Hova lesznek a keresztények? Miért csökken a vallásosság? Mi történik a kisegyházakkal és az új vallási mozgalmakkal? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Rosta Gergely vallásszociológust kérdeztük a radikálisan csökkenő magyarországi vallásosságról, ami már az új népszámlálási adatokban is megjelenik.
A szóló szőlő csak suttogott, a csengő barack elfagyott, de a kukorica és a többi gabonaféle megmentette az évet: az agrárágazat teljesítménye tavaly 6,5 százalékkal haladta meg a katasztrofális előző évit, és ez az egész magyar gazdaság teljesítményén meglátszott.
A KSH november közepén kiadott közleménye szerint a leggazdagabb jövedelmi ötödben 6 millió forint az átlagos éves bruttó jövedelem, a legszegényebben 1 millió 246 ezer. De mit jelentenek a számok, és ki hová tartozott ebben a felosztásban 2022-ben?
2022-ben több mint másfélszeresére nőtt az elektromos autók száma a magyar utakon, de az infláció még a Tesláknál is gyorsabban száguldott. A kukoricatermelők katasztrófát éltek át, miközben a távmunkából visszatértünk az irodába.
Öregedő társadalom, rekordkevés születés, elnéptelenedő kisközségek – alig 80 nappal a népszámlálás lezárulta után meg is érkeztek az első adatok.
6+1 sokatmondó adat a KSH friss életszínvonal-kiadványából.
A társadalom összetétele miatt csak a termékenység 20 százalékos növelésével lehetne megállítani a népesség csökkenését, de hiába a családpolitika, ha a gyerekek jelentős része nem tervezetten érkezik.
Az átlagos magyar újszülött 3270 grammos és 51,5 centis. Az anyák keveset alszanak, az apák inkább fürdetnek; féléves korukig a csecsemők több mint 94 százaléka jut anyatejhez, és 63 százalékuk cumizik, derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet nagy csecsemőjelentéséből.
Angliában, Olaszországban, Franciaországban már tilos az autóban dohányozni, ha gyerek vagy terhes nő ül a kocsiban. Radó Márta társadalomkutató a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordult, hogy szakmai ajánlása alapján Magyarországon is napirendre vegyék a tiltást, de elutasító választ kapott. A tisztifőorvos az Alaptörvényre és a magánélet színtereinek sérthetetlenségére hivatkozik.
Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom című új kötetét, ezzel együtt annak digitális, interaktív változatát, amely többek között olyan népességi adatokat visz az ország térképére, mint a várható élettartam, a daganatos halálozások, az iskolázottság, a munkanélküliség vagy a személyi jövedelem.
Az elmúlt egy évben elszabadultak a globális élelmiszer-árak, Magyarországon például negyedével drágult az étolaj. A töretlen áremelkedés okait a tőzsdei időjárás-spekulációban, az amerikai biodízellázban és abban kell keresni, hogy a sertéspestisjárvány végével újra több a disznó Kínában.
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
Bár a 2020-ról szóló végleges halálozási adatot még nem publikálták, az oszlop magassága mutatja az előző öt évhez képest jelentős többletet, ami az év utolsó 8-10 hetében keletkezett.
A BM adatai szerint a decemberi halálozás a novemberinél is magasabb volt, a KSH számai ugyanakkor minimális csökkenést mutatnak. Az éves természetes fogyás 2020-ban 40 ezer főről 47 ezer főre, 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Bár idén áprilisban ezerrel többen haltak meg az országban, mint 2019 áprilisában, a halálozások száma alig haladja meg a tízéves átlagot, derül ki a KSH és a belügyminisztérium adataiból.