Mint megírtuk, április 1-én különös statisztikai anomáliát tárt fel a TÁRKI kutatója, Gábos András és az ELTE statisztikusa, Tátrai Annamária: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett szegénységi adatok szerint mintha 2017 után zuhanásnak indult volna a szegénységi küszöb alatt élők száma Magyarországon, és éppen a küszöbérték fölötti jövedelmi sávban koncentrálódtak volna hirtelen tömegek.

A Gábos–Tátrai-féle kutatásban feltárt anomália lényege, hogy a nemzetközi trendektől, az eloszlási normáktól és a korábbi évek adataitól is eltérően meglepően sokan kerültek az elmúlt években abba a jövedelmi csoportba, ami éppen csak a szegénységi küszöb fölött van – ez klasszikusan olyan esetben fordulhatna elő, ha az adatok manipulálásával igyekeznének csökkenteni a szegénységben élők számát és arányát, hogy jobb képet fessenek az ország helyzetéről.

A szegénységi adatok megbízhatóságával kapcsolatban kedden, április 8-án Mellár Tamás független országgyűlési képviselő, a KSH volt elnöke parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és Kincses Áron KSH-elnök személyes meghallgatását kezdeményezte a Gazdasági bizottság soron következő 2025. április 14-i ülésén.

Mellár indoklása szerint a felmerülő súlyos aggályokata KSH nem tartotta problematikusnak,

„a tanulmányt jegyző egyik szerző ezért eredményeikkel doktori értekezése opponenséhez, Németh Zsolthoz, a KSH korábbi elnökhelyetteséhez fordult, aki szerint »természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai«, és nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak »éppen egy hajszálnyival« a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme. A tudományos megalapozottságú gyanús körülményekkel kapcsolatban számos kérdést kell tisztázni, enélkül a statisztikai hivatallal szemben bizalmatlanság fog kialakulni és felvetődik, ha a szegénységi adatokkal ez történt, mi lehet az inflációs és a GDP-számításokkal”.