Szárazabb lehet a Hold túlsó oldalának mélye, mint eddig gondoltuk
A kínai Csang-o–6 holdszonda által visszahozott kőzetminták laboratóriumi vizsgálata arra utal, hogy jóval kevesebb vizet tartalmazhat a Hold túlsó oldala alatti holdköpeny.
holdkutatás
Magyar és cseh kutató térképezte fel a Hold rejtélyes mare-foltjait
Az első ilyen alakzatot még 1971-ben az Apolló 15 felvételein fedezték fel.
Már a Föld felé tartanak a Csang-o–6-tal begyűjtött minták
Várhatóan június 25-én érkezik meg a kb. 2 kilónyi rakomány.
Vasárnapi landolása után akár már hétfőn visszaindulhat a Holdról a kínai Csang-o–6
Legalábbis így tudja a jól értesült Space.com még jobban értesült szakújságírója.
Oroszország szondát indított a Holdra
Oroszország az égitest déli sarkán keres vizet, a Luna-25 fellövése a tudományos jelentősége mellett politikai üzenet is a Nyugatnak.
50 év után most először haladt el űrhajó a Hold közelében, két év múlva már emberek is utazhatnak rajta
Az egyelőre még legénység nélkül utazó Orion hétfő délután 130 kilométerre közelítette meg a Holdat , és négy nap múlva áll pályára körülötte. Az Artemis–1 tesztküldetés viszonylag simán halad, de a felbocsátott apró holdszondák egy része nem működik megfelelően.
Kínai kőzetmintákat várnak a Holdról
Útjára indult a holdistennőről Csang’o 5 névre keresztelt kínai szonda, ha minden jól megy, december közepén kőzetmintákkal térhet vissza a Holdról. Kína lehet a harmadik ország, amely mintákat gyűjt a Hold felszínéről, hasonló küldetésre 1976 óta nem került sor.
Az űrkutatás történetében először bukkantak a holdköpenyből származó kőzetekre a Holdon
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.