Az USA Földtani Intézete január 16-án elsőként publikálta a potenciálisan kinyerhető lelőhelyek elhelyezkedését.
Kétszer annyi víz szökhet el a Vénusz légköréből, mint eddig gondolták, ami Michael Chaffin bolygókutató szerint azt jelentheti, hogy kétszer annyi is kerül be – becsapódó kisbolygókról, üstökösökről vagy vulkánkitörésekből.
Nem biztos, hogy az elektromos hajtású járműveké a jövő: miután az elmúlt években kiderült, hogy a hidrogén bányászható, egyre kézzelfoghatóbb a lehetőség, hogy a következő évtizedekben hidrogénes autók és buszok gurulnak az utakon.
Az így előállított tiszta üzemanyag képes hosszú távon hajtani teherautókat, hajókat és repülőgépeket is, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül.
A haldokló csillagok, a fehér törpék légköréből általában először eltűnik a hidrogén, aztán a hélium, de a Janus esetében valami nem stimmel.
A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.
A fejlesztők álma egy olyan energiacella lenne, ami a levegő hidrogéntartalmát felhasználva működtetne kisebb energiaigényű berendezéseket. A technológia forradalmasíthatná az IoT-rendszereket.
2100-ig a földgázhasználat felét is kiválthatja, ha hihetünk a becsléseknek.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem laborjában egy áramszünet mutatott rá, hogy a fény katalizálhatja a bontási folyamatot. Ez az iparban használt gáz előállításának új, kevésbé energiaigényes technológiáját jelentheti.
Ha sikerül környezetbarát formában előállítani, a hidrogén nemcsak a nehézgépjárművek hajtásában, hanem a lokális energiatárolásban is szerephez juthat. Mi kell ahhoz, hogy a hidrogén üzemanyagként és energiatárolóként elterjedtté váljon? Tényleg veszélyes a szállítása és a tárolása? Átvehetik-e a tüzelőanyagcellás járművek az elektromos meghajtás vezető szerepét?
A projekt a világ egyik legnaposabb országában, az alacsony népsűrűségű Namíbiában épül, ahol tökéletesen megoldható a nap- és szélerőművekkel hajtott hidrogénes áramtermelés.
Az elektromos autók piacán az egyik legfontosabb fejlesztés az üzemanyagcellás hajtásrendszer, ami jó esetben klímasemleges megoldásnak számít, ráadásul tehergépjárművekben is hasznosítható.
A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 7,2 százalékáért a vas- és acélipar felel, ezért fontos minél előbb dekarbonizálni az erősen szénigényes ágazatot. A fordulatot az acélgyártás során a szén helyett használt hidrogéngáz hozhatja el, és egyre több cég áll be az így készülő zöld acél mögé: a Mercedes-Benz, a Scania és a Volvo már elkötelezte magát.
A világ fúziósenergia-kísérleteiben többnyire egy fánkszerű tartályban igyekeznek elérni és fenntartani a magfúziót. Egy kaliforniai nemzeti kutatólaborban más módszer vezetett sikerre: gigantikus lézersugarakkal lőttek egy borsónyi hidrogénpelletet.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportja a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb eljárást dolgozott ki.