Kozmikus környezetünkben bujkáló, hatalmas gázfelhőt fedeztek fel
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy eddig rejtőzködő, hatalmas gázfelhőt fedezett fel kozmikus környezetünkben egy nemzetközi kutatócsoport – írta meg hétfőn az IFL Science egy friss kutatás alapján.
Az Eosnak elnevezett csillagközi molekulafelhőre Blakesley Burkhart, az amerikai Rutgers Egyetem kutatója és kollégái a dél-koreai STSAT-1 műholdon elhelyezett FIMS-SPEAR műszerrel bukkantak rá. A berendezés 2003-2005 végzett távoli ultraibolya (FUV) tartományú méréseket.
A FIMS-SPEAR az égbolt 70 százalékát lefedő felmérésének végleges adatait 2023-ban tették közzé, és Burkharték erre építették a Nature Astronomy folyóiratban hétfőn ismertetett kutatásukat.
A nagyrészt hidrogénből felépülő Eos tőlünk mindössze 300 fényévre található (a Nap és a hozzá legközelebbi csillag, a Proxima Centauri közötti távolság 4,25 fényév), és tömege 2000-8500 naptömeg körülire tehető. Ennek ellenére nem túl sűrű, mivel óriási az átmérője, mintegy 80 fényév. Így jelenleg nem keletkezhetnek benne új csillagok – de a jövőben ez változhat, ha a felhő a következő néhány millió évben nem oszlik teljesen szét a Tejútrendszerben.
„Ez az első molekulafelhő, amit közvetlenül a molekuláris hidrogén ultraibolya kibocsátása révén fedeztünk fel” – mondta Burkhart. Az Eos jelenlétét a korábbi vizsgálatok azért nem tudták kimutatni, mert kevés port és szén-monoxidot tartalmaz, amik általában a molekulafelhők árulkodó jelei.
A műszer által gyűjtött adatok ragyogó hidrogén molekulákat tártak fel a távoli ultraibolya tartományban. „Ez a molekulafelhő szó szerint világít a sötétben” – mondta, ami arra vezethető vissza, hogy a külső határainál anyagát felhevítik a közeli csillagok.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A James Webb űrtávcső soha nem látott részletességgel tárta fel a Lófej-köd sötét felhőit
Az univerzum egyik legikonikusabb objektumába belezoomolva a csillagköd kisebb struktúrái is megmutatták magukat.
Egyszerű aminosavak a világűrben is létre tudnak jönni, és ehhez még csillagok sem kellenek
Egy új kutatás szerint egyszerű aminosavak sugárzás nélkül is létrejöhetnek a világűrben lévő jégszemcsék felszínén, ami arra utal, hogy ezek az élethez nélkülözhetetlen molekulák már Naprendszerünk keletkezése előtt jelen lehettek.
Te jószagú univerzum, micsoda képeket lőtt egy év alatt a James Webb!
Épp egy éve, 2021. december 25-én indult útnak a James Webb űrteleszkóp, és már az első felvételei is kisebb szenzációt keltettek. Íme 15 lenyűgöző fotó az elmúlt év terméséből csillagok születéséről, távoli galaxisok spirálkarjairól és a Teremtés oszlopairól.