Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
A rozsdamentes, szappant imitáló tárgyak kétségkívül csinosak, de tényleg elég hideg vízben kezet mosni velük ahhoz, hogy varázslatosan megszabaduljunk a fokhagyma vagy a hal bűzétől? Leteszteltük.
Egy friss kutatás szerint a szagok gyors változására ugyanolyan érzékenyek vagyunk, mint a színek tempós változásaira.
Hányféle szagot tudunk megkülönböztetni? Van-e szaga a víznek? És íze? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Hiába ugyanaz az inger, orrnyílástól függően más agyi területek aktivizálódnak, ez azt is jelenti, hogy a megtapasztalt szag is eltérő lehet.
A biotechnológiai forradalom a szaglás tudományát is elérte, és 2021 fordulópont lehet a digitális szagtovábbítás mellett az intravénás szagterápiák területén is – miközben a COVID-19 miatt globálisan romlik a természetes szaglás.
Az Odeuropa az európai kultúrkörhöz tartozó szagokat és illatokat gyűjti és rekonstruálja a motorolajtól a szárított trágyán át a repülősóig. A nemzetközi kutatócsoport 2,8 millió eurós uniós támogatással indul, és többek között a memória és a szaglás közötti kapcsolatot is vizsgálja majd, eredményeiket online publikálják.
Becslések szerint a világon élő tengeri teknősök több mint fele, ezen kívül szinte minden tengeri madár fogyasztott már műanyag szemetet élete során.