Elkészült a Föld aeroszol-térképe, így többet tudhatunk a különféle részecskék klímára gyakorolt hatásáról
Egy éve indította le a NASA a PACE éghajlati műholdat a holland SPEXone nevű aeroszol-műszerrel a fedélzetén. A megfigyelések eredményeként most elkészült az aeroszolok világtérképe, amely a finom és durva aeroszolok, valamint a napfényt visszaverő illetve elnyelő részecskék eloszlását mutatja. Ez utóbbiak hűtő, illetve melegítő hatással vannak az éghajlatra – részletezi a Phys.org cikke.
Az aeroszolok a légkörben található apró részecskék, mint amilyen például a korom, a hamu, vagy a sivatagi por. Ezek nettó hűtő hatással vannak az éghajlatra, de hogy milyen mértékben, az nem teljesen világos. A becslések 0,2 és akár 0,9 fok között mozognak, ami tompítja a globális felmelegedésre gyakorolt hatást. Az aeroszolok a napfény visszaverődésén és elnyelésén keresztül közvetlenül is befolyásolják az éghajlatot, közvetett módon pedig azáltal, hogy kondenzációs magként működnek a felhőképződésben. Az alacsony szintű felhőtakaró hiánya volt például a 2024-es rekordmeleg év egyik oka.
A SPEXone három globális aeroszol térképet készített. Az első az aeroszolok eloszlását mutatja a Föld légkörében. A második a finom aeroszolok mennyiségét mutatja a finom és durva aeroszolok teljes számához viszonyítva. Ez alapján látható, hogy a finom részecskék főként a nagy forgalmú, illetve ipari területek - például India -, fölött fordulnak elő, illetve ott, ahol jelentős a tüzek száma, ilyen például Közép-Afrika és Szibéria.
A sivatagi por és a tengeri só durvább részecskék, és a térképen egybevágnak a sivatagok és óceánok elhelyezkedésével.
A harmadik térkép a visszaverődő aeroszolok mennyiségét mutatja – ennek hűsítő hatása van – az adott helyen található összes aeroszolhoz viszonyítva.
Az aeroszoloknak közvetett hatásuk is van az éghajlatra, a felhőképződésen keresztül: felhők akkor keletkeznek, amikor a vízgőz a levegőben lévő részecskékhez kötődik. Több aeroszollal a vízgőz több kondenzációs magon oszlik el, így kisebb cseppek keletkeznek. De hogy ez milyen mértékben érvényesül, nem ismert. A térképeknek a klímamodellek szempontjából van jelentőségük, hogy pontosan megismerjük és kalkulálhassuk az aeroszolok klímára gyakorolt hatását.