Brit és kínai kutatók közel félmillió ember főzési szokásai és olyan súlyos szembetegségek között találtak összefüggést, mint a szürkehályog, a kötőhártya-rendellenességek, a szaruhártya, a szivárványhártya vagy a szemfehérje gyulladásai.
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
Az ELTE kutatói szerint az idén március 28. és május 17. között a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid koncentrációja, valamint az aeroszol részecskeszám is csökkent, de a szálló por tömege tért el jelentősen a korábbiaktól.
Ez azt is jelentené, hogy a levegőben is száll a vírus, bár a tudományos világban egyelőre nincs egyetértés ebben a kérdésben. A Pó-síkságon mindenesetre hasonló képet mutat a szállópor-koncentráció és a járvány alakulása.
Stuttgarttól Szófiáig, Brindisitől Budapestig több mint 10 ezer európai háztartás csatlakozott ahhoz a német kezdeményezéshez, amely olcsó eszközökkel méri az aktuális légszennyezettséget. A házilag összeállítható, hálózatba kötött szenzorok sokszor magasabb szennyezettséget mutatnak a hivatalosan közölt adatoknál.
Kivételesen Budapesten jobb a helyzet, Nyíregyházán, Debrecenben és Egerben viszont súlyos értékeket mértek a 10 μm alatti szemcsékből. A hidegfront hozhatja el a megváltást.
Egyre több jel mutat arra, hogy a káros anyagok neurotoxikus hatásai miatt a rossz levegőn felnövő gyerekek hajlamosabbak lesznek a bűnözésre, de a porosabb napokon a tanulók és a dolgozók teljesítménye is romlik, a bűncselekmények száma pedig megemelkedik.