A császárpingvinek a kihalás felé menetelnek
Az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
antarktisz
A szén-dioxid-szint csökkenése okozhatta az elmúlt 66 millió év legnagyobb éghajlatváltozását
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
Egy eltűnt antarktiszi tóból a Balaton édesvízkészletének egyharmada ömlött az óceánba
Műholdfelvételeken észlelték az Amery jégpolcon kialakult, 2019 júniusában felszívódott tó eltűnését. Ha ezek az esetek megismétlődnek, egymást erősítve fokozhatják a hidrofrakciót a déli kontinensen.
A kínai rover megtörte a marsi átkot
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Annyi az antarktiszi jégnek, ha nem sikerül tartani a klímacélokat
Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.
Musk szerint aki a Marsra készül, könnyen odaveszhet
Elon Musk egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy az első pionírok közül sokan valószínűleg belehalnak a Mars meghódításába, de mivel a SpaceX-tulaj szerint önkéntesek vállalkoznak majd a küldetésre, tudatában lesznek a veszélynek.
Óriási űrteleszkópot telepített a Bajkál-tó mélyére Oroszország
A könnyű neutrínók tanulmányozását segíti, ha tiszta víz és jég van a teleszkóp környezetében, ezért került a fél köbkilométeres, gömb alakú modulokból álló eszköz a világ legmélyebb tavának mélyére.
Furcsa élőlényekre bukkantak az Antarktisz jégtáblái alatt fél kilométerrel
A különleges, szivacsszerű egyedek egy mélytengeri sziklán telepedtek meg az antarktiszi selfjég alatt. A kutatók nem teljesen értik, a lények hogyan szereznek táplálékot, ugyanis 250 kilométeres utat kellene megtenniük, hogy kijussanak a nyílt tengerre.
Nagyon lassan, de visszatértek a bálnák a déli-sarki tengerekbe
A Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák populációja növekedett az elmúlt évtizedben, a hosszúszárnyú bálnák esetében pedig az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén.
Több darabra szakadt a világ legnagyobb jéghegye, de még így is súlyos következményekkel jár, ha partra sodródik
Az A68 az elmúlt három évben 64 százalékot veszített térfogatából, épp ezért azonban nagyobb az esély arra, hogy partot ér, vagy a partok közelében megfeneklik és ezzel alapvetően megváltoztatja Dél-Georgia ökoszisztémáját.
Az Antarktiszon is felbukkant a koronavírus, szó szerint világjárvány lett a világjárvány
Kiderült, hogy a koronavírus oda is eljut, ahol gyakorlatilag nincs is senki: egy chilei kutatócsoport tagjai között regisztráltak fertőzötteket. A betegséget 26 katona és 10 civil kapta el, őket Chilében ápolják, a kutatóbázist negatív PCR-teszttel rendelkező személyzettel töltötték fel.
Mi történik, ha a világ legnagyobb jéghegye becsapódik a romlatlan anyatermészetbe?
Rövidesen megtudhatjuk: az Antarktiszról leszakadt 4200 négyzetkilométeres jéghegy, az A68a rövidesen eléri Dél-Georgia partjait.
Háromszor annyira melegszik a Déli-sark, mint a bolygó többi része
A Föld többi része évtizedenként 0,2 fokkal melegszik, a sarkvidéken 0,6 fokos felmelegedést mértek.
A klímaváltozás nyertese az antarktiszi pingvin
A kutatókat is meglepte, hogy a pingvinek milyen jól reagáltak a jég eltűnésére az Antarktiszon: az állatoknak így kevesebbet kell mászkálniuk, többet tudnak úszni, és több élelemhez is jutnak.
Zöldülni kezdett az Antarktisz a felmelegedés miatt
Egy kutatócsoport több éves megfigyelései szerint mintegy 1,9 négyzetkilométert boríthatnak zöldmoszatok a Föld leggyorsabban melegedő pontján, az Antarktiszi-félszigeten. Új ökoszisztéma van kialakulóban.
Helyek, ahol még nem jelent meg a koronavírus: Antarktisz
„Ebben a pillanatban az Antarktisz a legbiztonságosabb hely a világon. Nincs érintkezés a külvilággal, és messze vagyunk bármilyen településtől.”
Vészes tempóban olvad Grönland és az Antarktisz jege
A kilencvenes évek óta sokat romlott a jégtakaró helyzete, a kutatók becslései szerint 68 centiméterrel is megemelkedhet a tengerszint 2100-ra.
Egy hőhullám 9 nap alatt felolvasztotta egy antarktiszi sziget jegének ötödét
Február közepén az Antarktisz egyes részein a szubtrópusi övezetben mérhetőhöz hasonló hőmérséklet uralkodott.
Először mértek 20 Celsius-foknál többet az Antarktiszon
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
A százezer éves adatok alapján gyorsabban olvad majd az Antarktisz száz év múlva, mint eddig hitték
A legutóbbi interglaciális időszak során kevesebb mint két fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a tengerszint mégis három méterrel nőtt. Ausztrál kutatók szerint a százezer évvel ezelőtti adatok a jövőről is sokat elárulnak.
Cook kapitányon kifogott, az oroszok megtalálták, az emberiség tönkreteszi, mi az?
Elméletben már Arisztotelész is rájött, hogy az Északi-sarkot ellensúlyoznia kell valaminek, de 1820-ig kellett várni arra, hogy az emberek megtudják, mit rejt az Ismeretlen Déli Föld néven megjelölt terület. 200 éve fedezték fel az Antarktiszt.
Melegebb van az Antarktikán, mint a Blaha Lujza téren
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
David Attenborough új sorozata pusztulásról és túlélésről mesél, és látványosabb, mint valaha
A Hét világ, egy bolygó című sorozatban minden kontinens élővilága külön epizódot kap. Az antarktiszi első résztől máris leesett az állunk.
Három Budapest méretű jégtömb szakadt le az Antarktiszról
A gleccserkutatók szerint ez most épp nem írható a klímaváltozás számlájára, de a hajósok jobban járnak, ha rajta tartják a szemüket.
Harminc éve nem volt olyan kicsi az ózonlyuk, mint most
A jelenség nem az emberi erőfeszítésekkel függ össze, hanem azzal, hogy a sztratoszférában hirtelen 20-30 fokos felmelegedés következett be.
Ahová fókák és pingvinek ürítenek, ott megjelenik az élet
A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.
Elolvadt a jég, több ezer császárpingvin-fióka fulladt a tengerbe
2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.
A laposföldhívők expedíciót szerveznek az Antarktiszra, hogy végső bizonyosságot nyerjenek
Nem elég, hogy a Holdon is rég jártunk, az Antarktiszon sem lehet csak úgy szabadon mászkálni – mindez pedig a lapos Föld hívei szerint csak azért van, hogy a golyóbiznisz továbbra is tévedésben tartson bennünket.
Új fajt is alkothatnak a déli féltekén megtalált kardszárnyú delfinek
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
250 millió éve óriásgyíkok uralkodtak az Antarktiszon
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
A klímaváltozás vethet véget a hatalmas antarktiszi pingvinkolónia 2800 éves nyugalmának
Mivel az Antarktisz időjárása változik szinte a leggyorsabban napjainkban, a kutatók a több ezer éve háborítatlan Adélie-pingvinkolónia múltjának és jelenének vizsgálatával próbálják megérteni a felmelegedés élővilágra gyakorolt hatását.
Egy eddig stabilnak hitt területen is vadul olvadni kezdett a jég Antarktikán
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
Baljós hangon énekel a jég az Antarktiszon
A Spanyolország méretű parti jégtömb dala nemcsak jól hangzik, hanem azt is lehetővé teszi, hogy pontosabban előrejelezzék, milyen ütemben olvad a sarki jég.
Évszázadokkal el lehetne tolni a globális felmelegedés hatásait, ha falat építenénk a sarki jég alá
Az Antarktisz és Grönland jegét falakkal kellene kitámasztani, állítja egy friss tanulmány. Egy ilyen projekt az emberiség történelmének egyik legnagyobb építőmérnöki bravúrja lenne.
Minden eddiginél részletesebb térképen lehet nyomon követni, ahogy olvad az Antarktisz
Eddig a Marsról is pontosabb térképek álltak rendelkezésre, mint a jeges földrészről, de most itt az új Antarktisz-szupertérkép. Vigyázat, 150 terabájt!
Műanyagot és veszélyes anyagot is találtak az Antarktiszon, a Föld utolsó érintetlennek hitt szegletén
Úgy tűnik, nincs már olyan pontja a Földnek, amelyen ne hagyott volna nyomot az emberi tevékenység. A Greenpeace az Antarktiszon végzett méréseket, lehangoló eredménnyel.
122 vemhes bálnával végeztek japán vadászok
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.
Videóra vették az űrből felfedezett gigantikus pingvinkolóniát
Drónokkal repültek a több mint 750 ezer pingvinpárból álló kolónia fölé. Íme a felvétel.
Az űrből fedezték fel a világ egyik legnagyobb pingvinkolóniáját
A guanó vezetett az 1,5 millió Adélie-pingvin nyomára.
Egyre kiszámíthatatlanabb az Antarktisz gleccsereinek viselkedése, százmilliók kerülhetnek veszélybe
A jéghegyek leválása miatt a legoptimistább forgatókönyv szerint is komplett szigetek tűnhetnek el az évszázad végéig, de ha az emberiség nem avatkozik közbe radikálisan, sokkal nagyobb lehet a baj.