Kiderült, hogy melyik volt a középkor kedvenc hala
A francia, belga, holland és brit halmaradványok vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sima lepényhal volt a nyertes.
A francia, belga, holland és brit halmaradványok vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sima lepényhal volt a nyertes.
Az Exeteri Egyetem friss kutatása szerint a madarak azért fosztogatnak a városban, mert az emberi táplálék könnyen hozzáférhető, de ha szabadon dönthetnek, inkább halat és kagylót ennének.
Az élet végét a test legnagyobb és legkisebb sejtjei határozzák meg. Pontosabban azok a sejtek, amik ezek létrehozásáért felelősek.
Egy friss kutatás szerint a század második felére a sárga hajasmedúza háromszor akkora területen lesz elterjedt, mint most, és több halfajt is kiszoríthat az élőhelyéről.
Nagypénteken enni eleve luxus, de ha már eszünk, együnk úgy, mint a tizenötödik századi böjtölők: szenvedve. Sörben főtt hal, hamis mandulatojás és egy adag rémület a nyolcadik kerületben.
Rendes böjti napokon, például nagyböjt idején a szigorú középkori előírások szerint egyáltalán nem volt szabad állati eredetű termékeket fogyasztani – de amikor Isten becsuk egy ajtót, az ember kinyit egy kiskaput.
Sikerült megfejteni az átlátszó testű kísérleti halak hangképzését: bordájukat fáradhatatlanul az úszóhólyagjukhoz csapkodják.
Egy friss kanadai kutatás szerint a hideg vízhez szokott halak fennmaradásában segíthet, ha mesterséges hűsölőzónákat alakítanak ki a számukra.
Az Exeteri Egyetem tonhalmegfigyelő programjában eddig csak nyolc nyomkövető került elő, a kilencedik meglepő módon a szárazföldön.
A Coelorinchus aspercephalus fejének pont olyan alakja van, mint a 450-562 méteres mélységben található mintáknak.
„Ha nem lenne tükröd, és nem tudnád mozgatni a nyakad, honnan tudnád, hogy megfelelően vagy-e öltözködve?”
Átalakulnak a feltételek, ehhez alkalmazkodnak a víz alatt élő ragadozófajok. Az apró ragadozóhalak nagyobb testű növényevő halak mögött úszva férkőznek zsákmányuk közelébe a megfigyelések szerint.
Walton-on-the-Naze-nél bukkant a 10 centiméteres megalodonfogra a hétvégi kiránduláson.
Horgászbot és csali helyett laborban növesztett sügérsejtek kellettek a mutatványhoz.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói iszapugró gébek vizsgálatával próbáltak rájönni, hogy hogyan alakulhatott ki a pislogás az állatokban. Úgy tűnik, hogy a halak még könnycsatorna nélkül is megoldják, hogy száraz körülmények között is nedvesen tarthassák a szemüket.