Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom című új kötetét, ezzel együtt annak digitális, interaktív változatát, amely többek között olyan népességi adatokat visz az ország térképére, mint a várható élettartam, a daganatos halálozások, az iskolázottság, a munkanélküliség vagy a személyi jövedelem.
Az elmúlt egy évben elszabadultak a globális élelmiszer-árak, Magyarországon például negyedével drágult az étolaj. A töretlen áremelkedés okait a tőzsdei időjárás-spekulációban, az amerikai biodízellázban és abban kell keresni, hogy a sertéspestisjárvány végével újra több a disznó Kínában.
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
Bár a 2020-ról szóló végleges halálozási adatot még nem publikálták, az oszlop magassága mutatja az előző öt évhez képest jelentős többletet, ami az év utolsó 8-10 hetében keletkezett.
A BM adatai szerint a decemberi halálozás a novemberinél is magasabb volt, a KSH számai ugyanakkor minimális csökkenést mutatnak. Az éves természetes fogyás 2020-ban 40 ezer főről 47 ezer főre, 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Bár idén áprilisban ezerrel többen haltak meg az országban, mint 2019 áprilisában, a halálozások száma alig haladja meg a tízéves átlagot, derül ki a KSH és a belügyminisztérium adataiból.
Az Európai Unióban Olaszországban és Görögországban él a legtöbb idős, Magyarországon az uniós átlag alatt van a 65 év fölöttiek aránya. Vannak azonban olyan járások és kerületek, ahol az olaszországihoz hasonló az idős populáció.
Igen, ez magabiztosan kijelenthető, 2019-ben jóval többen esküdtek, mint az előző évben. A szakminiszter által említett negyvenéves csúcs azonban valószínűtlennek tűnik. 1980-ban több mint 80 ezer házasság köttetett, tavaly az első három negyedéven 52 ezer. Ráadásul a házasok aránya tavaly is tovább csökkent a magyar társadalomban.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa által meghatározott célértéket is meghaladta a drágulás.
Nagyjából 750 ezer munkavállaló hiányzik azokból a hivatalos statisztikákból, amelyekből a KSH a hazai bérviszonyokat számítgatja, és amit így kihoz eredményként, az sem fedi a valóságot – állítja a Policy Agenda független társadalomtudományi kutatóintézet elemzésére hivatkozva a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A statisztikai hivatal szerint a budapesti körzetben foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, de a legjobban a paksi körzetben dolgozók keresnek. Az ózdi körzetben két számjegyű az álláskeresők aránya, a nyugati határszélen viszont alig mérhető.