A rozsdamentes, szappant imitáló tárgyak kétségkívül csinosak, de tényleg elég hideg vízben kezet mosni velük ahhoz, hogy varázslatosan megszabaduljunk a fokhagyma vagy a hal bűzétől? Leteszteltük.
Egy frissen felfedezett gönnersdorfi rajz tanúsága szerint már 15,500 évvel ezelőtt is csapdával vagy hálóval fogtak halat a Rajnából.
Izraeli limnológusok szerint a bibliai Galileai-tenger, vagyis a Kineret-tó körülményei adottak voltak a könnyen félreértelmezhető tömeges halpusztulásokhoz.
Lazacnak címkézik, mégis pisztráng, a csattogóhal valójában tilápia, nem is beszélve a veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztett fajokról, amiket szintén valami másként adnak el.
Egy friss kutatás szerint a haltenyésztés környezeti lábnyoma még nagyobb, mint korábban hitték. A legfőbb gondot a halak etetése okozza, amit tengeri halászattal fedeznek.
A francia, belga, holland és brit halmaradványok vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sima lepényhal volt a nyertes.
Az Exeteri Egyetem friss kutatása szerint a madarak azért fosztogatnak a városban, mert az emberi táplálék könnyen hozzáférhető, de ha szabadon dönthetnek, inkább halat és kagylót ennének.
Az élet végét a test legnagyobb és legkisebb sejtjei határozzák meg. Pontosabban azok a sejtek, amik ezek létrehozásáért felelősek.
Egy friss kutatás szerint a század második felére a sárga hajasmedúza háromszor akkora területen lesz elterjedt, mint most, és több halfajt is kiszoríthat az élőhelyéről.
Nagypénteken enni eleve luxus, de ha már eszünk, együnk úgy, mint a tizenötödik századi böjtölők: szenvedve. Sörben főtt hal, hamis mandulatojás és egy adag rémület a nyolcadik kerületben.
Rendes böjti napokon, például nagyböjt idején a szigorú középkori előírások szerint egyáltalán nem volt szabad állati eredetű termékeket fogyasztani – de amikor Isten becsuk egy ajtót, az ember kinyit egy kiskaput.
Sikerült megfejteni az átlátszó testű kísérleti halak hangképzését: bordájukat fáradhatatlanul az úszóhólyagjukhoz csapkodják.
Egy friss kanadai kutatás szerint a hideg vízhez szokott halak fennmaradásában segíthet, ha mesterséges hűsölőzónákat alakítanak ki a számukra.
Az Exeteri Egyetem tonhalmegfigyelő programjában eddig csak nyolc nyomkövető került elő, a kilencedik meglepő módon a szárazföldön.
A Coelorinchus aspercephalus fejének pont olyan alakja van, mint a 450-562 méteres mélységben található mintáknak.