Szárazabb lehet a Hold belseje az égitest túlsó oldalán, mint eddig sejtették – írta meg szerdán a New York Times, a kínai Csang-o–6 holdszonda által visszahozott kőzetminták laboratóriumi vizsgálatát ismertető friss kutatás alapján.

A Hold felénk néző és túlsó oldala között jelentős eltérések vannak: utóbbin kevesebb a lávasíkság (mare), több a kráter és ott a kéreg is vastagabbnak tűnik. A Nature folyóiratban Ho Huj-cun és kollégái által a héten közölt tanulmány most arra utalhat, hogy a felszíni különbségek mélyebbről erednek.

A Csang-o–6 által tavaly visszahozott minták elemzéséből az derült ki, hogy holdköpeny a Hold túlsó oldalán jóval kevesebb vizet tartalmazhat, mint a felénk néző oldalán. A szonda által gyűjtött bazaltokban, amelyek az ősi köpeny állapotairól tanúskodnak, a kutatók 1 millió grammnyi holdkőzetre vetítve 1-1,5 grammnyi vizet mutattak ki. Ez eltörpül Hold Föld felé néző oldaláról vett mintákhoz képest, amik 200-szor ennyi vizet tartalmaznak.

Hu Szen, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia kutatója és a tanulmány társszerzője a lapnak azt mondta, hogy az eredmény arra utalhat, hogy a Hold túlsó oldala jóval szárazabb. Ha ezt későbbi vizsgálatok is megerősítik, az eltérés egyik magyarázata az lehet, hogy a hatalmas, 2500 kilométer átmérőjű Aitken–Déli Pólus-medencét létrehozó becsapódás elég erős volt ahhoz, hogy a vizet és más, illékony anyagokat a Hold túlsó oldaláról a felénk néző oldalára repítsen.

Egy másik és egyes független kutatók szerint reálisabb lehetőség az, hogy a szonda által visszahozott bazaltminta a köpeny jóval mélyebb és szárazabb részéről származik, így nem reprezentatív a hold túlsó oldala alatt elterülő köpenyre nézve.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: