Az univerzum legkorábbi időszakaiból jöhet az az elképesztő fény, amelyet most észlelt a Webb űrteleszkóp
Egy nemzetközi csillagászcsoport a James Webb űrteleszkóp segítségével az univerzum történetének egészen korai időszakában keletkezett fényes hidrogén-kibocsátást azonosított. Egyelőre kérdés, hogyan hatolhatott át ez a fény a semleges hidrogén sűrű ködén, amely akkoriban betöltötte az űrt – számol be honlapján a NASA. A felfedezésről szóló tanulmány a Nature-ben jelent meg.
Az űrteleszkóp a Webb NIRCam (Near-Infrared Camera) kamerája segítségével fedezte fel az elképesztően távoli JADES-GS-z13-1 galaxist, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhetett. A kutatók a galaxis fényét különböző infravörös szűrőkön átengedve próbálták megbecsülni az úgynevezett vöröseltolódás mértékét, amelyből megállapítható a galaxis Földtől való távolsága az alapján, hogy a fény hullámhossza miként nőtt meg a táguló térben történő utazása során.
A NIRCam segítségével 12,9-es vöröseltolódást mértek, majd a nemzetközi kutatócsoport a Webb közeli infravörös spektrográfjának segítségével ezt 13,0-ra pontosította. Ez egy olyan galaxisnak felel meg, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után létezett, amivel a világegyetem jelenlegi 13,8 milliárd éves korához képest rendkívül fiatalnak számít. Feltűnt ezen kívül még valami: a különlegesen ragyogó fény, az úgynevezett Lyman-alfa emisszió, amelyet a hidrogénatomok sugároznak. Ez az emisszió sokkal erősebb annál, mint azt a csillagászok az univerzum fejlődésének e korai szakaszában lehetségesnek gondolták.
„Az eddigi elképzeléseink alapján ilyen galaxist nem lett volna szabad találnunk” - kommentál Kevin Hainline, a kutatócsapat tagja az Arizonai Egyetemről. „A korai univerzumot úgy képzelhetjük el, mintha sűrű köd borítaná, amelyben rendkívül nehéz még az erős világítótornyokat is megtalálni, most mégis azt látjuk, hogy ennek a galaxisnak a fénysugara egyszerűen áttöri a ködfüggönyt. Ez sok mindent jelenthet azzal kapcsolatban, hogy miként és mikor reionizálódott a világegyetem.”
A reionizáció korszaka az univerzum első egymilliárd évében zajlott, ami alatt a világegyetem alapvető változásokon ment át. A Lyman-alfa sugárzás eredete nem tisztázott, de könnyen lehet, hogy az univerzum legkorábbi csillagaiból érkezett. A galaxist körülvevő ionizált hidrogén buborékot egy sajátos égitest-populáció hozhatta létre, a csillagok első generációjából.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: