Jön a szaharai por, jönnek az összeesküvés-elméletek is

„Elérhető a »Szahara por« elemzése: Terror veszély!” - olvasható egy április elsejei (a jelek szerint nem viccnek szánt) Facebook-posztban, ami jelenleg 203 megosztásnál tart, és amihez egy vegyi elemzésről készült kép is látható. A kép 2022-ben kezdett terjedni, először Boszniában, aztán ugyanezzel a képpel románul, franciául, hollandul és magyarul is megjelentek a „mérgező homokról” és az „időjárási fegyverekről” szóló posztok, amelyek szerint a „szabadkőműves NATO” vegyi anyagokkal mérgezi az embereket.

Az AFP Ténykérdés nevű tényellenőrző oldala kiderítette, hogy a mintákat a tuzlai Vegyészmérnöki Intézetben vizsgálták, de azt nem lehet tudni róluk, hogy honnan származnak, Franco Marenco, a Ciprusi Intézet Éghajlat- és Légkörkutató Központjának docense szerint pedig az elemzésből nem lehet konkrét következtetéseket levonni, a kísérlet pedig nem megfelelően dokumentált ahhoz, hogy alkalmas legyen bármiféle elmélet bizonyítására.

Kvarc, földpát, dolomit és Darwin

Ez persze nem mindenkit győz meg, ezért a HUN-REN Csillagászat és Földtudományi Kutatóközpontja (HUN-REN CSFK) ismét megkísérelték a lehetetlent, és megpróbálták elmagyarázni, hogy milyen jelenségnek vagyunk tanúi, és hogy miért nem a szabadkőműves NATO áll a hátterében. Mint írják, a kutatók 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében, amelyek az éghajlatváltozás miatt az elmúlt tíz évben egyre gyakoribbá válnak. Magyarországot évente akár 10-12 alkalommal is elérik a szaharai porral telített légtömegek, ez viszont nem jelenti azt, hogy ilyenkor feltétlenül ki is ülepszik a por, ehhez ugyanis csapadék is szükséges.

Ahogy Varga György, a HUN-REN CSFK FTI tudományos főmunkatársa írja a szaharai porviharos eseményekről való állásfoglalásában, a jelenség már régóta, a tizenhetedik század óta ismert, később pedig maga Charles Darwin is végzett mintagyűjtéseket a Beagle fedélzetén. Varga szerint a szaharai por anyagi összetétele sem valami érdekes: javarészt kvarcból, földpátból, kalcit- és dolomitszemcsékből áll, amelyekhez spórák, gombák, baktériumok is tapadhatnak. Ezek csak kis mennyiségben figyelhetők meg az érkező porviharokban.

A közlemény szerint „a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni”, bár a szaharai porkitörések alkalmával Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban előfordult már, hogy a PM10-es szállópor koncentrációja az egészségügyi határérték fölé emelkedett. A kényelmetlenségekhez tartoznak a poros eső után megmaradó foltok is, de ezek sem jelentenek semmilyen egészségügyi kockázatot.