Egy 2,8 kilométer hosszú jégmintának köszönhetően 400 ezer évvel messzebbre láthatunk a Föld múltjába

Európai kutatók az Antarktiszon 2800 méter mélyre fúrtak le, hogy feltárták a világ valószínűleg legrégebbi, 1,2 millió éves jégmagját, így 400 ezer évvel bővülhetnek ismereteink a Föld történetéről – írja a BBC. A kontinens keleti fennsíkján, 3000 méterrel a tengerszint felett végzett kutatás négy év nyarán át zajlott, amely munka során kemény, -35 Celsius-fokos körülmények között fúrtak a szakemberek.

A jégdarab az ősi éghajlat emlékeit őrző légbuborékokat is magában rejt, ami segíthet a tudósoknak megfejteni a középső pleisztocén átmenet rejtélyeit – ez azt a 900 ezer–1,2 millió évvel ezelőtti időszakot jelenti, amikor a glaciális ciklusok drámaian eltolódtak, és az emberek ősei a kihalás szélére kerültek.

Az Olasz Sarkkutató Intézet által vezetett, 10 európai ország részvételével zajló nemzetközi kutatásban speciális fúróberendezések és mobil laboratóriumok segítségével vettek jégmintákat, a legközelebbi bázistól 40 kilométeres távolságban. A minták olyan, az ősi vulkánkitörések által csapdába ejtett levegőt és hamurétegeket tartalmaztak, amelyek felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatnak az üvegházhatású gázok múltbeli kibocsátásáról és a hőmérséklet ingadozásáról.

A 2,8 kilométer hosszú jégmintát egyméteres darabokra szelték, amelyeket -50 Celsius-fokon szállítva szétosztottak az európai társintézetek között. A kutatók célja, hogy az ősi jég vizsgálatával jobban megértsék a glaciális ciklusok elhúzódásának okait és az emberi evolúcióval való lehetséges összefüggéseit.