Kedd reggel sikeresen hazaért a Hold túlsó oldaláról vett mintákkal a kínai űrügynökség (CNSA) Csang-o–6 szondája – írta meg a CNN. A visszatérő egység magyar idő szerint nem sokkal reggel 8 után ért földet a Góbi sivatagban, miután a szonda három héttel korábban kőzetmintákat és holdport szedett össze az égitest felszínéről.

A kapszula légkörbe lépését, landolását és begyűjtését a CCTV kínai állami televízió élőben közvetítette, amely arra utalhat, hogy a kínai tisztségviselők viszonylag biztosak voltak abban, hogy a küldetés záróakkordja simán megy majd. „A Csang-o–6 holdkutatási küldetés teljes siker volt” – mondta Ko-csien Csang, a CNSA vezetője.

A kutatók reményei szerint a Csang-o–6 által a kolosszális déli-sarki Aitken-medencéből (South Pole–Aitken basin, SPA basin) vett 2 kilogrammnyi minta segíthet megérteni a Hold keletkezésének folyamatát és a Naprendszer korai történetét. Korábban amerikai és szovjet holdszondák, valamint az Apollo-program űrhajósai csak a Hold felénk néző oldaláról hoztak vissza kőzeteket, amiket kutatók máig vizsgálnak földi laboratóriumokban.

„Az SPA medence az egyik legjobb hely a Holdon, ahonnan olyan kőzeteket lehet szerezni, amelyek választ adhatnak a Hold keletkezésével és geológiai történetével összefüggő kérdéseinkre” – mondta korábban a BBC-nek Katherine Joy, a Manchesteri Egyetem bolygókutató professzora. „Remélhetőleg ezek [a minták] segíthetnek megérteni, hogy miért tér el annyira geológiailag a Hold felénk néző és túlsó oldala” – tette hozzá.

Joy szerint a mintákkal a kutatók a nagy becsapódási medence korát is megállapíthatják, és ezáltal azt, hogy mikor találták el a Holdat a kráteregyüttest létrehozó bolygókezdemények.

A május elején indított szonda június 2-án az SPA medence északi részén található, 537 kilométer átmérőjű Apollo-kráterben szállt le, ahol néhány óra alatt felderítette a leszállóhelyet, és lapátjával a felszínről, a 2 méter hosszú fúrójával pedig a felszín alól vett mintákat. A szondán három európai műszert is elhelyeztek, és egy kis holdjárót is vitt magával, ami elkészítette a fenti, káprázatos fotót a leszállóegységről.

A Csang-o–4 után ez volt Kínának a második holdszondája, amely égi kísérőnk túlsó oldalán landolt. Kína 2026-ban és 2028-ban két ambiciózus szondát tervez indítani a Hold déli pólusához, és 2030 előtt a NASA-hoz hasonlóan űrhajósokat juttatna az égitest felszínére.