Drónnal fedeztek fel egy 3000 éves erődöt, amelynek egy kilométeren át húzódott a külső fala
Negyvenszer akkora volt a mai Grúzia területén található, Dmanisis Gora névre keresztelt erőd, mint korábban hitték: a területen ásatást végző régészek drónfelvételei alapján kiderült, hogy a külső fala egy kilométer hosszan nyúlt el a Kaukázus fennsíkján.
A régészek 2024 tavaszán kezdték a két mély hasadék között elterülő, falakkal körbevett földnyelv legutóbbi vizsgálatát, de mint később kiderült, ez csak az erőd belső része volt: ősszel, amikor már elszáradt a magas fű, a belső erőd mellett egy külső fal maradványai is előtűntek.
A terep adottságai miatt a régészek nehezen tudták felmérni a település valódi méretét, ezért drónfelvételeket készítettek az erődről. A képekből kiderült, hogy az erőd külső része negyvenszer akkora, mint korábban hitték, és a kőfal maradványai egy kilométer hosszan nyúlnak el a fennsíkon.
Hidegháborús adatok
A drón 11 ezer fényképet készített a területről, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével osztályozott is, a kutatók pedig ellenőrizte, hogy helyesen ismerte-e fel az ember alkotta tereptárgyak nyomait. A képeket ezután összevetették egy 50 évvel ezelőtt készült, hidegháborús műhold felvételeivel, amelyek titkosítását 2013-ban oldották fel – ez alapján meg tudták állapítani, hogy melyik struktúra régi, és melyik keletkezhetett a közelmúltban.
Az összevetésből az is kiderült, hogy mekkora károkat okozott az ősi struktúrákban a terület mezőgazdasági művelése. Nathaniel Erb-Satullo, a kutatás eredményeit rögzítő tanulmány vezető szerzője szerint a terepen, drónok nélkül reménytelen lett volna felmérni az egykori település pontos méreteit, a felvételek alapján viszont jó felbontású és pontos képet kaptak róla.
Ahhoz képest, hogy mekkora területen terült el az erőd, Erb-Satullo szerint meglepően kevesen lakhatták. A régész szerint valószínű, hogy az erőd külső része csak szezonálisan volt lakott, úgy gondolja, hogy itt az időről időre visszatérő pásztorok szállhattak meg. A hipotézist még ellenőrizni kell, de a felvételek birtokában a jövőben tovább folytatódnak majd az ásatások, amelyekből remélhetőleg kiderül, hogyan változott az idők során a népsűrűség, és honnan érkezhettek ide az időszaki lakosok.