Hogyan befolyásolja a politikai-társadalmi kontextus az egyéni mentalitást? Mi köze a kollektív nárcizmusnak a lengyelországi abortusztilalomhoz, a dél-afrikai fehér telepesekhez vagy a NER-hez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy frissen megjelent tanulmánykötet, amit ma mutatnak be a Kossuth Klubban.
Ki tehet Hawaii történetének legsúlyosabb természeti katasztrófájáról? A Rotschildok? A klímalobbi? A háttérhatalom? Oprah Winfrey? Az űrből indított halálos lézersugár?
Egy friss kutatásban a konteósokkal szemben bevethető módszerek hatékonyságát vizsgálták, és arra jutottak, hogy nincs csodafegyver; lényegében a kritikai gondolkodás tanítása az egyetlen út.
Az összeesküvés-elméletekre nemcsak a tanulatlanabbak vagy a szélsőséges politikai nézeteket vallók fogékonyabbak, hanem azok is, akik állandó gyomorgöccsel mennek dolgozni a munkahelyükön őket érő rendszeres zaklatás miatt.
Egy friss kutatás szerint a pszichológiában a Sötét Tetrádként emlegetett négy személyiségjegy hajlamosabbá teszi az embert a kriptobefektetésekre: van, akit a kockázat vonz, másokat pedig az, hogy a kriptopénzek mögött nem az állam áll.
Bár a konteók a politikai spektrum mindkét szélsőértékén termékeny táptalajra találnak, a tekintélyelvűségben és a nacionalizmusban hívők fogékonyabbak rájuk, különösen akkor, ha ellenzékbe kényszerülnek. Egy magyar kutatók részvételével elvégzett összeurópai vizsgálat szerint azokban az országokban történnek a legnagyobb meglepetések, ahol populista politikusok vannak hatalmon.
Kvantummedálok, negatív ionos karkötők és energiapajzsos szemmaszkok árasztották el az 5G-elleneseket kiszolgáló piacot, de a holland sugárvédelmi hatóság szerint éppen ezek a termékek veszélyesek az egészségre, nem az 5G-adótornyok.
A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.
A Glossza podcast friss adásában Krekó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem politikai pszichológusa és Tuboly Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófia Intézetének tudományos munkatársa beszél az összeesküvés-elméletekről, az álhírekről és a dezinformációról.
Még a Facebook sem kellett hozzá, hogy beinduljanak a találgatások, mi történhetett hétfőn Zuckerbergéknél: hekkertámadás, adatszivárgás vagy valami egészen más döntötte be a közösségi média első számú csatornáját?
Nem, a konteóhívők nem ostobák, viszont nagyobb eséllyel hordozzák a Sötét Tetrád személyiségjegyeket – a machiavellizmust, a nárcizmust, a pszichopátiát és a szadizmust –, mint az átlagemberek.
Ilyet kitalálni sem lehet: távolságtartással és maszkviseléssel védenék magukat a járványtagadók a beoltottak ellen, mert azok egy újabb álhír szerint az mRNS-vakcinák hatására képesek átadni az oltóanyagot a környezetüknek. Persze vannak, akik továbbra is ördögtől valónak tartják a maszkviselést – szerintük csak a fenyőtűlevél-tea segíthet.
Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.
Margaret Keenan valójában már halott; nem valós személy, hanem színész játszotta el; és ha ez nem lenne elég, egyértelműen az illuminátusok tagja. A közösségi oldalakon terjengő összeesküvés-elméletek csak első látásra viccesek.
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.