A Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák populációja növekedett az elmúlt évtizedben, a hosszúszárnyú bálnák esetében pedig az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén.
Az A68 az elmúlt három évben 64 százalékot veszített térfogatából, épp ezért azonban nagyobb az esély arra, hogy partot ér, vagy a partok közelében megfeneklik és ezzel alapvetően megváltoztatja Dél-Georgia ökoszisztémáját.
Kiderült, hogy a koronavírus oda is eljut, ahol gyakorlatilag nincs is senki: egy chilei kutatócsoport tagjai között regisztráltak fertőzötteket. A betegséget 26 katona és 10 civil kapta el, őket Chilében ápolják, a kutatóbázist negatív PCR-teszttel rendelkező személyzettel töltötték fel.
Rövidesen megtudhatjuk: az Antarktiszról leszakadt 4200 négyzetkilométeres jéghegy, az A68a rövidesen eléri Dél-Georgia partjait.
A Föld többi része évtizedenként 0,2 fokkal melegszik, a sarkvidéken 0,6 fokos felmelegedést mértek.
A kutatókat is meglepte, hogy a pingvinek milyen jól reagáltak a jég eltűnésére az Antarktiszon: az állatoknak így kevesebbet kell mászkálniuk, többet tudnak úszni, és több élelemhez is jutnak.
Egy kutatócsoport több éves megfigyelései szerint mintegy 1,9 négyzetkilométert boríthatnak zöldmoszatok a Föld leggyorsabban melegedő pontján, az Antarktiszi-félszigeten. Új ökoszisztéma van kialakulóban.
„Ebben a pillanatban az Antarktisz a legbiztonságosabb hely a világon. Nincs érintkezés a külvilággal, és messze vagyunk bármilyen településtől.”
A kilencvenes évek óta sokat romlott a jégtakaró helyzete, a kutatók becslései szerint 68 centiméterrel is megemelkedhet a tengerszint 2100-ra.
Február közepén az Antarktisz egyes részein a szubtrópusi övezetben mérhetőhöz hasonló hőmérséklet uralkodott.
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
A legutóbbi interglaciális időszak során kevesebb mint két fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a tengerszint mégis három méterrel nőtt. Ausztrál kutatók szerint a százezer évvel ezelőtti adatok a jövőről is sokat elárulnak.
Elméletben már Arisztotelész is rájött, hogy az Északi-sarkot ellensúlyoznia kell valaminek, de 1820-ig kellett várni arra, hogy az emberek megtudják, mit rejt az Ismeretlen Déli Föld néven megjelölt terület. 200 éve fedezték fel az Antarktiszt.
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
A Hét világ, egy bolygó című sorozatban minden kontinens élővilága külön epizódot kap. Az antarktiszi első résztől máris leesett az állunk.
A gleccserkutatók szerint ez most épp nem írható a klímaváltozás számlájára, de a hajósok jobban járnak, ha rajta tartják a szemüket.
A jelenség nem az emberi erőfeszítésekkel függ össze, hanem azzal, hogy a sztratoszférában hirtelen 20-30 fokos felmelegedés következett be.
A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.
2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.
Nem elég, hogy a Holdon is rég jártunk, az Antarktiszon sem lehet csak úgy szabadon mászkálni – mindez pedig a lapos Föld hívei szerint csak azért van, hogy a golyóbiznisz továbbra is tévedésben tartson bennünket.
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
Mivel az Antarktisz időjárása változik szinte a leggyorsabban napjainkban, a kutatók a több ezer éve háborítatlan Adélie-pingvinkolónia múltjának és jelenének vizsgálatával próbálják megérteni a felmelegedés élővilágra gyakorolt hatását.
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
A Spanyolország méretű parti jégtömb dala nemcsak jól hangzik, hanem azt is lehetővé teszi, hogy pontosabban előrejelezzék, milyen ütemben olvad a sarki jég.
Az Antarktisz és Grönland jegét falakkal kellene kitámasztani, állítja egy friss tanulmány. Egy ilyen projekt az emberiség történelmének egyik legnagyobb építőmérnöki bravúrja lenne.
Eddig a Marsról is pontosabb térképek álltak rendelkezésre, mint a jeges földrészről, de most itt az új Antarktisz-szupertérkép. Vigyázat, 150 terabájt!
Úgy tűnik, nincs már olyan pontja a Földnek, amelyen ne hagyott volna nyomot az emberi tevékenység. A Greenpeace az Antarktiszon végzett méréseket, lehangoló eredménnyel.
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.
Drónokkal repültek a több mint 750 ezer pingvinpárból álló kolónia fölé. Íme a felvétel.
A guanó vezetett az 1,5 millió Adélie-pingvin nyomára.
A jéghegyek leválása miatt a legoptimistább forgatókönyv szerint is komplett szigetek tűnhetnek el az évszázad végéig, de ha az emberiség nem avatkozik közbe radikálisan, sokkal nagyobb lehet a baj.