Minden századik ember epilepsziásnak tekinthető, mégis nagyon keveset tudunk a betegségről
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az epilepsziás rohamokat a köztudat az úgynevezett „grand mal”, vagyis nagy görcsrohammal azonosítja, ez a típus azonban csak a rohamok egy részét teszi ki. Kisebb és rövidebb ideig tartó görcsrohamai nagyon sokaknak lehetnek, ezért az epilepszia mint kórkép felismerése is rendkívüli kihívást jelent. Fabó Dániel neurológus, epileptológus, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának korábbi vezetője úgy látja, Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a betegek egy része meggyógyulhasson; a szakember a Qubit podcastjának friss epizódjában arról is beszélt, hogy a gyógyszerek mellett agysebészeti eljárások is segítik a kezelést.
A Szegedi Tudományegyetem klinikájának munkatársa több száz érintettel foglalkozott már húszéves pályafutása alatt, a legnagyobb kihívásnak mégis azt tartja, amikor a betegek nem elég együttműködők ahhoz, hogy meggyógyuljanak. A tartós javuláshoz ugyanis nem elég az orvosi támogatás, a kulcs a gyógyszer, ami az esetek túlnyomó többségében tartós javulást hoz, 70-75 százalékban pedig teljes tünetmentességet lehet vele elérni.
Amikor a gyógyszer nem elég, az agyműtét segíthet a pácienseknek – Fabó erre a területre specializálódott. EEG segítségével meghatározzák azokat az érintett agyterületeket, amelyek kimetszésével megakadályozható, hogy a jövőben is rohamok képződjenek. Ez viszont nem mindig járható út: nyilvánvaló, hogy vannak olyan funkciók, amelyekről senki nem mondana le, még akkor sem, ha egyébként az epilepsziában érintett agykérgi részek működése már eleve nem tökéletes.
Milyen gyakorisággal fordul elő az epilepszia és milyenek a lefolyásának lehetséges forgatókönyvei? Milyen fejlett sebészeti megoldások léteznek az epilepszia kezelésére? Milyen állapotban van a kórkép magyarországi diagnosztikája? Kell-e tartani a villódzó fényektől, okozhat-e epilepsziát egy mozi- vagy rajzfilm, és elmúlhat-e a gyermekkorban kialakult betegség a serdülőkor alatt? Többek között ezekről is szó esik az adásban.
Hallgasd alább:
A beszélgetést Kun Zuzsi kollégánk vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Fabó Dániel: Mire jó az alvás, ha közben kikapcsol a tudat, és sebezhetők vagyunk?
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Az alkohol az első számú társadalmi probléma ma Magyarországon
Van-e középút az alkoholfogyasztásban? A Száraz November apropóján a magyarok alkoholfüggőségéről, az örökös függőség mítoszáról és a mértékletes fogyasztás esélyeiről beszélgettünk Verdes Tamás addiktológiai konzultánssal és Dávid Ferenccel, a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátorával.
22 éves a várólista az egyetlen budapesti pszichiátriai betegotthonba
A magyar pszichiátriai ellátórendszer problémáiról és a legnagyobb hazai intézet, a szentgotthárdi viszonyairól egy új könyv, A láthatatlanok apropóján beszélgettünk a szerzővel, Bacsák Dániellel és az intézet egykori igazgatójával, Kapócs Gáborral.