A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
Az Edinburgh-i Egyetem ökológusai műholdfelvételek és terepi kutatások segítségével térképezték fel a déli sarkvidék növényborítását.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Azt eddig is tudtuk, hogy folyóknak létezniük kellett akkor, amikor az Antarktisz egyes részei jégmentesek voltak, de most az egyiknek a kiterjedését és idejét is feltárták.
Amikor 120 ezer éve utoljára ennyire meleg volt a Földön, összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtakaró. Mindez a déli kontinens körül élő polipok genetikai vizsgálatából derült ki.
A világhírű brit természetbúvárról elnevezett sarkkutató hajó az Antarktiszi-félszigettől északkeletre a nyílt óceánon közelítette meg a nemrégiben elszabadult A-23A nevű kolosszust.
A 4000 négyzetkilométer területű A-23A 1986-ban szakadt le az antarktiszi selfjégről, de évtizedekre megrekedt a Weddell-tengerben.
A jég alatt 2-3 kilométer mélyen fekvő, dunántúlnyi területtől nem messze ősi pálmafák pollenjeit fedezték fel, ami gazdag élővilág jelenlétére utal.
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
120 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint most: Svájcban a turisták hó helyett köveket fotóznak. Az Észak-Atlanti-óceán hőmérséklete több mint egy fokkal lépi túl a történeti átlagot, és az erősödő El Niño jövőre még nagyobb forróságot hozhat.
Tavaly 5 császárpingvin kolóniából 4 fiókái pusztultak el a jégolvadás következtében. Ha a pingvinek nem találnak maguknak új élőhelyeket a költési időszakra, az a faj fennmaradását lehetetleníti el.
A megszokottnál 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, rekordalacsony tengerijég-szint – mindez egy olyan kontinensen, amelynek védelmére egyezményt írtak alá a nagyhatalmak.
Hónapok óta rekordalacsony a kontinens körüli tengeri jég kiterjedése, de még nem tudni, mekkora ebben a klímaváltozás szerepe. A tengeri jég eltűnése mindenesetre destabilizálhatja az antarktiszi jégtakaró egyes részeit.
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
Ez az a gleccser, amely ha elolvadna, önmagában 65 centiméterrel emelné meg a globális tengerszintet.