Kozmikus környezetünkben bujkáló, hatalmas gázfelhőt fedeztek fel

Egy eddig rejtőzködő, hatalmas gázfelhőt fedezett fel kozmikus környezetünkben egy nemzetközi kutatócsoport – írta meg hétfőn az IFL Science egy friss kutatás alapján.

Az Eosnak elnevezett csillagközi molekulafelhőre Blakesley Burkhart, az amerikai Rutgers Egyetem kutatója és kollégái a dél-koreai STSAT-1 műholdon elhelyezett FIMS-SPEAR műszerrel bukkantak rá. A berendezés 2003-2005 végzett távoli ultraibolya (FUV) tartományú méréseket.

A FIMS-SPEAR az égbolt 70 százalékát lefedő felmérésének végleges adatait 2023-ban tették közzé, és Burkharték erre építették a Nature Astronomy folyóiratban hétfőn ismertetett kutatásukat.

photo_camera
Az Eos (jobb oldali, kinagyított képek) molekulafelhő a FIMS-SPEAR adataiban

A nagyrészt hidrogénből felépülő Eos tőlünk mindössze 300 fényévre található (a Nap és a hozzá legközelebbi csillag, a Proxima Centauri közötti távolság 4,25 fényév), és tömege 2000-8500 naptömeg körülire tehető. Ennek ellenére nem túl sűrű, mivel óriási az átmérője, mintegy 80 fényév. Így jelenleg nem keletkezhetnek benne új csillagok – de a jövőben ez változhat, ha a felhő a következő néhány millió évben nem oszlik teljesen szét a Tejútrendszerben.

„Ez az első molekulafelhő, amit közvetlenül a molekuláris hidrogén ultraibolya kibocsátása révén fedeztünk fel” – mondta Burkhart. Az Eos jelenlétét a korábbi vizsgálatok azért nem tudták kimutatni, mert kevés port és szén-monoxidot tartalmaz, amik általában a molekulafelhők árulkodó jelei.

photo_camera
Ekkorának tűnne a 80 fényév átmérőjű Eos a Földről, ha szabad szemmel is megfigyelhető lenne

A műszer által gyűjtött adatok ragyogó hidrogén molekulákat tártak fel a távoli ultraibolya tartományban. „Ez a molekulafelhő szó szerint világít a sötétben” – mondta, ami arra vezethető vissza, hogy a külső határainál anyagát felhevítik a közeli csillagok.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás