekkel, és külföldi segítséget kért a gyógyszerhiány enyhítésére. Az ismeretlen betegség influenzaszerű tünetekkel, lázzal, fejfájással, köhögéssel, légszomjjal és vérszegénységgel jár. A Kongói Demokratikus Köztársaság egészségügyi minisztériuma hivatalosan 79 halálos áldozatot és 376 igazolt fertőzöttet tart számon, de valószínű, hogy az áldozatok és a fertőzöttek száma is magasabb ennél. A minisztérium arra kéri az embereket, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket és fokozottan ügyeljenek a higiéniai szabályok betartására.

Egyelőre bármi lehet

Anne Rimoin, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) epidemiológusa szerint nem egyszerű megfejteni, hogy milyen betegségről lehet szó, mert a vizsgálatokat megnehezíti a régió nehéz megközelíthetősége, valamint az, hogy sokan emellett maláriában is szenvednek, illetve alultápláltak. A minisztérium közleménye szerint az eddigi eseteket a kongói járványügy szakemberei a WHO és a CDC segítségével egyelőre mintákat gyűjtenek, ezek vizsgálata után már többet tudnak mondani.

Rimoin szerint az eddigi információk alapján a betegség bármi lehet az influenzától a kanyarón át a Marburg-vírusig. Abraar Karan, a Stanford Egyetem epidemiológusa szerint a kutatók először megpróbálják kizárni a már ismert és elterjedt betegségeket, mint az influenza vagy a malária, aztán rátérnek a kevésbé elterjedt patogénekre is. A helyszín elszigeteltsége miatt Karan a zoonózist sem tartja kizártnak.