Mégsem fagyott be teljesen a Föld 700 millió éve
Skóciai kőzetek vizsgálata a vártnál dinamikusabb éghajlatra utal a 700 millió évvel ezelőtti hógolyó-Föld során. Ez csak úgy lehetséges, ha az óceánok egy része jégmentes volt.
Skóciai kőzetek vizsgálata a vártnál dinamikusabb éghajlatra utal a 700 millió évvel ezelőtti hógolyó-Föld során. Ez csak úgy lehetséges, ha az óceánok egy része jégmentes volt.
A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.
Amerikai kutatók a földtörténeti mezoproterozoikumból származó kősóba zárt „időkapszulák” kiszabadításával határozták meg az ősi levegő összetételét.
Azt sejtettük, hogy a szivacsok a legrégebbi állati létformák a Földön, de most már azt is tudjuk, mikor jelentek meg először.
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
Rápörögtek az éghajlati rekonstrukciókra a klímaszkeptikusok, pedig azok éppen, hogy nem őket igazolják. Nemrég Joe Rogan is egy ilyennel igyekezett alátámasztani podcastjában, hogy nem kellene túlaggódni a globális felmelegedést – három érven keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza.
Egy friss kutatás szerint hatalmas vulkánkitörések alapozhatták meg a Föld szinte teljes eljegesedését a Stuartian időszakban. Ez ismét azt mutatja, hogy bolygónk éghajlata nagyon érzékeny a légköri szén-dioxid-szint változására.
A Science folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerzői szerint az eddigiek alapján nagyjából 10 ezer év múlva kezdődő következő glaciális jókora késésbe került az antropogén felmelegedés miatt.
A gigantikus jégmintában található ősi légbuborékok segítségével a bolygó 1,2 millió éves környezetére is ráláthatnak a méteres darabokra vágott jeget vizsgáló kutatók.
Érdekes módon a folyók hatása és a földkéreg mozgása befolyásolja leginkább a Csomolungma vagy Mount Everest évi pár milliméteres növekedését, de ez a folyamat meg is fordulhat.
Egy japán-ausztrál kutatócsoport az elmúlt 7700 év antropogén ujjlenyomatait vizsgálta világszerte.
Földtörténeti szempontból épp csak egy szempillantással ezelőtt haltak ki a mamutok, amihez a túlvadászatnak és a klímaváltozásnak is köze volt. A múltfeldolgozás mellett egyes kutatóknak már a jövőn jár az eszük: gőzerővel készülnek a mamut feltámasztására.
A Naprendszer pereméről érkezett és C-típusú aszteroida volt, amelynek hatvanhat millió évvel ezelőtti becsapódása felelős a földi élet radikális átalakulásáért.
A Föld öt nagy kihalási eseményen van túl, de egyes kutatók szerint néhány éve már beléptünk a hatodikba is. Ebben bizonyos szinten nincs semmi különös, csak annyi, hogy ezt a mostanit javarészt az ember okozza.
Azt eddig is tudtuk, hogy folyóknak létezniük kellett akkor, amikor az Antarktisz egyes részei jégmentesek voltak, de most az egyiknek a kiterjedését és idejét is feltárták.