Kétezer év után derült ki, hogy kiket rejt egy kínai tömegsír

Kétezer évvel ezelőtt a kínai nagy fal északi részén brutálisan agyonvertek, megcsonkítottak és lefejeztek 17 embert, a maradványaikat pedig egy tömegsírba temették.

A sírt 16 éve tárták fel, és bár az ismert volt, hogy a régióban akkoriban, amikorról a csontok származnak, gyakoriak voltak az összetűzések (a han-kínaiak és a hsziongnuk közötti háború 222 éven át tartott), azt nem tudták megállapítani, hogy a tömegsírban ázsiai hunok vagy kínaiak nyugszanak-e. A kérdés azért is foglalkoztatta a régészeket, mert ennek alapján arra is lehetne következtetni, hogy melyik fél kezén volt a közeli erőd.

A hunok nem ejtenek foglyokat

Egy friss kutatásban a csontokból kinyert DNS-t, a fogmaradványok alapján pedig az elhunytak étrendjét is vizsgálták. Az eredmények alapján bebizonyosodott, hogy az áldozatok han-kínaiak, a testek helyzetéből pedig úgy tűnik, hogy térdeltek, amikor kivégezték őket. A támadás brutalitására több magyarázat is adódhat: Alekszej Kovalev, az Orosz Tudományos Akadémia régésze szerint az elhúzódó konfliktus és az évszázados kölcsönös gyűlölet már magában is indokolhatja a vérengzést.

Az nem világos, hogy az áldozatok csontjait a haláluk előtt vagy után törték-e össze, Kovalev szerint legalább egy esetben arra utaló nyomokat találtak, hogy az illető a hátán feküdt, és valószínűleg a kezével próbálta védeni magát. Sikertelenül: a végtagjait a támadók levágták.

Az izotópos vizsgálatok tanúsága szerint az áldozatok diétája inkább a han-kínai étrendnek felelt meg, mint a leginkább húst fogyasztó hunokénak. Kovalev feltételezése szerint a hsziongnuk a közeli erődből kimerészkedő kisebb különítményt mészárolhattak le – a korabeli feljegyzések szerint nem volt szokásuk foglyokat ejteni. Az események nehezen rekonstruálhatóak, ezért az is elképzelhető, hogy nem a hunok, hanem a han-kínaiak végeztek a saját embereikkel: ebben az esetben a brutalitást az magyarázná, hogy így statuáltak példát rajtuk.