A szlovákiai kultúrában ugyanaz megy, mint nálunk, csak még durvábban
Országjelentést tett közzé Szlovákiáról a New York-i székhelyű Artistic Freedom Initiative (AFI) nevű szervezet, amely a művészeti szabadság és a vele összefüggő szólás- és médiaszabadság állapotát, valamint a kulturális dolgozók helyzetét monitorozza a világ számos országában. A szervezet korábban Magyarországról, Lengyelországról és Afganisztánról is alapos országjelentéseket publikált.
Az Early Warning: The Politicization of Slovak Arts and Culture (Korai figyelmeztetés: a szlovák művészet és kultúra átpolitizálása) címmel most közzétett és szabadon letölthető, mintegy 150 oldalas jelentés a 2023 októbere, azaz a legutóbbi választások óta zajló folyamatokkal és az azok nyomán beállt új helyzettel foglalkozik a kulturális intézményrendszer területén.
A jelentés fő megállapításai szerint a Robert Fico vezette kormányzat politikai beavatkozásai, az erősödő ideológiai nyomás és a tartalmi cenzúra átformálta az ország kulturális életét és intézményrendszerét, olyan fenyegető környezetet teremtve, amely megfojtja a művészeti és kulturális aktivitást. Az egyre durvább nyomás ugyanakkor egyre erősebb ellenállást is kiváltott. A jelentés összeállításában az az Otvorená Kultúra! (Nyitott Kultúra!, OK!) nevű civil szerveződés is közreműködött, amely a kulturális területen zajló tiltakozásokat, szektorokon átnyúló sztrájkokat szervezte Szlovákiában az elmúlt másfél évben. Az OK! tevékenységéről a Qubiten is írtunk.
A jelentés a mélyreható kutatás mellett 19 szlovákiai művész és kulturális dolgozó – köztük például Matej Drlička, a Szlovák Nemzeti Színház volt igazgatója, Marcel Čas, a kormányzat által tavaly bezárt Kultúrpolitikai Intézet (IKP) volt vezetője, Andrej Dúbravský képzőművész, valamint egy művészpáros, Monika és Bohuš Kubinský – személyes interjúi alapján részletesen és a hétköznapi tapasztalatok szintjén is bemutatja a szlovákiai kulturális ágazat riasztó átalakulását.
A jelentés végigköveti a folyamatot, amelyben a kormány először a területen járatlan, de a nacionalista ideológiát száz százalékig kiszolgáló új miniszterre, Martina Šimkovičovára bízta a kulturális területet, aki a szélsőjobboldali, putyinista influenszer színtérről érkező, korábbi tévébemondó volt, majd elmozdította a főbb intézmények vezetőit – köztük az említett Drličkát a Nemzeti Színház éléről. Bedarálja vagy egyszerűen bezárja a neki nem tetsző intézményeket, például a pozsonyi Kunsthallét, amelynek ügyéről a Qubit is beszámolt, a megmaradt intézmények élére pedig ultranacionalista vezetőket igyekszik ültetni. A kultúra közpénzalapú pályázati forrásait, mint amilyen az audiovizuális alap (AVF) és a szlovák kulturális alap (FPU), ami nagyjából a magyar NKA-nak felel meg, politikai ellenőrzés alá vonja, kiiktatva a szakmai önkormányzatiságot és a transzparens döntéshozatalt. Eközben a putyini és orbáni mintát követve homofób törvényeket vezet be, amelyeket a kultúra területén is érvényesít, felerősítve a cenzúrát és az öncenzúrát.
A jelentés kiemeli az intézmények válságát. Eszerint a jelentős kulturális intézmények a politikai indíttatású vezetőváltások nyomán destabilizálódtak. Hét nemzeti intézmény – köztük a Szlovák Nemzeti Színház, a Nemzeti Galéria és a Nemzeti Múzeum – élén történt hirtelen váltás, de több újonnan kinevezett vezetőnek nincs tapasztalata a kulturális menedzsmentben – ők egészen máshonnan, például a marketing vagy a televíziózás területéről érkeznek. A váltás aláásta az intézményeket, tömeges felmondásokhoz vezetett, és széles körű nyilvános tiltakozásokat váltott ki.
Az AFI kiemeli, hogy a kultúra leuralása szélesebb kontextusba illeszkedik, és összefügg a szlovákiai demokratikus intézmények villámgyors eróziójával is. Ezek sorában megemlíti a közmédia felszámolását: 2024 júniusában a parlament egy rendkívül ellentmondásos törvényt fogadott el, amely megszünteti a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) közszolgálati műsorszolgáltatót, és helyébe a Szlovák Televízió és Rádiót (STVR) helyezi. A nacionalizmus erősítését is kiemeli a szöveg, ami nem csak szimbolikus szinteken zajlik: a kormány felülvizsgálta például az államnyelvtörvényt, és folyamatosan marginalizálja a kisebbségi kultúrákat és nyelveket.
Az AFI jelentése kitér a cenzúra konkrét eseteire, amelyek többnyire LMBTQ tartalmak megjelenítésével függtek össze, illetve rendőrségi akciókra, mint amilyen 2024 szeptemberében a WAX2 nevű pozsonyi technoklubban végrehajtott razzia volt, amelynek során negyven rendőr szállta meg a klubot egy zenei esemény ideje alatt.
Beszámol arról, hogy amikor tavaly márciusban művészek és diákok megrendezték a Kunsthalle jelképes temetési szertartását – valahogy úgy, ahogyan ez nálunk is történt a Műcsarnok esetében, 2013-ban –, a rendőrség több demonstrálót előállított, arról faggatva őket, hogy a performanszt vajon a kulturális miniszternek szóló halálos fenyegetésként kell-e érteni. Augusztusban a rendőrség a nemzetközi szinten legismertebb szlovákiai magyar kortárs képzőművészt, Németh Ilonát is kihallgatta, aki többedmagával Šimkovičová visszahívását sürgető petíciót indított el. A nyílt levelet akkor 188 ezren írták alá.
A jelentés hangsúlyozza a kormányzati intézkedésekkel szembeni ellenállás megnyilvánulási formáit is. „Függetlenségünk harminc éve alatt nem a mostani az első eset, hogy belső kihívások érik a szabadságunkat, és nem is ez lesz az utolsó. De ellenállunk. Hiszem, hogy ez a szakasz is elmúlik. És majd ha ez megtörténik, akkor mindent újjáépítünk" – idézi a Nemzeti Színház kirúgott vezetőjét, Matej Drličkát.
Az Otvorená Kulturá! civil platform tavaly februárban alakult azzal a céllal, hogy egyesítse a szlovákiai kultúrában dolgozókat, kikövetelje a kulturális tárca hozzáértő, szakmai irányítását, a korszerű kulturális politikát, valamint jobb munkakörülményeket harcoljon ki a kulturális dolgozóknak. Országos kezdeményezés lett belőle, amely most közel 400 intézményt és 2000 művészt fog össze Szlovákia-szerte.
Az AFI Magyarországról szóló tanulmánya volt az első az országjelentéseik sorában, 2022-ben. A Systematic Suppression: Hungary’s Arts and Culture in Crisis (Rendszerszintű elnyomás: Magyarország művészete és kultúrája válságban) című jelentés a törvényi változásokra koncentrál, és aprólékosan végigköveti mindazokat a jogi- és szabályozásbeli változtatásokat, amelyek teljesen átformálták a magyar kultúra intézményi, anyagi és működési feltételrendszerét 2010-et követően.
A Szlovákiáról szóló jelentést május végén mutatják be egy pozsonyi konferencián.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: