Az, hogy Attenborough egyszerre mutathatja be az Antarktisz, Grönland vagy a szibériai tajga csodálatos élővilágát és azoknak a már ma is látványos pusztulását, valószínűleg a 96 éves természettudós életének nagy tragédiája, de egyben a közönség nagy szerencséje is.
Az Antarktiszi-félsziget közelében található Port Lockroy bázis 2020 eleje óta először nyit ki, az eddig üresen álló posta, múzeum és ajándékbolt mellett egy szamárpingvin-kolónia várja a nyári szezonra érkező új munkaerőt.
Egyre valószínűtlenebb, hogy a 1,5 fokos klímacél féken tartaná a felmelegedést, miközben már így is a jégtakarók létét kockáztatjuk. Az éghajlati fordulópontokat vizsgáló friss kutatást két brit klímakutató segítségével mutatjuk be.
Elkerülhető a kelet-antarktiszi jégtakaró katasztrofális olvadása, ha sikerül 2 fok körül tartani a felmelegedést – ez már csak azért is fontos lenne, mert a jégtakaró 52 méternyi tengerszintnek megfelelő jeget tárol.
Több mint 10 fokkal volt melegebb a mainál a miocén közepén, és ezért a Föld mélyéről fokozatosan felszabaduló szén-dioxid volt felelős. Egy új kutatás szerint a kőzetlemezek mozgásának sebessége döntően befolyásolhatta az elmúlt 20 millió év éghajlatát.
Az Antartktisz feletti ózonréteg a freonok betiltása után 32 évvel is túl vékony, de ha minden a tervek szerint alakul, 2040-re helyreállhat az 1980 előtti állapot.
A déli sarkvidék egyetlen őshonos rovarfajának lárvái lefagyasztva vészelik át a félévnél is hosszabb hideg teleket. A magasabb hőmérséklet azonban kifejezetten negatívan befolyásolja a 40 millió év alatt kialakult túlélési stratégia sikerét.
Ha a Thwaites és a Pine Island visszahúzódása tovább fokozódik, összeomolhat a nyugat-antarktiszi jégtakaró, és ez a következő évszázadokban több mint három méterrel emelné meg a tengerszintet.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
Rámosolygott a szerencse azokra, akik a vasárnapi parlamenti választások után zsigerből nekivágnának a nagyvilágnak: több pozíció is megüresedett az Antarktiszon.
Az Attenborough-ról elnevezett, az Antarktiszra 2021 decemberében megérkezett hajónak besorolása szerint 1 méter vastag jeget kell áttörnie, de a tesztek során volt, hogy 2 méteres jégtáblákon is átvágott – a kutatók szerint csendben és zökkenőmentesen.
Az 1200 négyzetkilométeres, kelet-antarktiszi Conger-selfjég akkor szakadt be, amikor a területen rekordhőséget mértek, az éves átlaghőmérsékletnél 40 Celsius-fokkal melegebb idővel.
A korábban érintetlen Antarktisz egyes részein csak úgy nyüzsögnek a kutatók és a turisták, ami miatt négyszer olyan koszos és gyorsabban is olvad a jég- és hótakaró a legdélibb kontinens emberek által látogatott részein.
A kutatók szerint a madarak nem változtattak korábbi, közel 38 millió éves evolúciójuk alatt kialakult szokásaikon és továbbra is a tartósan száraz, köves partokon alapítanak kolóniákat a költési időszak idején.
A tavaly áprilisban elolvadt A68a 2017 nyarán szakadt le az antarktiszi jégselfről. A Leeds-i Egyetem kutatói műholdas megfigyelések alapján számították ki, hogy sodródás közben mennyit és milyen sebességgel veszített víztartalmából.
Az eddig gondoltnál több millió évvel korábban, közel 18 millió éve már létezhetett a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely, ha nem vigyázunk, a globális felmelegedés miatt lényegében összeomolhat.
Német kutatók most publikált eredményei felülírják azt az eddigi általánosan elfogadott elképzelést, amely szerint a jég alatt, a napfénytől elzárva ugyan nem kizárt az élet létezése, de a sokféleség a nyílt tengertől távolodva drasztikusan csökken.
Viktor Barricklow lenyűgöző videóban kalauzolja körbe a nézőket az isten háta mögötti Amundsen–Scott állomáson, ahol mínusz 60 fok van, és fél évig tart a sötétség.
A Déli-sarkvidéken az internetelérés máig a korlátozott sávszélességű műholdas átvitelre korlátozódik. Az Új-Zélandtól a McMurdo kutatóállomásig húzódó tenger alatti kábel jelentősen segítené a tudományos kutatásokat és javítaná az életkörülményeket, de fennáll a veszélye, hogy a felszabadult internetezés megzavarja a kutatóállomások közösségi életét.
Az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
Műholdfelvételeken észlelték az Amery jégpolcon kialakult, 2019 júniusában felszívódott tó eltűnését. Ha ezek az esetek megismétlődnek, egymást erősítve fokozhatják a hidrofrakciót a déli kontinensen.
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.
Elon Musk egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy az első pionírok közül sokan valószínűleg belehalnak a Mars meghódításába, de mivel a SpaceX-tulaj szerint önkéntesek vállalkoznak majd a küldetésre, tudatában lesznek a veszélynek.
A könnyű neutrínók tanulmányozását segíti, ha tiszta víz és jég van a teleszkóp környezetében, ezért került a fél köbkilométeres, gömb alakú modulokból álló eszköz a világ legmélyebb tavának mélyére.
A különleges, szivacsszerű egyedek egy mélytengeri sziklán telepedtek meg az antarktiszi selfjég alatt. A kutatók nem teljesen értik, a lények hogyan szereznek táplálékot, ugyanis 250 kilométeres utat kellene megtenniük, hogy kijussanak a nyílt tengerre.
A Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák populációja növekedett az elmúlt évtizedben, a hosszúszárnyú bálnák esetében pedig az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén.
Az A68 az elmúlt három évben 64 százalékot veszített térfogatából, épp ezért azonban nagyobb az esély arra, hogy partot ér, vagy a partok közelében megfeneklik és ezzel alapvetően megváltoztatja Dél-Georgia ökoszisztémáját.
Kiderült, hogy a koronavírus oda is eljut, ahol gyakorlatilag nincs is senki: egy chilei kutatócsoport tagjai között regisztráltak fertőzötteket. A betegséget 26 katona és 10 civil kapta el, őket Chilében ápolják, a kutatóbázist negatív PCR-teszttel rendelkező személyzettel töltötték fel.
Rövidesen megtudhatjuk: az Antarktiszról leszakadt 4200 négyzetkilométeres jéghegy, az A68a rövidesen eléri Dél-Georgia partjait.
A Föld többi része évtizedenként 0,2 fokkal melegszik, a sarkvidéken 0,6 fokos felmelegedést mértek.
A kutatókat is meglepte, hogy a pingvinek milyen jól reagáltak a jég eltűnésére az Antarktiszon: az állatoknak így kevesebbet kell mászkálniuk, többet tudnak úszni, és több élelemhez is jutnak.
Egy kutatócsoport több éves megfigyelései szerint mintegy 1,9 négyzetkilométert boríthatnak zöldmoszatok a Föld leggyorsabban melegedő pontján, az Antarktiszi-félszigeten. Új ökoszisztéma van kialakulóban.
„Ebben a pillanatban az Antarktisz a legbiztonságosabb hely a világon. Nincs érintkezés a külvilággal, és messze vagyunk bármilyen településtől.”
A kilencvenes évek óta sokat romlott a jégtakaró helyzete, a kutatók becslései szerint 68 centiméterrel is megemelkedhet a tengerszint 2100-ra.
Február közepén az Antarktisz egyes részein a szubtrópusi övezetben mérhetőhöz hasonló hőmérséklet uralkodott.
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
A legutóbbi interglaciális időszak során kevesebb mint két fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a tengerszint mégis három méterrel nőtt. Ausztrál kutatók szerint a százezer évvel ezelőtti adatok a jövőről is sokat elárulnak.
Elméletben már Arisztotelész is rájött, hogy az Északi-sarkot ellensúlyoznia kell valaminek, de 1820-ig kellett várni arra, hogy az emberek megtudják, mit rejt az Ismeretlen Déli Föld néven megjelölt terület. 200 éve fedezték fel az Antarktiszt.
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
A Hét világ, egy bolygó című sorozatban minden kontinens élővilága külön epizódot kap. Az antarktiszi első résztől máris leesett az állunk.
A gleccserkutatók szerint ez most épp nem írható a klímaváltozás számlájára, de a hajósok jobban járnak, ha rajta tartják a szemüket.
A jelenség nem az emberi erőfeszítésekkel függ össze, hanem azzal, hogy a sztratoszférában hirtelen 20-30 fokos felmelegedés következett be.
A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.
2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.
Nem elég, hogy a Holdon is rég jártunk, az Antarktiszon sem lehet csak úgy szabadon mászkálni – mindez pedig a lapos Föld hívei szerint csak azért van, hogy a golyóbiznisz továbbra is tévedésben tartson bennünket.
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
Mivel az Antarktisz időjárása változik szinte a leggyorsabban napjainkban, a kutatók a több ezer éve háborítatlan Adélie-pingvinkolónia múltjának és jelenének vizsgálatával próbálják megérteni a felmelegedés élővilágra gyakorolt hatását.