Az intézményt egy egykori kórház és börtön épületében, 150 millió euróból hozzák létre, és itt lehet majd látni a vulkánkitörés által elpusztított városból származó leletek legnagyobb gyűjteményét.
Eddig dzsungel fedte el a Mexikó délkeleti részén található hatalmas ősi város romjait, de egy amerikai doktorandusz most LIDAR adatok böngészése közben teljesen véletlenül ráakadt.
Milánó hanyatló ipari negyedei, Bejrút szétlőtt utcái, sanghaji felhőkarcolók: Basilico képein a modern városi tereket az emberi tevékenység hordalékának látjuk, amelyekből mégis morbid szépség árad.
Magyarországnak ma nincs világos kultúrastratégiája, és hiába költjük rá az EU-átlag kétszeresét, a források elosztása, idézzük, „alacsony hatékonyságú”. Az Egyensúly Intézet megoldásokkal állt elő, de lesz-e, aki meghallja?
Szeretünk azzal büszkélkedni, hogy Budapest kultúrváros, de hogyan fest valójában az itteni kulturális élet, és mit tartogat a jövő? Mit ígér megválasztása esetére Karácsony Gergely, Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid?
A piramistól nyugatra található temetőben két méteres mélységben találtak rá az L-alakú formációra. A feltáró ásatások jelenleg is folynak, így hamarosan kiderülhet, hogy tényleg épített struktúráról van-e szó, és ha igen, mi lehetett a funkciója.
Mi köze a társadalmi helyzetnek ahhoz, hogy az egyén mennyire elégedett saját életével? Hogy jön ide az oktatás, a szegregáció és a szabad iskolaválasztás? Kende Ágnes előadása május 10-én, a Pszichoterápia folyóirat 18. konferenciáján hangzott el.
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
Mindenki olyan művet hoz létre, amilyet akar; az állam nem szól bele a tartalomba, ami pedig nem illik bele az Isten-haza-család keretrendszerbe, azt majd eltartja a kultúrafogyasztó, aki amúgy is tele van pénzzel. Igaz, amit a kulturális miniszter állít?
A Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben konferencián a NER-ről, a függetlenségről, a művészeti elitről és a kultúra mozgásteréről volt szó. De miért van bajban a kultúra, ha ömlik bele az állami pénz?
A változó világ az egyes vallásokat is változásra készteti, de miért ne jöhetne létre egy olyan új, globális vallás, ami elfogadható válaszokat nyújt azokra a kérdésekre, amelyek eddig fel sem merültek?
A magyarok mindig egzotikus, misztikus népként tekintettek a japánokra, miközben a Magyarországon élő japánok értetlenül nézik, hogy mit akarunk mi állandóan a gésákkal. Tóth Gergely japanológus a magyarok Japán-mániája nyomában.
A 40 napig böjtölő Jézus Krisztus valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer a fürdőruhaszezon előkészületeinek fogyássegítő kelléke lesz. Hogyan került a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már odakerült, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez?
A Magyarországon is nagy sikerrel vetített koreai tévésorozatok, majd az egész világot meghódító K-pop-előadók után a divat és a gasztronómia exportjával terjeszkedik a koreai kultúra, de már keresik az új irányt. A koreai soft power sikerének titkáról beszélgettek szakértők a Glossza podcast legutóbbi adásában.
Pécs arculata a két világháború között alakult ki, a hatvanas-hetvenes években pedig „szabadabb volt kulturális téren, mint Budapest”. De mennyire nevezhető szabadságnak az, amit a Pécsről származó Aczél György diktált? És hogy szivárgott be a városba a neoavantgárd? A Glossza podcast vendégei Doboviczki Attila és Havasréti József, a PTE BTK munkatársai.