A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.
2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.
Nem elég, hogy a Holdon is rég jártunk, az Antarktiszon sem lehet csak úgy szabadon mászkálni – mindez pedig a lapos Föld hívei szerint csak azért van, hogy a golyóbiznisz továbbra is tévedésben tartson bennünket.
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
Mivel az Antarktisz időjárása változik szinte a leggyorsabban napjainkban, a kutatók a több ezer éve háborítatlan Adélie-pingvinkolónia múltjának és jelenének vizsgálatával próbálják megérteni a felmelegedés élővilágra gyakorolt hatását.
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
A Spanyolország méretű parti jégtömb dala nemcsak jól hangzik, hanem azt is lehetővé teszi, hogy pontosabban előrejelezzék, milyen ütemben olvad a sarki jég.
Az Antarktisz és Grönland jegét falakkal kellene kitámasztani, állítja egy friss tanulmány. Egy ilyen projekt az emberiség történelmének egyik legnagyobb építőmérnöki bravúrja lenne.
Eddig a Marsról is pontosabb térképek álltak rendelkezésre, mint a jeges földrészről, de most itt az új Antarktisz-szupertérkép. Vigyázat, 150 terabájt!
Úgy tűnik, nincs már olyan pontja a Földnek, amelyen ne hagyott volna nyomot az emberi tevékenység. A Greenpeace az Antarktiszon végzett méréseket, lehangoló eredménnyel.
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.
Drónokkal repültek a több mint 750 ezer pingvinpárból álló kolónia fölé. Íme a felvétel.
A guanó vezetett az 1,5 millió Adélie-pingvin nyomára.
A jéghegyek leválása miatt a legoptimistább forgatókönyv szerint is komplett szigetek tűnhetnek el az évszázad végéig, de ha az emberiség nem avatkozik közbe radikálisan, sokkal nagyobb lehet a baj.