Egy év alatt 80-90 százalékkal csökkent a kagylók száma Európa legnagyobb kagylófeldolgozó vidékén
Rossz hírek érkeztek a spanyolországi Galiciából, amely Európa legnagyobb és a világ (Kína utáni) második legnagyobb kagylófeldolgozó vidéke. A kagylóállomány 2023-ban az előző évhez képest 78 százalékot esett vissza, míg egyes fajoknál akár 90 százalékos csökkenést is tapasztaltak, így a kagylófeldolgozás, amelynek mértéke a 2021-es 250 ezer tonnáról 2024-re 178 ezer tonnára csökkent, 25 éves mélyponton van – írja a Guardian.
A galiciai halászok és a környezetvédelmi szakértők a válságot elsősorban az éghajlatváltozásnak tulajdonítják, hiszen a hőmérséklet emelkedése és a megnövekedett csapadékmennyiség csökkenti a kagylók tenyésztésének helyszínéül szolgáló öblök (ríák) sótartalmát. Az özönvízszerű esőzések édesvízzel árasztják el a torkolatokat, és elpusztítják a sós környezetet kedvelő kagylókat, miközben a felmelegedő tengerek olyan invazív fajokat hoznak magukkal, mint a kék tarisznyarák, amely felfalja a magasabb piaci értékű helyi rákokat, tovább destabilizálva az ökoszisztémát.
A környezetszennyezés szintén kritikus tényező: évente több mint 2000 esetet jegyeznek fel, amikor jelentősebb mennyiségű hulladék kerül a ríákba, ezek tíz százaléka ráadásul a mérgező anyagokra vonatkozó törvényes határértékeket is meghaladja. A szennyezéshez a környékbeli gyárak, mezőgazdasági komplexumok és halkonzervüzemek is hozzájárulna, de most épp egy rézbánya újranyitását és egy cellulózgyár létesítését is tervezik, amelyek szintén potenciális szennyezői lehetnek a kagylók élőhelyének.
A halászok azt követelik a spanyol kormánytól, hogy finanszírozzák azokat a tudományos projekteket, amelyek megoldást találhatnak a katasztrofálisnak nevezett problémára, hiszen Galiciában több ezer ember megélhetése függ az ijesztő mértékben csökkenő kagylóállománytól – a közt érintő gazdasági hatásokról (növekvő importigény, drágább élelmiszerek) nem is beszélve.