A hivatalos közlemény szerint a mérnökök szerdán „eltávolították a mintavevő fejből azt a két rögzítőelemet, amelyek megakadályozták a hozzáférést a Bennu anyagának maradékához”.
A marsjáró a biztonság kedvéért a Marson is hagy a begyűjtött mintákból, hogy a későbbi missziók össze tudják szedni őket, ha a Földre szánt szállítmánnyal történne valami.
Egyelőre a bolygó vizsgálatára szánt műszerek tervezésében fogják felhasználni a kőzetmintákról szerzett információkat, de később a regolit tulajdonságai a marsi élet alapvető körülményeit határozhatják meg.
A szerves molekulák akár az egykori marsi élet nyomai is lehetnek, de ez csak akkor derül majd ki, ha a Földön is megvizsgálják őket. A mostani felfedezéssel együtt a Perseverance már 12 ígéretes kőzetmintát gyűjtött be.
Az utolsó Apollo-misszió során gyűjtött mintákat azért tárolták ilyen sokáig a NASA kutatói, hogy az akkor még nem létező, legmodernebb technológiákkal lehessen őket vizsgálni.
A Csang'o–5 küldetés sikere azt jelenti, hogy 44 év után először állnak új holdkőzetminták a kutatók rendelkezésére. Az USA és a Szovjetunió után Kína a harmadik ország, amelynek sikerült mintákat gyűjteni a Holdon.